Készülj velünk a szóbeli történelem érettségire! – 1956 nemzetközi háttere 

A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszokat adó szóbeli felelet. Melyek voltak az 1956-os forradalom és szabadságharc legfontosabb előzményei? Hogyan reagált a Magyarországon folyó eseményekre az USA és a Szovjetunió? Miért jött „kapóra” Hurscsovnak a szuezi válság? Mivel indokolta a szovjet vezető a forradalom és szabadságharc vérbefojtásáról hozott döntését? Hogyan és miként tudtak a külföldi médiumok tájékozódni a Magyarországon folyó eseményekről? Valamennyi kérdésre választ kaphattok a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi kérdéseket, amelyek a történelem érettségi részét képezik. 

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján. 

Készülj velünk a szóbeli történelem érettségire!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszoló szóbeli felelet.

Az idei tanév utolsó előtti adásában az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának előzményeit és a témával kapcsolatos legfontosabb eseményeket járjuk körbe. Választ kaphattok arra a kérdésre, hogy melyek voltak a forradalmárok legfontosabb követelései, mi lett a Sztálin-szobor sorsa, mi történt október 23-án a Rádió épületénél? Bemutatjuk, kik voltak a pesti srácok és lányok, hogyan szálltak szembe a Szovjet Hadsereggel és mi lett a sorsuk a szabadságharc leverését követő megtorlás során?

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján.

Készülj velünk a történelem érettségire! A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszokat adó szóbeli felelet.

Kiket neveztek a kuláknak? Miért ítéltek valakit halálra egy felgyulladt búzatábla miatt? Mi volt az első 5 éves terv célja? Mi volt a politikai háttere az erőltetett nehéziparosításnak? Mi történt a mecseki uránkészlettel? Mit jelent a kolhozosítás fogalma? Valamennyi kérdésre választ kaphattok a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi kérdéseket, amelyek a történelem érettségi részét képezik.

A beszélgetés megnézhető, meghallgatható a Terror Háza Múzeum YouTube  és podcast csatornáján.

Készülj velünk a történelem érettségire! A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszokat adó szóbeli felelet.

Soron következő adásunkból megtudhatjátok, hogy milyen volt az élet Magyarországon az ötvenes években. Miért csak élelmiszerjegyekkel tudtak vásárolni az emberek? Miért mentek tömegével gyárakba dolgozni az addig földműveléssel foglalkozó parasztok? Miért álltak munkába nők tömegei? Emellett arra a kérdésre is választ kaphattok, hogy hogyan változtatták meg a diktatúra idején az ünnepeket és miért skandálta mindenki, hogy „Éljen Rákosi!”?

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján.

Készülj velünk a történelem érettségire!

A Terror Háza Múzeum Korrajz című kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszoló szóbeli felelet. 

A legújabb részben a kommunista állami terror korszakához köthető tétel kérdéseit beszéljük meg. Ha velünk tartotok, megtudhatjátok hogyan működött az ÁVH? Kik voltak az „ávósok”? Mit jelent a koncepciós per kifejezése? Hogyan kényszerítettek hamis vallomás megtételére ártatlan embereket és hogy mi történt azokkal, akiket kitelepítettek a saját otthonukból.

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és YouTube csatornáján!

A kommunisták térnyerése Magyarországon, az egypárti diktatúra kiépítése

Készülj velünk a történelem érettségire!

A Terror Háza Múzeum Korrajz című kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszoló szóbeli felelet. 

A legújabb részben Magyarország szovjetizálásának és a kommunisták hatalomátvételének történetét ismerhetitek meg. Hogyan férkőztek be a kommunisták 1945-ben a választási vereségük ellenére a kormányba? Mit értünk azalatt, hogy Rákosi Mátyásék kulcsminisztériumokat kaptak kézhez? Mit jelent a „B-listázás”? Mit jelent a „szalámitaktika” fogalma? Mit jelent a „batyuzás” fogalma? Miért február 25-e a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja? Mi az a „kékcédulás választás”? Milyen változások következtek be Magyarország államformájában a világháború után?

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján!

Melyek voltak a legfontosabb ideológiai és belpolitikai okok a svábok és a felvidéki magyarok kitelepítése kapcsán? Mi volt a Volksbund? Kik voltak a „bundisták” és a „rongyosok”? Hogyan és miként hurcolta meg a náci és a kommunista vezetés a svábokat? Hogyan és miként akart Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš megszabadulni a felvidéki magyaroktól? Mit értünk csehszlovák–magyar lakosságcsere program alatt? Milyen összefüggés áll fenn a svábok és a felvidéki magyarok kitelepítése között?

Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik.

Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, a műsor keretében átbeszéljük a tételekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat.

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján!

Milyen feltételekkel tudott Magyarország fegyverszünetet kötni a Szovjetunióval? Hogyan osztozott meg Churchill és Sztálin a Közép- és kelet-európai országokon? Milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a háborúban? Miért került több mint 700 ezer magyar kényszermunkatáborba? Miért legalizálják az abortuszt 1945-ben? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk. A műsor keretében átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a történelmi forrásokat. Soron következő adásunkban Magyarország szovjet megszállásának történetét elemezzük. 

1945. január 27-én a szövetséges erők felszabadították az auschwitzi koncentrációs- és megsemmisítő tábort. 2005-ben az ENSZ Közgyűlése ezt a napot a Holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában az emléknaphoz kapcsolódóan a magyar zsidóság tragédiáját beszéltük át.

Melyek voltak a hazai zsidóság jogfosztásának legfontosabb állomásai? Mit értünk munkaszolgálat alatt? Mi történt Kamenyec-Podolszkijnál? Magyar állampolgárként miért kiemelkedően fontos az Auschwitzban történtekről tudni? Miért mondták Kertész Imrének az auschwitzi táborban szenvedő rabok, hogy 16 évesnek hazudja magát? Mi volt az a „Kasztner-vonat”? Embermentőként kik és hogyan próbáltak segíteni az üldözötteken?

Valamennyi kérdésre választ kaphatunk a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik.

Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, a műsor keretében átbeszéljük a tételekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat.

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és YouTube csatornáján!

Mit értünk „hintapolitika” kifejezés alatt? Milyen következményekkel járt Magyarország német megszállása? Mi történt a nyilas terror idején? Miért került sor Budapest elpusztítására a világháború utolsó szakaszában? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. 

Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a történelmi forrásokat.

A soron következő részben azt vizsgáljuk meg, hogyan próbált meg Magyarország kilépni a német szövetségből, s ennek következményeképpen hogyan zajlott le a nyilas puccs, és mindez milyen következményekkel járt a háború utolsó hónapjaiban Magyarországra nézve. 

 Mit értünk azalatt, hogy Magyarország „kényszerpályára” került az 1930-as évek derekától? Mit jelent a „fegyveres semlegesség” fogalma? Hogyan és miként hajtotta végre az ország a várva várt revíziós lépéseket? Milyen titkos érdekeltségei voltak a náciknak Erdélyben, és ez hogyan függött össze a határvonalak meghúzásával? Hogyan és miként sodródott bele az ország a második világháborúba? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezekben pedig átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. A negyedik részben Magyarország háborúba sodródásának hátterét és következményeit mutatjuk be. 

Hogyan osztotta fel Közép-Európát egymás között a két diktátor, Hitler és Sztálin? Mit rejtett a „Ribbentrop–Molotov” paktum? Miért terjeszkedhetett következmények nélkül a Harmadik Birodalom? Hogyan kezdődött a második világháború? Mi történt a katyńi erdőben? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi tematikákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezek során átbeszéljük a tételekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni a szóbeli feleletet, az írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a történelmi forrásokat. A jelenlegi részben a Molotov–Ribbentrop paktumként elhíresült, de valójában Hitler és Sztálin által kötött egyezményt vizsgáljuk meg közelebbről, amelyet követően pár nappal később kirobbant a második világháború. #Korrajz

Schmidt Máriával, a hetekben megjelent, Világrendetlenség című esszékötetéről beszélget Békés Márton és G. Fodor Gábor. A könyvet Giró-Szász András laudálja, a beszélgetés moderátora, Szabó László. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. A kötet kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/vilagrendetlenseg/ 

Mely országok akarata érvényesült az első világháború után Közép-Európa átszervezésénél? Milyen következményei voltak a határok átszabásának? Mi történt a határon túlra került magyar honfitársainkkal? Milyen etnikai és gazdasági következményei voltak a trianoni békediktátumnak? Hogyan reagált a békediktátumra a magyar közvélemény?

Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik.

Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezekben pedig átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. 

A második részben a Magyarország helyzetét mai napig meghatározó trianoni békediktátum hátterét és következményeit mutatjuk be.

