TÖRÉSPONTOK: Energia és energiapolitika a 20. században

A Töréspontok Podcast IV. adásában a 20. század történelmének hátterében zajló, de mindennapjainkat alapjaiban formáló folyamata kerül a középpontba: az energiahordozók szerepe Magyarország történetében és a világgazdasági folyamatokban. Központi fűtés, gáztűzhely, elektromos háztartási eszközök, gépjárművek – fogalmak, amelyek egykor még alig jelentettek valamit, mára azonban életünk megkerülhetetlen részévé váltak, és változó világunkban nap mint nap tapasztaljuk az energia stratégiai fontosságát és az árváltozásoknak való kitettségünket. De hogyan jutottunk el idáig? Milyen változást hozott a szén megjelenése az iparban és a mindennapi életben, és miként alakította át Magyarország gazdasági szerkezetét? Mi indította el az egyes energiaátmeneteket, és milyen lépéseket tett hazánk az energiaforrások biztosítása érdekében? Miként használta fel a Szovjetunió a KGST keretein belül az energiát politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Szabó Ferdinánd és Reif Roland ezekről a folyamatokról beszélgetnek, azt vizsgálva, hogy hogyan is vált az energia a történelem egyik fontos hatalmi eszközévé, és miért érezzük ennek következményeit ma is a saját életünkben? A 20. század története ugyanis nem érthető meg az energia története nélkül.

Transcript

SPEAKER_01 0:00

Köszöntöm a hallgatókat! Ez itt a töréspontok podcast a 20. század intézet podcast sorozata. Mai adásunkban a különböző fosszilis energiordozók 20. századi magyar történet játszott szerepéről fogunk beszélgetni. Én Szabó Ferdin vagyok, a 20. század intézett törnésze, beszélgető társam pedig kollégám reformat. Köszöntöm a hallgatókat! Az utóbbi hónapokban nagyon sokat beszéltünk, illetve hallottunk az energiahordozó életünkben betöltött szerepéről. Ugyanis miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadata iránt a fosszilis energiahordozó, azaz az olaj, illetve a gázára világpiaci ára hatalmasat emelkedett, hogy néhány számot mondjak ezzel kapcsolatban. Az olaj 70 dolláros hordóáról 100 dollár fölé, a gázára Európában pedig 60%-kal emelkedett. Az energia fluktuációja valójában nem új jelenség, ha az energia árvázás az egész 20. századi történelmet valójában meghatározta, és azért gondoltuk, hogy a töréspontok podcastben egy adást szentelnénk ennek a témának. És ezzel kezdené igazából a beszélgetésünket ezzel a kérdéssel, hogy valójában te tudnál leadni egy keretet esetleg annak, hogy miért fontos a történelemben az energia, és kiválképpen miért fontos a modern korban.

SPEAKER_00 1:31

Ugye az energia valahol mindennek az alapja, ha úgy nézzük, nem akarom nagyon biológia irányba elvinni, de a létezéshez, tehát az emberi létezésnek is az alapja egy alapegység, ami végigkísér bennünket, ami mégis így történelmi szempontból különleges szerintem az az, hogy az ember kilépett tulajdonképpen a biógiai korlátok közül, és külső energiaforrásokat is elkezdett használni. És ugye, hogy egyre inkább komplexé válik egy társadalom, nőa népesség, ugye egyre inkább fontossá válik ennek a külső energiaforrásnak a biztosítása, illetve az, hogy ez tényleg biztosított sok oldalú legyen, és így valahol az emberi történelem akár felfogható valamilyen szempontból egy ilyen energetikai mesgén is, és akár egy kicsit, hogy ennek a fontosságát és ezt a hatalmas változást így keretbe állítsuk. Még az 1800-as évek közepéről van egy történet, feledgud, aki itt az energetika szempontjából, elektrokémia szempontjából jelentős volt, mégis egy politikus megkérdezte tőle, hogy miért jó ez a találmány szerinte, vagy milyen szerepe lehet egyáltalán ennek, és feledé arra így válaszolt, hogy hát egy napon meg lehet majd adóztatni. És nyilván ez még inkább hatalmas segmentel és rengeteg aprósággal kiegészül, akár ének, ha itt a KGS-ről beszélünk, a világháborúról, vagy rengeteg dologról, amit te is említettél, azért vissza fog köszönni nekünk az energiafontosság. Mit gondolsz akár, hogy mennyire determinálja, mennyire határozza meg az energia a 20. századunkat, a történelmünket, és tényleg akár milyen energiorszakok voltak, milyen energiaforrások voltak meghatározók ebben az időben.

SPEAKER_01 3:18

A 20. századra tekintünk, akkor azt elmondhatjuk, hogy a történelem menetét befolyásolták az energiahordozók, illetve azoknak a felhasználása, hiszen ha belegondolunk a XX. században csak olyan energiaforrásokat használtak fel, amelyeknek a mennyisége véges, és nem mindenhol található meg a világban. Így nagyon hamar elkezdődött a verseny ezekért az energiahordozókért, és ez azért a politikában, illetve a nemzetközi diplomáciában is leképeződött. Tehát nem mindegy, hogy milyen energiahordozóról beszélhetünk, hiszen és erre majd talán vissza térünk majd az adás végén, hogy ha megújuló energiákra tekintünk, akkor ott egy teljesen más attitűdöt látunk az államok részéről is. Most nem adó politikára gondolok, mint amit említettél, hanem egyszerűen, mivel az nagyobb mennyiségben is korlátlanabbul elérhető a technológiai fejlődés miatt, ezért talán a nemzetközi diplomáciában is más szerepet játszhatnak a megújuló energiák. De ugye látjuk azt is, hogy még itt a 20. században is, ezért alapvetően a fosszilis energiahordozókért való küzdelem, az meghatározza napjainkat is, és ez hatványozottan így volt a 20. században. És akkor nézzük meg konkrétan, hogy mik is voltak ezek az energiahordozók, amiről beszélni fogunk, és amik megjelentek. Itt a 20. században, ugye a szénnel kezdünk, ennek a barna szénnel, illetve a feketekőszénel, aztán majd beszélni fogunk az olaj fontosságáról, illetve a gázéről, majd pedig kitérünk az atomenergiának a megjelenésére, illetve annak a hasznosítására és egyik további lehetőségére.