Indul a Korrajz Podcast új évadja, amelyben Lakatos Dorina és Hegyi Károly történészünk beszélgetnek!

Milyen következményei voltak a trianoni békediktátumnak? Milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a totalitárius diktatúrák között? Miért hurcolták emberek százezreit szovjet kényszermunkatáborokba? Miért és hogyan akarták a kommunisták a „vas és acél országává” változtatni Magyarországot? Miért tört ki az 1956-os forradalom?

A felsoroltakra és sok más hasonló kérdésre is választ adunk a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeumunk tematikájához kapcsolódó történelmi kérdéseket, amelyek a történelem érettségi részét képezik.

Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk. Átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a kapcsolódó forrásokat. Az első részben a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ideológiáját és a rá épülő diktatúrák működésmódját valamint a közöttük meglévő hasonlóságokat mutatjuk be.

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast csatornáján! #KorrajzPodcast 

Minden esztendő augusztus 23-án fejet hajtunk a totális diktatúrák áldozatai előtt. Szomorú nap, szomorú pillanat. És talán a legszomorúbb az benne, hogy messze nem elég minden esztendőben, hogy egy napig emlékezünk. Bárcsak olyan nap lenne augusztus 23-a, amikor az áldozatok emléke lenne az egyetlen, amit felidézünk. (…) Minden évben figyelmeztetnünk kell arra is, hogy azoknak az utódai, akik a nemzeti és a nemzetközi szocializmust, a nácizmust és a kommunizmust megkonstruálták, nos, ők, és az ő utódaik még mindig itt vannak közöttünk. És egyre kevésbé bujkálnak – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen. 

1945-ben a szovjet megszállás alá kerülő Magyarországon is megindult a kommunista diktatúra kiépítése. Az erőszakos rendszerváltoztatás egyszerre indult meg politikai, gazdasági és társadalmi téren. A küzdelem kiemelt terepe volt a magyar vidék, amellyel szemben a Magyar Kommunista Párt már 1945-ben megkezdte a hadjáratát. Földosztás, kényszerkollektivizálás, beszolgáltatás, Pócspetri – egytől egyig a kommunisták vidék elleni hadjáratának a kulcsfogalmai. A témáról Ö. Kovács József történész, egyetemi tanárt, a Vidéktörténeti Kutatócsoport alapító tagját kérdezte Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze. 

1945-ben valóban földreform zajlott Magyarországon, vagy a megtévesztő politikai akció mögött, már a kényszerkollektivizálás előkészítése és a vidék megszállása zajlott? – ezzel kérdéssel indult a beszélgetés, amelyre a meghívott szakember egyértelműen az utóbbi mellett érvelve válaszolt. Elhangzott: a földosztás előfeltétele volt a föld elvétele tulajdonosától. Ezzel többek között a történelmi egyházakat és a nagybirtokos arisztokráciát sújtották. Az intézkedésnek egyértelműen politikai céljai voltak, amennyiben megroppantották a két említett réteg anyagi bázisát. A földosztást a kommunisták a szovjetek döntése értelmében és az ő segítségükkel hajtották végre. A segítség olykor nem nélkülözte az erőszakkal való fenyegetőzést, vagy a konkrét fizikai erőszakot sem. 

1948-ban a Pócspetri-ügy hívta fel a magyar társadalom figyelmét a leplezetlen kommunista diktatúra időszakára. Az észak-magyarországi kis településen történtek a vidék megszállásának jelképévé váltak, amennyiben egyszerre célozták a parasztság és az egyházak megtörését – hangzott el a beszélgetésen. Ugyanebben az évben a kommunista diktátor, Rákosi kecskeméti beszédében hirdette meg a kényszerkollektivizálás politikáját, természetesen a „szövetkezetesítés” nyelvi leleményével leplezve az erőszakos folyamatot. Az események egyik kulcsfigurája Kádár János volt, akinek a személye keretbe foglalja a kényszerkollektivizálás történetét. Hiszen a folyamat 1948-ban Kádár belügyminisztersége alatt indult meg és az 1960-as évek elején ért a végére, amikor már ő volt Magyarország kommunista diktátora. 