SPEAKER_00 5:06

Ugye, ami talán itt ezzel kapcsolatban fontos, hogy ezek az energiaváltások, meg ezek a fő energiahordozók, amiket te is említettél, ugye ezek valahol kiegészítik egymást egymásra is épülnek. Ugye mindig egy tendenciáról beszélhetünk, hogy egy új energiahordozó kulszere tud törni, ennek megint csak megvannak majd az okaim, mint látni fogjuk. Ugye egy nagyon sok háttérelem is azért megjelenik, akár a technológia szempontjából, akár a tőkeinjekciók, tehát ez a háttér is fontos, akár a jó oktatás, tehát nagyon sok különböző háttéreleme van ennek az egész tematikának, és tényleg azért nemzetenként, országonként, régiónként is ez abszolút el tud térni. Az egyik fő kategória az egyik legfontosabb, ilyen kezdeti energiaholdozunk, ez a szén lesz, de ez is ugye nagyon más tendenciákban, nagyon más sebességgel terjed el. Nagy-Britanniát mondhatni ezt tesz a világ hatalmá, az egész világot akár a szénhálózatokon keresztül hajózás által uralja, nem mondjuk máshol, például az USA-ban egészen az 1880-as évekig tulajdonképpen a tűzifa még előtérben marad, és hogyha később indul meg, és fele majd az olaj lesz, ami ezt a szerepet átveszi.

SPEAKER_01 6:23

És egyébként ez, hogy látjuk a szén és az olaj közötti átmenetet, amit említesz is, de ez ugye a két világbirodalomnak a pozícióváltásra is utal majd. A később erről is fogunk beszélni, hogy amíg a szén meghatározó energiahordozó, addig Nagy Britannia pozícióig megkérdőjelezhetetlenek, amint viszont van egy válás, az Egyesült Államok pozíciói az olaj szempontjából sokkal erősebbek, és hát a 20. századnak a talán legerősebb hatalma az Egyesült Államok lesz. Nézzük akkor meg a szénnel kapcsolatban, hogy Magyarországon, illetve amikor a szén egy fontos energiahordozó lesz a 19. század második felében, illetve a 20. század elén, akkor az osztrák magyar monarchián belül milyen szénbányászati lehetőségek vannak egyáltalán, illetve milyen mennyiségben áll ez elérhető készletként, illetve hogyan hasznosítják. A szénnel kapcsolatban nagyon fontos, hogy a szín felhasználásnál elégetésével gőzt termelnek, és ez hajt meg bizonyos gépeket, és aztán ezek a gépek tudnak majd az áramot is fejleszteni. És egyébk szerintem meglepően fontos az, hogy már milyen korán elkezdődik a villamos áramhálózatok, illetve a világításnak a kiépítése. Úgyhogy még érdemes megemlíteni, hogy az árammal való világítás előtt még a gázvilágítás nagyon fontos, ugye itt mesterséges gázról beszéltünk, amit szénnál állítanak elő. De aztán majd ahogy egyre professzionisabban tudják felhasználni a szemet, úgy az áramtermelés is megszokszorozódik, és a Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia, de az egész világnak a villamosítása is a 19. század legvégén figyelhető meg.

SPEAKER_00 8:20

Ivan azt szépen a monarchián belül is kulcserebe került, és nagyon fontosá vált, ez akár a kitermelési adatokból is látható, hogy itt a 19. század elejétől kezdve, amikor mindösszesen néhány százezer tonna kőszünet fejtette ki a század végére, tehát a 19. 20. század fordulójára már több millió 40 millió tonnás kifejtésről beszélhetünk, és így van ez az energia mellett azért sok más tevékenységet is fűtött. Ugye az egyik legfontosabb kezdetben a vasút lesz, főleg a közmozdonyok hatalmas fogyasztással rendelkeztek, tehát ezeket is el kellett látni. Másrészről ezek kiépítésével összekapcsolódott a birodalom is, illetve egész Európa tulajdonképpen, tehát ez volt az egyik nagyon fontos külszénnel kapcsolatos ilyen befektetés, másrészr pedig megjelentek a különböző ipari üzemek, a termelés is ehhez kapcsolódott, és végezetül pedig pontosan, amit mondtál, ugye a villamosenergia megjelenése. Már egyébként Pesten is itt a 19. század közepén 1856 óta színből előállított a gázt, egyfajta széngáz működött, és ebből világították meg a várost kezdetben, és utána pedig majd az 1881-es világkiállítás volt az Párizsban, ami ezt igazán megindította, és ezután Tesvár volt egyébként egész Európában az város, ahol először egyébként az egész települést árammal látták el egy közeli fejlesztő üzemből. Tehát temes van 1884-ben és máté szalka pedig 1888-ban csatlakozott fel ehhez. Itt is megmutatkozik már az elején, hogy azért a kezdeti időszakban egy felől a személyes kötődések, illetve akár a külföldi tapasztalat meghatározó volt, ugyanis Svác Mornevéhez köthető itt ez a telep, ami kép, aki állt Párizsban a világkiállításon, és ön akaratból kezdte meg itt a város kivitelezésében ennek a bevezetését. Tehát itt a kezdet időben abszolút ez megjelenik, hogy ezért egy-egy személy emelkedik ki, illetve nem annyira állami irányítással valósul meg, akár a közén kitermelés is.

SPEAKER_01 10:41

És annyira nem állami irányítás, hogy nem is csak az állam pénzeli például a szének a kitermelését, illetve ezeknek a villamosrendszereknek a létrehozását. Nagyon érdekes, hogy az első világháború előtt egy kifejezetten globalizált világ volt, és hatalmas volt a külföldi tőkének a szerepe mind a széntermelésben, mind pedig ezeknek a rendszereknek a fenntartásában. Viszont aztán az első világháború véget vet ennek a világnak is, illetve Magyarország is egészen átalakul a trianoni békeszerződés miatt, és a széntermelés is egy egészen más helyzetbe kerül, hiszen megmutatja a szénnek a központi szerepét az, ahogyan a szövetséges hatalmak a veszteseket sújtották, mint például Magyarországnak szennet kellett jóvátételként vinnie, például Jugoszláviába, naponta 100-5 éven keresztül. De ez nem egy kifejezetten Magyarország specifikus intézkedés volt. Ezzel sújtották egyébként Németországot is, nekik is szénkiviteli kötelezettséget írtak elő Franciaország felé, illetve hogy a szárvidékeken is a franciák termelhették ki a szenet, hiszen ekkor valóban egy állam működtetésének a kulcsa volt a szén. Magyarország vagy trianonban elveszíti a területeinek egy jó részét, ráadásul nyársanyagokban gazdag részét, és említettél itt egy ilyen összmonarchia 40 millió tonnás termelés szénnel kapcsolatban. Nagyon érdekes, hogy ez aztán csak 1939-ben, tehát a magyar királyságban a 10 millió tonnát érja el, tehát 10 millió tonnát tudott Magyarország termelni, 1939-ben szémből, ami azért jól mutatja ezt a csökkenést így az ország szempontjából elérhető volt, de természetesen az import is nagyon fontos volt viszont, ami meg érdekes azzal kapcsolatban, hogy Magyarország elveszíti a terülét és a nyersanyagait, vagy az ország vezetésének a feldolgozásra kell majd koncentrálnia, és ez a magyar villamos hálózat kiépítése kapcsán is majd fontos lesz.

SPEAKER_00 13:01

Iven ugye kapcsán te is említetted, hogy egy nagyon komoly következmén jár az energiahordozó kapcsán, ugye akár közénkapacitásnak is két-harmada tulajdonképpen a környező országokhoz kerül, és minden energiahordozó érint. Az ország alapvetően egy nyersanyagban szegény országá válik, és ez viszont így van az energia fontosságát, illetve a tudatos stratégiai tervezést nagyon megemeli és fontossá teszi. És tényleg itt a konszolidáció alatt is, ezért ez egy olyan téma marad, nem csak itt a külszínnel kapcsolatban, hanem majd ha látjuk az olajkitermelésben is, ami azért ott van a köztudatban és támogatott és fontos szerepet tud játszani. És így van, a villamosítás megint csak a két világháború között lesz igazán fontos, tehát ekkoriban már itt a II. világháború előtt az ország lakosságának 70%-a be van kapcsolva a villamos ellátásban. Ugyanez területileg azért százalékosan kevesebb, de mégis a leginkább lakott területek megmaradnak, és ami még egy nagy váltás szerintem Trianon előtt és Trianon után megint csak az energetikában, illetve akár az energiafogyasztásban is, hogy korábban sokkal inkább regionális, illetve régiós jellegű volt ez. Tehát, hogy az adott környéken, a lehetőségekhez mérten próbáltak boldogulni, akár a vízenetika fontosságait megjelenhetett, illetve tényleg lokálisabban működött az egész, viszont Tjánon után szükségessé vált valahogy az országot energetikailag másképp kezelni, és akár az energia szegény részeket jobban bevonni ebbe. Tényleg a szénre épülve, tehát a szénre alapulva tulajdonképpen kiépült a magyar villamosenetikai rendszernek az alapja, már itt 23-ban 1923-ban megjelennek azok a tervek, hogy hogyan lehet az országot összekapcsolni, hova kell kulcsfontosságú stratégiai erőműveket létesíteni, és ugyanez csak lassabban valósul meg, de tényleg ez a 23-as alap, ami konkrétan hét-nyolcén üzemet megnevezett, ez 89%-ban az évszázad folyán így is épül ki, és így is fog működni.

SPEAKER_01 15:21

És a szén kulcsfontosságú szerepe valójában nem is a két világháború között lesz a legnagyobb, hanem már a világháború után, hiszen a magyar széntermelés csúcsa az csak 1965-re tehető, ami szerintem nagyon érdekes, hogy Nagy-Britannia a szén alapú gazdálkodásról már egészen hamar elkezd átállni, tehát már az első világháború előtt valójában, Magyarország pedig csak 1965-ben ér el a csúcsot, de ez ugye nem azt mutatja, hogy Magyarország annyira le lett volna egyszerűen maradva Nagy-Britanniától, hanem más volt a termelésnek a tervezésének a kivitelezése. És hát ugye 1965 után azt látjuk, hogy folyamatosan csökken ez a széntermelés. Nagyalyen 31,4 millió tonna per évről lecsökken éventén 25-26-ra 1986-ig. De ebben annak is szerepe volt, hogy a szenet, a szocializmus idején a világpiaci jár 45%-áért lehetett csak értékesíteni. Egyszerű, mivel világpiaci jár alatt adták a szenet Magyarországon, illetve a KG estén belül, ezért nem volt forrás arra, hogy a széntermelést azt fejleszték, és hát így ez az iparág, ez egészen lesorgta a 90-es évekre, rengeteg bányát bezártak, és ez azért a magyar bányásztársadalmat is elég érzékenyen érintette az 1980-as 1990-es években.

SPEAKER_00 16:59

Ami nagyon érdekes még szerint, amit mondta, hogy tényleg a 60-as évek közepéig a szén az energia mix, tehát az ország energiaellátásának több mint 50%-át kitette, és hogy mire is használták, és hogy tényleg mennyire fontos volt, ugye akár a fűtés szempontjából még ugyanúgy megmaradt a szén fontosság az erőművekben, de akár a városi közekben is. Tehné nem beszélhetünk igazán a 60-as évekig központosított, vagy pedig táfűtéses rendszerr, és itt a városi életben, akár az otthonokban a szénellátás fontos volt. Ugye akár az épületek pincéiben és korábban szenettároltak, úcfontosságú volt. És tényleg akár ha az ember régi képeket néz a fővárosról, 60-as, 70-es évekről, akár hogy a bazilika, hogy nézett ki, vagy akár az andrás úton is áll sétálva. Még van egy épület, amiben a bábszínház működik az andrás út 69 szám alatt. Ugye nagyon fekete képet mutat. Ennek pedig azok a pont ez, hogy ebben az időben a szén ugye még nagyon fontos volt a fűtés, az energiálátás szempontjából, és ezt télen az egész várost azért hát befeketítette, kormossát, és a szmog is nyilván mai napig valamennyire szürkíti az égületeket, de nyilván nem olyan hatalmas mértékben, mint régen abban az időben.

SPEAKER_01 18:18

És ennek az élettoni hatása is azért megvoltak ezekben az évtizedekben, tehát 1960-as 70-es években. De ha már eljutottunk eddig időben, akkor úgy gondolom, hogy érdemes lenne rátérni a szénhidrogének szerepére a magyar történet, és ezen belül is elsősorban az olara, hiszen ennek fontosságát hamarabb ismerték fel, és hamarabb is kezdték el hasznosítani, mind a világban mind egyébként Magyarországon. Szerintem nagyon érdekes az, hogy az olaj, miután felismerik annak a hasznosíthatóságát, és ez nagyon fontos a 19. század közepétől igazából a végig az olajat nem üzemanyagként használják elsősorban, hanem világításra használják fel, illetve különböző kenűanyagokként, és majd csak a robbanó motorfeltalálása teremti meg azt az igényt, hogy üzemanyagként és minél több olajat használjanak. Viszont így is folyamatosan nő a világnak az olaj szükséglete, és ahogy ezt elkezdik egyre nagyobb ütemben kitermelni. Úgy elkezdőnek azok a kutatások, hogy hol lehet még az egész világban olajat találni. Ugye először az Egyesült Államokban fut fel az olajtermelés, és aztán az egész világban elkezdődik egy ilyen verseny az olaj, az olajat tartalmazó területekért. Ugye itt még Oroszország lesz nagyon fontos, már a 19. században. És amikor a különböző olajipari cégek, és egyébként kevés ilyen van, ugye ezek közül talán az egyik legfontosabb a Standard Oil Company, ami egy amerikai cég, illetve egy Roth Nobel koncernt termeli majd ki a az oroszországi olajat, amikor ez a két terület, ennek a két területnek az olajtermelése igazán felfut elkeződ a verseny a világ többi részének a bekapcsolásáért. Sintem ez a látható globalizáció felé, talán az első igazán nagy lépés, hogy a bizonyos nemzet államok, illetve területek energiaellátása, az más államoktól, cégektől, illetve területektől fog függni.