A műsorban bemutattak műtárgyat is, a Terror Háza Múzeum állandó kiállításának anyagából. Ezúttal egy, az Ellenállás termében elhelyezett röplapot szemléltettek, amelyet az 1950-es évek elején, a békéssámsoni Magyar Ellenállási Mozgalom tagjai készítettek. Szövege szerint: „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja!” A röplap kapcsán Ö. Kovács József kiemelte, hogy az első komoly ellenállás a kommunista diktatúrával szemben vidéken jött létre. A megmozdulások célja a kommunista diktatúra és a kényszerkollektivizálás ellen való tiltakozás volt. 

A beszélgetés végén kitekintésként a magyar vidék kényszerkollektivizálás utáni helyzetét vázolta fel az előadó. 

„Folytatni fogom, folytathatatlan életemet” – fogalmazott Kertész Imre Sorstalanság című regényében az újrakezdés kapcsán. De valójában milyen lehetőségei voltak az újrakezdésre a haláltáborokból, az erőltetett menetek biztos pusztulás felé vivő útjáról, a munkaszolgálatból vagy éppen a gettóból szabaduló magyar zsidóknak 1945-ben? Ezekről kérdezte Baczoni Dorottya történészt, a XX. Század Intézet igazgatóját Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze. 

1945-öt követően a köztéri szobrok ledöntése és az új, marxista ihletettségű emlékművek felállítása jelezte a kommunista hatalomátvétel bekövetkezését a közterületeken. Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című műsorunkban ezúttal a kommunista diktatúra alatt állított köztéri alkotások kerültek górcső alá. Farkas Sebestyén, a múzeum történésze Szerencsés Károly történésszel, az ELTE egyetemi docensével beszélgetett.

1945 tavaszán a front Budapestről való elvonulását követően szinte a semmiből kellett újrateremteni a Magyar Rádiót. A műsorszórás a fővárosban viszonylag hamar megindult, köszönhetően a Rádió dolgozóinak. Ekkor még sokan azt gondolták, hogy a Rádió a demokratikus kibontakozás egyik kulcsintézménye lesz, azonban rövidesen kiderült, hogy a Magyar Kommunista Párt teljesen más szerepet szánt a korszak legfontosabb tömegmédiumának.

A Terror Háza Múzeum podcast csatornájának Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című új műsorának első részében a Rádió kommunista diktatúrában betöltött szerepéről kérdezte Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze Sávoly Tamás történész-muzeológust, a Postamúzeum munkatársát. 

 Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a szovjet megszállók Kovács Bélát, a magyar Nemzetgyűlés kisgazdapárti képviselőjét, aki a letartóztatását követően nyolc évet töltött szovjet fogságban. A Gulág mellett a kommunista elnyomásnak számtalan más módszere volt: internálás, börtönbüntetés, végrehajtott halálos ítélet, kollektivizálás és sok más intézkedés képezte a kommunista terror eszköztárát. Nem volt olyan magyar család, akit valamilyen módon ne érintett volna a kommunista elnyomás bizonyos formája a diktatúra évtizedei alatt. #kommunizmusáldozatainakemléknapja 

Az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigány hősöket bemutató tablókiállítás nyílt kedden Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt. A tárlat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosság együttműködésében valósul meg. A tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt.

A mai emléknap két diktátor és az általuk működtetett emberellenes rendszer kézfogására emlékeztet bennünket.

Akik 1939. augusztus 23-a előtt még úgy hitték, hogy  a kommunizmus a létező világok legjobbikát teremti majd meg és vele szemben csupán a náci Németországot illeti megvetés, azoknak keserű pirula volt a Hitler-Sztálin paktum.

Két diktatúra egyezett meg arról, miként osztják fel maguk között Európát, két diktátor összefogása tette egyértelművé: a nácizmus és a kommunizmus közötti ideológiai különbségek csupán felületesek és látszólagosak.

A megemlékezésen beszédet mondott:
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter

és

Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója

A tárlat az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit mutatja be. A rendkívüli népszerűségnek örvendő tablókiállítás eddig 25 helyszínen járt és tízezrek tekintették meg. A kiállítás budapesti megnyitóján beszédet mondott Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a vándorkiállítás főkurátora, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Sztojka Attila, Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztos.

 Slachta Margit (1884–1974) szerzetes nővér, az első magyar női parlamenti képviselő előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet február 9-én megnyílt időszaki kiállítása. Múzeumunk ezzel – egyedülálló módon – Magyarországon először rendez kiállítást Slachta Margit mindenki számára példamutató, kivételes erkölcsi tartásról tanúbizonyságot tevő életútjáról. „Ha nincsenek, akik kockáztatnak, minden ügy el fog veszni.” (Slachta Margit)