SPEAKER_00 20:31

És itt a tökearapodás, illetve tényleg az egész kapitalista gazdaságnak, a miben léte azért megjelenik, akár Rockefeller neve is, aki Amerikában tulajdonképpen a petróleumfinomitásnak a 90%-át birtokolni tudta, ez abszolút megjelenik. És ami szerintem még itt nagyon érdekes, hogy tényleg hogyan megy ez az energia átmenet, miért tud fontossá válni. Úgy említetted, hogy kezdetben tényleg az olajnak a felhasználási lehetősége még nagyon korlátozott volt. De egyébként ez korábban is megjelent, tehát a gázolajat, például a kitermeléskör, gyakran földre öntötték, a folyókra belengették, vagy akár a földgáz, ami ugye manapság megint csak kritikus is fontos, azt egyszerűen elégették, mint felesleges anyag meg nem tudtak használni. És főleg itt egyébként ez az olaj, átmenet a tengeri kereskedelem miatt, illetve a hadi gépezet miatt kezdett el megjelenni, ugyanis az egyik legnagyobb probléma a szállítással, illetve a tengeri kereskedelemmel, a külszén kapcsán az volt, hogy ugye korlátozott távokat lehetett megtenni. Ugye fontos volt mindenhol lerakatokat tenni, és nagyon időigényes volt ezeknek a berakodás, főleg. A hadi flottal kapcsán ez egy nagyon jelentős problémakör volt, és az amerikaiak az olajra támaszkodva meg is kezdték az átállást, és ebben a helyzetben az angolok igazából hátrányba kerültek, és pont Cörcsé volt az egyébként, aki itt az 1910-es években Az admiralitás első lordaként ennek az élére állt, és ott is megvalósult ez az olajátalakítás. Ugye, kevesebb ember kellett, sokkal nagyobb távolságot tudtak megtenni a hajók gyorsabban, és ugye nagyon érdekes itt van egy ellmondás, hogy ugye az angol energetika, az angol energiaforrások kizárólag külszérre épültek eddig, de megjelent valami új, itt a katonai dimenzió megjelenik, és ez aztán magába hozzá ennek a gyarapodását. Ugyanis szükségessé volt a beszerzés, rájöttek új módszerekre, új eljárásokra, ezáltal olcsóbbá vált megint csak ez az egész folyamat, és ez hajtotta az egész gazdaságot, és egyre inkább az olaj kulcsere tudott kerülni.

SPEAKER_01 22:46

És milyen érdekes, hogy a briteket emellett ki ezzel kapcsolatban és csurcsinek a személyes döntését, ami aztán a brit világbirodalom hanyatlásában is nagyon fontos szerepet játsz, hiszen azért megelőgeznék itt egy adatot, hogy a második világháború, világháború előtt a világ olajkincseinek 72%-a Brit Brodalom kezében összpontosult, viszont a második világháború után. Ennek az olajkincsnek a 60%-a viszont az amerikaiakhoz kerül. És ez jól mutatja azt az átrendeződést, amit az olanak, illetve ezeknek a fosszilis nyersanyagoknak a birtoklása, hogy az valójában hatalmat jelent, és ez átváltható politika, illetve hatalmi tnyerésre. De még térjünk vissza Magyarországra, hiszen megnéztük most itt a globális kontextust, hogy hogyan válik egyre fontosabb az olaj. Ami szerintem a hallgatóknak is érdekes lehet, hogy az Osztrák Magyar Monarchia nem volt olajban túlságosan szegény, hiszen a világon a harmadik legtöbb olajat, a monarchia termelte 1909-ben, és a monarchia, illetve a Magyar Királys vezetése is hamar felismerte ennek a stratégiai fontosságát, és olyan törvényt hozott a kormány 1911-ben, hogy minden természeti kincsásonkins, ami a földben található Magyarországon, az a magyar államnak a tulajdona. És így úgymond az állam monopóliumot hirdetett erre a területre, viszont ezek kitermelését, azt már átruházhatta magáncégekre. Tehát ez nagyon érdekes, hogy így kezdőjük meg a magyarországi olajnak a kitermelése, illetve, ugye hamar az első világháborúba kerülünk így időben, hát ezt az olaj mennyiséget, amit a monarchia termel, értem szűn a hadigépezet fenntartására kellett forítani, ami egy ideig működött is, viszont a hadi sikerek szempontjában egyáltalán nem volt az mindegy. Hogy ezek az olajban gazdag területek, ezek kinek a kezére kerülnek, hiszen a monarchia olajkincsének nagy része, vagy egy jó része, amit kitermeltek, az Galíciában volt. Nem véletlen, hogy Galíciáért nagyon komoly harcok zajlottak a monarchia, illetve a cári Oroszország csapatai között. És hát volt időszak, amikor Galíciát el is veszítette a monarchia, és akkor új olaj lelőhelyek iránt kellett kutatni.

SPEAKER_00 25:27

Mert ez is érdekes szerintem, ha megnézzük, hogy 1859-t az olajbum kezdett el Amerikában, amikor Pennsylvániában az első ilyen nagyobb kiterjedésű lelőhelyet megtalálják, és ezért nagyon hamar ez tényleg a monarchiában is megjelenik hallottat, hogy beszéltük abszolút azért a kőszén, ekkoriban még kulcserebben van, és tényleg egészen a 60-70-es évekig ez megmaradt, hogy tényleg akár a vekedre kormány, tényleg, ahogy te is említetted már 1893-tól forciózza is támogatja ennek a kitermelését, tehát ilyen szempontból van egy lekövetése. Itt a világpolitika eseményeinek, holott tényleg ekkor még azért korlátozottabb volt ennek a felhasználása, tehát a hadip arra, ahogy te is említetted, és tényleg a világítás a két kulcsmomentum ehhez kapcsolódó van. És itt a világháború pedig megint csak a következmények triánon kapcsán megjelennek nagyon hamar, hogy az ország elveszíti ezt a közös piacot. Ugye az olajbeszállítás problémásá válik, és egyfelől a Szovjetunió, illetve Románia lesz a két fő beszállító, valami nagyon erősen megint megkezdődik az ország belső területeinek feltárása és olajlőhelyek találása. És említette, hogy ugye akár az angolok milyen helyzetbe kerültek, ugye ebből az energiahiányos állapotból úgy próbálta kitörni, hogy különböző cégeket alapítva, mindenhol, hát ők is támogatták az olaj feltárását, és a közelkeleten nyilván eznek fontosságát megteremtette, de már itt Magyarországon is 1920-as években több kooperáció zajlik, több próbaúrást egyébként tető alá hoznak, ami ekkoriban még nem jár sikerrel, viszont majd a 30-as években ez megváltozik, és ugye ott már amerikai tőkére támaszkodva sikerül olajat találni.

SPEAKER_01 27:26

És ez az amerikai olajcéggel kapcsolatban, ugye ez egy közös vállalat lesz, ez a híres maort, magyar-amikai olaipari cég, és ugye 1938-ban felfut ennek a termelése, meghatározó lesz, Magyarország nyugati részén zalában, szint sokkal később Magyarország belép a II. világháborúba, és hát nem az amerikaiak oldalán, sőt, maga Magyarország üzemajd hatat az Egyesült Államoknak, a Pearl Harbor-i támadást követően. Ez úgymond kiszorulnak az amerikaiak erről a piacról, és hát ezt a németek veszik majd át ennek az alaji olajmezőnek az üzemeltetését. És ettől kezdődően egyrészt ez a terület, ez legitim hadicélponttá válik a II. világháborúban, már az amerikaiaknál is voltak azért megfontolások, mikor már elérték légi úton Magyarországot a II. világháborúban, hogy a saját olajmezőiket nem biztos, hogy annyira erősen kellene támadni, hiszen az majd vissza fog kerülni hozzájuk. Aztán ez majd kiderül, hogy csak rövid ideig történik így. De Magyarország II. világháború szerepére is hatalmas hatáss van az, hogy van egy ilyen olajmező Magyarországon, ugyanis gondolja bele, hogy a szovjet hadsereg Magyarországot 1944 augusztusában éri el, és a magyarországi harcoknak csak 1945 áprilisában van vége. És ez nem véletlen, hiszen a Németországnak a II. olajtermelő lelőhelye, az Romániában volt. Viszont Románia átállásával ez az alaj olajmező maradt az egyetlen olyan terület, ami a német hadigépezetet, hát nem azt mondom, hogy megfelelő mennyiségű olajal, de legalább ellátta valamennyi olajal ahhoz, hogy működőképes legyen. És ezért húzódnak elnyire a magyarországi harcok többek között, mert ezt az olajmezőt, a németek végig védik. Még Budapest ostromok után is van egy nagy német ellentámadás, egy nagy hadművelet a Balatontól északra ennek frülingszerveknek tavasz ébredés a neve. Pont azért, hogy megvédjék ezeket az olajmezőket, és itt tényleg az egyik fő frontja a Dunántúl, itt 1945 tavaszán a II. világháborúnak, és ez az ország szempontjából is meghatározó, hiszen a háborús pusztítás javarészt ez váltják ki, és így az olajtermelés, illetve az olafinomítás is nagyon érzékeny veszteségeket szenved, bár ebből azért egészen hamar sikerül felépülni.

SPEAKER_00 30:18

Mind a kettő világháború után azért az volt a tendencia, hogy nagyon gyorsan az energiahordozó kitermelése és feldolgozás a kultszereben van, és ez mind a két esetben megtörténik. Ugye itt más a helyzet a II. világháború után, mert ugye az ország, itt a Szovjetunió függésébe kerül, már megindul az ország szovjetizálása, és egészen azért 45-től láthatjuk, hogy ez is a kiolajfeldolgozás, finomítás, illetve a kitermelés is zalában. Azért egy fontos szerepbe kerül. 45-től tulajdonképpen már az elgazdátlanodott cégeket azokat az állam magához veszi, és kezdettől fogva azért célzottan az államosításra törekednek. Tehát nem kérdés az, hogy milyen jövő vár ezekre a cégekre. Ugye említetted a Mortot, ami ugyancsak az egyik legismertebb legfontosabb ilyen cég ebben az időben, és egy koncepciós perben lényegében leszámolnak az egész céggel államosítani tudják. Pont érdekes, hogy a szabotás akciót, amivel vádolják a céget, hogy itt a háttérben működnek, arra alapozzák, hogy a világháborúban milyen hatalmas, milyen hatalmas kitermelést tudtak elérni. Ugye a német nyomásra a helyzetből adódóan, és ezzel próbálták ezt a koncepciós perc rájuk erőltetni, és hát érték is el, hogy tehát ez a vállalat is államosításra kerüljön, és tényleg 48-ra 49-z utolsó még nyugati kézben lévő vállalatokat is államosították, és egy teljesen más dimenzióban fog működni innentől kezdve azért Magyarországon az energia hordozó kérdésre.

SPEAKER_01 32:07

Egészen más dimenzióban, hiszen ezek a globális folyamatok, amikről korábban beszélünk, ezek folytatódnak mind a másik világháború alatt mind közvetlenül utána. Viszont Magyarország belekerül egy zárt gazdasági térbe azzal, hogy a Szovjet Birodalom részévé válik. Ugye Magyarország is csatlakozik a KG estéhez, és ezzel egyrészt a lehetőségét az, hogy honnan szerez be energiát, illetve hogyan termelik ki a saját energiahordozói, az valójában a szovjet központ határozza meg, és ezzel Magyarország a világ piaci folyamatoktól kicsit el is zárkozik, mert amit kiemelnék, hogy ezzel párhuzamos, amikor Magyarország bekerül ebbe a zárt szovjet gazdasági rendszerbe, Nyugat-Európában van egy nagyon komoly átalakulás. Ugye, ahogy beszéltük, a szén elveszíti a korábbi fontosságát, és Nyugat-Európa ekkor kerül először energia deficitbe, tehát magyarul importálnia kell az energiát, és valahogy át kell állnia a szénről, vagy a szénkitermelést kell növelnie, vagy alternatív energiák után kell néznük, és egyébként az európai integrációnak is ez egy alapja lesz. Ugye azzig, hogy Magyarország viszont kikerül ebből a világpiaci folyamatból, kiszolgáltatott lesz teljes mértékben a szovjeteknek. A szovjetek élnek is ezzel az energia fegyverükkel, hiszen világpiaci ár fölött kezdik az olajat értékesíteni a megszállt országok irányába. Sőt, a szovjetek már ekkor ugyan kis mennyiségben exportálnak mindolajt mindgázt Nyugat-Európa, illetve a világ többi pontja számára is. És az az ára, amivel amiértők más területeknek eladják ezeket a szénhidrogéneket, az jóval alacsonyabb, mint amivel a saját idézelben szövetségeségnek valójában szatellit államaiknak adják ezeket az energiahordozókat.

SPEAKER_00 34:18

Ugye itt így van a háború után a kőolaj nagyon fontossá válik egész Európában, és ennek az is azok a lényegében, hogy a háborús hatalmas termelés, ami ugye a harckocsiknak, a repülőgépeknek kell, az valahol megmarad, és nagyon olcsóvá válik a kőolaj. És ez megint csak Európában, a nyugati részen is, hát hatalmas mértékben növeli a kőolajtóval függést, és főleg utána 1956 után, amikor a szuzezi válság lezajlik, és a közel-keleti olajlelőhek valahol kérdésessé válnak, vagy megjelenik ennek a kockázata, hogy mi van, hogyha a beszállítás esetleg bulult ki, akkor egy nagyon komoly energetikai kérdés ott van, hogy mit tudunk csinálni. Mi lehet, és ebben az időben jelenik meg egyébként a földgázis, amiben megint csak a Szovjetunió hatalmas készletekkel rendelkezik. És tényleg, hogy te is említetted, itt a Szovjetunió számára ez a hatalmas nyersanyag készlet, egyfajta zsarulási potenciális, meg egy legitimációs, egy önáltal kreált legitimációs erőt jelent, hogy hát mi vagyunk a beszállítóitok, mi adjuk nektek a kőolajat és a földgázt, másl el vannak zárva a KG est országai, és tényleg ezt az egész gazdasági helyzetet nagyon meghatározza ebben az időben, és hogy tényleg azért mennyire itt megvalósul a háttérben ez a imialista, vagy ez a hatalmi logika jobban mondva, hogy amikor ugye elkezdik építeni a kőolajvezetékeket ugye a barátság egyet, ennek a tervétele 1958-ban történik meg, ugye pont 56 után már, és emiatt szándékosan úgy tervezik, hogy Csehszlovákián keresztül érkezzen hozzánk ez, hogyha úgy van, akkor ezzel a gyarulási potenciál azért megmaradjon.

SPEAKER_01 36:15

Igen, és ezzel pár húzamban állítható, aztán a barátság kettőnek az építése, amit 1974-ben fejeznek be, viszont az már közvetlenül Ukrajnán keresztül jön Magyarországra, de miért? Azért, mert 1968-ban, ugye Csehszlovákiában, Prágában voltak olyan folyamatok, amit nem tetszettek a szovjet vezetésnek, és aztán ugye be is vonultak csehszlovákiák, és így a csehszlovákok lettek, a megbízhatatlanok. Ők lehetett aztán ezzel zsarolni. Ha ilyen politikai folyamatok zajlanak lenállatok, akkor mi pedig nem biztosítunk nektek energiát. És ami szerintem mutatja, hogy a szovjetek mennyire hamar rájönnek arra, hogy az ő energia kincsük az valójában a szuperhatalmi státuszuknak a legfőbb pillére az az, hogy 1950 és 1970 között a szénhidrogéntermelésük tízszeresre nő. 1974-ben már évi 450 millió tonna olajat termelnek, ami a teljes világpiacnak a 15%-a. És ezt tényleg a politikai és hatalmi térnyelésükre és a befolyások fenntartására használnak. Viszont ezzel kapcsolatban jön egy nagyon nagy váltás 1973-ban az olajár robbanás mentén a nomkipúri háború kapcsán az OPek tagállamok. Hát embargót hirdetnek az Egyesült Államok felé, hogy ezek a közelkeleti olajtermelő államok, és ennek hatására kétszeresére ugrik az olajnak a világ piaciára. És ugye 1973-at írunk, ekkor már zajlik a hidegháborúban a Dent, az a közeledés a két hidegháborús fél között. És a Szovjetek felismerik azt, hogy az OPE-tagállamok drágában adják az olajat valójában Nyugat-Európának, akkor esetleg meg lehet azt próbálni, hogy Nyugat-Európának olajbeszállítója, az a Szovjetunió legyen. És ettől kezdve kiépülnek a vezetékek Nyugat-Európa irányába is, és hát, hogy mondjam, a hidegháború másik oldalán lévő nyugati államok fizetik a Szovjetuniónak egyáltalán a fennmaradását, a gazdasági életképességét és a fegyverkezését, amit aztán a harmadik világban a szovjetek ilyen Tér pozíció szerzésre, térnyerésre használnak. És ezzel párhuzamosan Magyarország pedig leértékelődik, illetve a teljes KGS-piac leértékelődik, hiszen ott egy előre megszabott áron lehet az olajat értékesíteni. Volt egy ilyen érdekes árképzési mechanizmus a KGS-ének, de hát ez a ár ez elmaradt a világpiaci ártól, és így a KG-st, illetve Magyarország fontosság és szovjet szempontból átértékelődik, a tranzitszerep lesz a fontos, tehát most már nem a felvevőpac, hanem a tranzitszerep, és ez a fajta szovjet politikai váltás, ez azért a Szovjetunió későbbi történelmére is óriási hatáss lesz.

SPEAKER_00 39:36

Igen, itt a 70-es években még ez hatalmas bevételeket jelentő. Említettel ugye a Johnki háborút, majd aztán 79-ben megint csak egy olaján robbanás, ami iránn van összefüggésben az ottani forradalommal, ami megint csak hatalmas bevételeket jelent, és nagyon függővé válik ebben a helyzetben a kemény valutától idézőjelben a Szovjetunió. És a probléma ezzel pláne az, hogy olyan célokra adják ki, amik a fegyverkezéshez kötődnek, aztán a 80-as éven különböző ilyen projektek, mint Afganisztán, és nem igazán forgatják vissza ezeket a bevételeket az iparukba, a gazdaságukban, a kitermelés effektíve és gazdaságossáválásába. És aztán, amikor az 1980-as években bekövetkezik egy hirtelen olajársok változás, tehát hogy lecsökken az olajára, akkor hihetetlen nehéz helyzetbe kerül a szovjet gazdaság, és ez nagyrészt hozzájárul itt az egész rendszer összeomlásához, mennyire mondanád, vagy mit gondolsz mennyire erős akár ennek a szerepe a Szovjetunió és a keleti blok összeomlásában.

SPEAKER_01 40:50

Szerintem az olajárcsökkenést itt 1986-tól kezdődően, ez kis túlzáson mondhatjuk azt, hogy megásta azt a sírt, amiben a Szovjetunió kerül 1991-et követően, hiszen ahogy említette, egyszerűen már nem jött bevétel az országnak, viszont a hadi kiadásokat valahogy fent kellett tartani, ez lehetetlen volt, Gorbocsov meghirdeti a peresztát, de hát ez már sikertelen. Viszont egy kicsit, ha visszamegyünk, megnézzük azt, hogy itt az amerikaiaknak és a főleg Ronald Reagan kormányzatának nagyon fontos szerepe van. Mert ugye Nyugat-Európa, még a 80-as években is folyamatosan növeli azt az energiahordozó mennyiséget, amit a szovjetektől importálnak. Tehát egyre több olajat, illetve egyre több gázt vesznek tőlük. Igazából a gáz szerintem a legérdekesebb, hogy 1973-ban még csak 6 milliárd köbméter került Nyugat-Európába, 1980-ban, tehát hét évvel később viszont már 53 milliárd köbméter. Tehát folyamatosan nőtt. És a nyugat-európai államoknak nem is feltétlenül állt az érdekükben, hogy kiélezzék a hidegháborút a 80-as évek második felében, hiszen az energiellátásuk azért egy jó részt a szovjeteken nyugodot. Az amerikai alka az olajárobanás után egy egészen más stratégiát választottak, ők megpróbálták függetleníteni magukat jobban a világpiaci folyamatoktól, és amikor régen látta, hogy a Szovjetuniót meg lehet úgymond roppantani az olajáron, illetve a bevételeken keresztül, akkor ráősített a fegyverkezésre, illetve az egész ideológiai háborúra, és mindez odahatott, hogy hát a Szovjetunió nem bírta fenntartani ezt a szuperhatalmi szerepét. Ezek a folyamatok azért Magyarország elé is nagyon súlyos kihívásokat állítottak, hiszen a 70- évektől láthatjuk azt, hogy a KGS-piac leértékelődik szovjet szempontból, a szovjetek nem tudnak elég szénhidrogént exportálni Magyarországra. És hát így a magyar növekedésnek a fenntartása is egyre nehezebb, ráadásul folyamatosan nyugati hitelfelvétel az ország temelékenységének fenntartása érdekében. És amikor eljutunk a rendszer változtatás időszakáig, tehát a 80-as évek legvégére, akkor már az állampárt is érzi azt, hogy itt egy radikális gazdaság irányítási vált, illetve az energiaordulók szempontjából is radikális vált, mert egyszerűen jelen állapotok között fenntarthatatlan az ország gazdasága.

SPEAKER_00 43:38

Ugye így van ez egy felül az államszocialista rendszer működéséből, akár nehéz ipari termelés forciozásából is ered, másfelől pedig az is itt azért a 70-es-80-as években, már a 60-as évektől kezdődően ott van a háttérben, hogy ugye ekkoriban nagyon hatalmasat robban az egész világon, az energia függőség. És az igény az energiára. Ugye akár a fűtési rendszerek kiépülésével, a különböző energetikai eszközök elterjedésével, az autógépjármű gyarapodásával, tehát ez ott van, és ugyanúgy a háttérben, hogy említetted, egy fontos szerepet játszik ebben az energia igényben. És Nyugat-Európában ez megint csak kérdéseket vett föl, hogy hogyan lehet ebben az időben elnavigálni, elavírozni, és biztosítani az energiaforrásokat. Ugye itt egy nagy vita is van ebben az időben, hogy a szénkitermelést növelni, vagy az atomenergia kérdése megjelenik, amiről mindjárt beszélni tudunk. De még kicsit kihangsúlyoznám talán azt, hogy a földgáz itt, ugye újonnan egyre inkább berobban, és nagyon fontos energiahordozóvá válik szénhidrogének között, és főleg itt az ötven-es évek végétől akár a holland készületekre gondolunk, vagy akár hogy Anglia is, Nagy-Britannia is készleteket tud a tenger alatt találni, ez megmutatja, hogy itt tényleg egy új energiahordozó is fontos szerebe tud kerülni. És akkor atomenergia, ami itt egy érdekes résztéma.

SPEAKER_01 45:17

Visszacatolnék oda, hogy említett az energia szükségletnek a növekedését. És az atomenergiának, ami ugye egy nagyon új technológia volt, hát először fegyverként vetik be, és ezért a közvéleményben is van egy elzárkózás az atomenergiát, hiszen látható a pusztítás japánban. Viszont a békés célú felhasználásában a kortudósa, illetve vezető politikusai nagyon nagy reményeket fektettek, hogy ez a növekvén szükséglet ez kielégíthető lesz az atomenergián keresztül, sokszor még utópisztikus elképzelések is létrejöttek ezzel kapcsolatban. És a Szovjetunió élen járt az atomenergia hasznosításban is, tehát amellett hogy rengeteg atomfegyvert gyártottak, felismerték azt, hogy az atommal aránylag kevés pénzből nagyon nagy energiát lehet előállítani, és természetesen magyar részről is egészen hamar már a rákosi korszakban látható volt egy nyitottság arra, hogy ezt a technológiát minél előbb Magyarországra is exportálják a szovjetek. Szó szerint már 1955-ben felmerül az a magyar pártvezetésem belül, hogy a szovjetekkel egy ilyen szerződést meg kell kötnő, hogy minél előbb történjen meg a felmérése annak, hogy Magyarországra hogyan lehet atomenergiát juttatni, vagy pontosan atomerőművet építeni, akkor a tudományos együttműködés az már korábban kialakul a két fél között. Ami szerintem nagyon érdekes, és egy kicsit távolabb van az energiától, de hogy mégis az ember életre milyen hatása lehet, az az, hogy amikor ez a párt részéről ez az elhatározás megtörténik, egy hatalmas sajtófenzívval kezdődik a párt különböző orgánumaiban, amikor az atomenergiába vetett bizalmat próbálják növelni, illetve az embereket arra kícionál fogadják el az atomenergiát és bízzanak benne. Például a szabad nép 1950-ben az atomenergiával kapcsolatban úgy fogalmazott idem. Úmárben téríti a folyókat, hatalmas csatornákat, terműföldé varázsolja a homoksivatagot, amely új növény- és állatfajtákat terem, amely kiírja a járványokat, amely a népet az életet szolgálja. Tehát ennyire iluzórikus, utopisztikus elvárásokat fogalmaztak meg az atom energiával kapcsolatban, az arról pedig egyáltalán nem tájékoztatták a lakosságot, hogy ennek azért veszélye is van, ami később majd meg is mutatja magát.

SPEAKER_00 48:00

Itt megint a Szovjetunió, meg a propaganda szerepe azért egy az egyben kitűnik az energiahordozókkal tárgyalt téma közben is. És tényleg azok miatt, amit mondtál, nagyon hamar itt az ötvenes évektől ez a projekt megindul, tehát itt csilebérci központtal már egy ilyen kísérleti atomerőművet is felépítenek. Ugye ezt támogatják, magyar fiatalok, tanulók és kutatók mehetnek ki egyébként a Szovjetunióba, ezzel kapcsolatban információkat gyűjteni, és itt nyilván azért megvan az egész politikai keret ennek a nyomása, de azért megjelenik, hogy ez valamennyire tudományorientáltabb tud maradni egyszerűen ennek a háttere, és a technikai tudás miatt. Tehár a Szovjetunióban is azok a tudósok, azok az atomfizikusok, akik értenek ehhez, azok taníthatnak például, és ugyan akár városhoz vannak kötve, nem hagyhatják el ezt 20-30 kilométer-es körzeteten túl. De mégis ez az atomtechnika, az atomtechnológia nagyon fontossá tud válni, és itt ugye Magyarországon is már a 60-as években elkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunióval, hogy akkor az ő támogatásukkal, az ő segélletükkel, ez megvalósuljon. Itt megint érdekes ennek a hatalomtechnikai dimenziója ennek a működése, hogy ez az egész projekt valójában ugye a szovjet hitelel, a szovjetek által tud megtörténni, tehát itt is a kötöttségek erősen megjelennek, és ugyan vannak kezdetben az elszempén belül is kérdések, hogy ez legyen. A 60-as években van egy kis elbizonytalanódás, például, hogy inkább a kiolaj földgáznak az arányát akarták volna növelni, ami a magyar kémiai iparnak is jetett volna az elgondolások szerint, de egyre inkább ráébrednek arra, hogy a Szovjetunió szempontjai mások, és az energiabeszállás, az energiabeszállítás nem garantált a jövőben, és így tényleg tető alá hozzák ezt, és megindul az egésznek az építése, kis csúszással így miatt, de pont ez a csúszás nagyon fontos nekünk, mert ezáltal már a paksi atomerőmű, ahogy ismerjük, már egy olyan továbbfejlesztett, modernebbnek tekinthető védelmi konténmentrrel készül el, ami lehetővé teszi azt, hogy a mai napig működjön. Tehát, hogy ezt nem kellett jelentősen modernizálni vagy átépíteni, ez így így ennek a csúszásnak is betűható.

SPEAKER_01 50:42

Hát és ennek a csúszásnak tudható be az is, hogy az eredeti tervekhez képest jóval több energiát tud termelni a paksi atomerőmű. Ugye 1975-ig kellett volna átadni az eredeti tervek szerint aztán végül csak ugye 1982-ben adták át az első reaktort, az utolsó negyedik pedig. 1987-ben, és természetesen a paksi atomerőmű a mai napig, tehát ma is a Magyar Energamixnek egy nagyon fontos meghatározó eleme. Ugye említettem 1987-et, 1986-hoz kötődik az emberiség történének az egyik legnagyobb tragédiája, ugye Csernobyl, és ezért jó, hogy kiemelted a biztonságot, hiszen pont ebben az időszakban felrobban a mai Ukrajna területén egy atomerőmű, és itt megint csak nagyon érdekes az, ahogy a hatalom ezt az egészet kezelte. Ugye ez már a korbacsovi glasny időszak, amikor a nyilvánosság nagyobb szerepet kap és az őszinte kommunikáció, ez az egész modell, ez a Csernobil mentén elbukik. A magyar lakosságot is csak később tájékoztatják arról, hogy mi történt. Tehát van egy két-három napos csúszás, és át is keretezik, próbálják ennek ennek a fontosságát csökkenteni, tehát, hogy itt nincs akkor a baj, hogy nyugodtan meg lehet tenni a zöldségeket, amelyeket értioaktív eső, vagy egyszerűen a széjjárás. Ezért a mai napig nem egyértelmű az, hogy ez a magyar emberek egészségére milyen hatáss volt, viszont volt magyar áldozata is Csernobilnak. Bizonyítottan egy kamion sofőr szabadszállási kálmán 6 évvel később 1992-ben sugárfertőzésben halt meg, ugyanis ő a katasztrofát követően Ukrajnába kellett, hogy menjen kamionsofőrként és elhunyt. De minden esetre az atomenergia azóta is velünk van, valószínűleg a jövőben is velünk lesz, és hát ugye most már az Európai Unió is zöld energiának nyilvánította, és egyébként is látunk egy nagy fellendülést az atumenergiában. Úgy, ha azt nézzük, hogy hogyan termelnek energiát a világon. Ugye Európa energia termelésének 30%-a egyébként jelenleg is atomenergiával van, és hát azért most itt Csernobirról beszéltem, de ezen kívül, ha még a fukusímában történtek leszámítjuk, azért elég biztonságosnak tűnik, ez a technológia, főleg napjainkról, hogy ezek a kockázatok is szerintem egészen jól ki lektek küszöbölve. Zárásként feltelném azt a kérdést ugyanis, a megújuló energiákról itt nem beszéltünk. Viszont napjainkban úgy tűnik, hogy a megújuló energiák egyre nagyobb szerepet kapnak, és azok a fosszilis energiahordozók, megről itt beszéltünk, visszaszorulóban vannak, de ez azért való be nem biztos, hogy így van, hiszen a mai napig megnézzük, akkor nagyon sok konfliktus ezekért az energiahordozók birtoklásáért zajlik a világban elég az irányban történtekre gondolni, vagy nem sokkal korábban Venezuelában. Te mit gondolsz a diplomáciában, illetve a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezhet-e változás ematt, hogyha esetleg úgy dönt az emberiség és a vezető hatalmak, hogy sokkal inkább a megújuló energiákra helyezik a hangsúlyt, és ebbe most már beletartozik az atomenergés, mint inkább a fosszilis energiákra, vagy ez velünk marad, és a 21. század is valójában arról fog szólni, ahogy a 20. század is, hogy ki birtokolja ezeket az energiahordozókat, és ki milyen politikai célokra használja fel őket.

SPEAKER_00 54:49

Ugye azt láthattuk, tény és való, hogy a XX. században azért az energiahordozó kérdése egy stratégiai, fontosságú téma lett, és meghatározta világpolitikát tényleg abszolút egy az egyben hatást tudott rá gyakorolni, és ez részben a globalizációval is azért összefüggésben van, hogy ezek összekapcsolódtak, és így alkotják a világot napjainkban, és akár olyan események, olyan háborúk, amik akár a mai hétköznapokat is meghatározzák, látható, hogy nagyon hamar megmutatkoznak akár az energiaárakban és a hétköznapjainkban. Ami szerintem így első körben egy tapasztalat, vagy egy fontos momentum az, hogy az államok érdekelté váltak abban, hogy diverzifikálják, tehát hogy több tényezőssé tegyék az energiafelhasználásukat, az energiamixüket. És ez tényleg megvalósul itt a 20. század tapasztalat a részben a körülményekből adódóan, tehát a szén, akár Magyarországon a bajnokszín alig, akkor a földráz, a kőolaj, illetve az atomenergia kéz a kézben megmarad, és ez kiegészül, ahogy említette, így van egyre inkább azért megújuló energiaforrásokkal is. Mi a kérdésre a helyes válasz, hogy ez a jövő zené. Tény is való szerintem, hogy azért a nemzetközi befolyási lehetőségeket, amit például a Szovjetunió kapcsán is láthatunk itt a történelmet szemlélve, azok visszaorulnak azáltal ha egy ország egy felől nem csak egy forrástól függ, tehát hogy tényleg ABC tervekkel tud ebben a helyzetben előjönni, másrészt, hogyha önmaga tudja előállítani az energiáját, ami részben tényleg ebből a megújuló energiaforrásokból megvalósíthatóbbnak tűnik, ahhoz még nagyon sok változás kell technikailag, technológiailag, hogy ez nagyobb százalékban valósulhasson meg, de tényleg valamilyen szempontból, akár az energiahordozó fontosságát, szerintem egy kicsit viszá tudja fogni.

SPEAKER_01 57:03

Ezzel egyet is tudok érteni, és szerintem ez tökéletes végzó nekünk. Köszönöm szépen a hallgatóknak a figyelmet, és hogy ha tetszett az adás, akkor kövessék be a 20. század intézetet a különböző sociál media felületeinkre.