TÖRÉSPONTOK: Több mint játék? – a magyar labdarúgás története

Futballnemzet vagyunk – szoktuk mondani. De mikor és hogyan lett Magyarország a foci országa? Minek köszönhető, hogy az angol eredetű játék néhány évtized alatt fontos identitásformáló szenvedéllyé, társadalmi üggyé és politikai témává vált hazánkban? 

Az idei év több szempontból is szimbolikus a magyar labdarúgás történetében: Budapest adott otthont a BL-döntőnek, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében sor kerül a 23. labdarúgó-világbajnokságra, valamint fennállásának 125. évfordulóját ünnepli a Magyar Labdarúgó Szövetség, amely végigkísérte a magyar futball világraszóló sikereit és hosszú lejtmenetét. Ennek fájó jelképe, hogy a válogatott immár 40 éve nem szerepelt a világbajnokságon.

Minek köszönhette a labdarúgás gyors magyarországi elterjedését, és miként vált a két világháború közötti időszak a magyar futball egyik aranykorává? Hogyan hatott a magyar foci a nemzetközi futball fejlődésére, és mi emelte világhírűvé az Aranycsapatot? Miként sajátította ki a kommunista diktatúra a labdarúgást, és hogyan használta fel propagandacélokra a válogatott sikereit? És végül mi vezetett a magyar futball mélyrepüléséhez?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Szabó Ferdinánd és Reif Roland a magyar labdarúgás 20. századi történetéről, valamint annak politikai, kulturális és társadalmi összefüggéseiről beszélget.

Transcript

0:00

Köszöntjük a hallgatókat! Ez itt a Töréspontok Podcast a 20. század intézet podcast sorozata. Mai adásunkban a magyar labdarúgás 20. század történelmével fogunk foglalkozni. Kifejezetten aktuális ez az adás, ugyanis idén 125 éve alapították a magyar labdarúgó szövetséget, ráadásul idén futballvilágbajnokságot is fognak rendezni az Egyesült Államokban Kanadában és Mexikóban, illetve pont 40 éve jutott ki magyarország utoljára a világbajnokságra 1986-ban mexikóban. Én szabó főiná vagyok a 20. század intézet törnészete. Állandó beszélgető partneren pedig kollégáblán. Köszöntöm a hallgatókat! Azzal kezdeném a beszélgetést, hogy rondszerinted miért ennyire népszerű a futbal, miért szentelünk neki egy egész adást ebben a podcast sorozatban, hiszen korábban energiapolitikáról, politikaténről, nemzeti ünnepekről beszéltünk, most pedig azért egy populturális jelenségről van szó a futbarról, mégis beleílik talán egy ilyen beszélgetés sorozatba is. Nagyon sok különleges jellegzetessége van szerintem a futbannak, a politika is benne van. Ez egyik legfontosabb, hogy a sportban, ugye nagyon sok az egyéni individumról szól, viszont a fociban, megjelenik a közösség, illetve a csapat, és ez ugye alkalmas arra, hogy egy közösséggel is azonosulni tudjon az ember, nem csak játékosként, hanem nézőként is. Focci klubokról, foci csapatokról is ha beszélünk, ugye nagyon erősen megjelenik az, hogy mögöttük egy klub, tehát egy lokális kerület akár, vagy egy nemzet áll. Másrészről, ami ugyancsak fontos szerintem a foci kapcsán, hogy nagyon könnyen játszó, csak egy labda és bárhol, szinte bármikor játszani lehet, és van egy ilyen kitörési lehetőség is a fociban, ami majd később jelenik meg, igazán itt a 20. század folyamán, tehát hogy akár tényleg alacsony sorból is az emberek a foci által ki tudnak törni, és szerintem ez is nagyon népszerűvé és szimbolikussá teszi. Mondhatjuk, hogy a futban akár a társadalmi mobilitásnak is egy eszköze lehet, hogy bárki, bárhova eljuthat ezen keresztül, persze ez csak a legtehetségesebbnek adatik meg. Egyébk teljes mértékben egyetértek azzal, amit mondtál. A futbolnak nagyon erős az identifikációs szerepe, illetve az, hogy bármilyen konfliktus megjelenhet egy futballpályán, akár csapatok, akár nemzetek között, és ott a pályán lévő 22 embernek a tevékenysége az, ami el tud dönteni ilyen problémás kérdéseket, társadalmi csoportok, vagy esetleg nemzetek között, hiszen ezt majd látni is fogjuk, hogy a 20. század során ez milyen sokszor előjön. De térjünk rá, hogy hogyan is kezdődik a futbal, honnan jön. Talán nem nagy meglepetés a hallgatók számára sem az, hogy Angliában alakul ki a futbal. A 19. század közepén számos futbalhoz hasonló labdajátékot játszottak, és ekkor kezdődik meg a futbnak a kodifikációja, tehát a szabályoknak a lefektetése. 1863-ban alakult meg az angol labdarúgó szövetség, akkor elindult az első bajnokság, és nem sokkal rát, egy kilenc évvel később már lejátszott Anglia az első nemzetközi mecsét is, Skócia ellen. Sokat mondom egyébként, hogy ez a meccs nulla nulla lett, tehát nem született gól az első nemzetközi meccsen. De az is nagyon érdekes, hogy ebben a párharcban nem csak két nemzet találkozott, ráadásul két olyan nemzet, ami egy nemzet közösségén belül található, hanem ekkorra már kialakult két sajátos futballiskola, az angol és a skót. Az angol az sokkal inkább a gyors játékra az előre rúgott labdákra épült, a skót viszont a paszjátékra. És ez azért is fontos nekünk magyaroknak is, mert valójában a futballaktika az ezen a két úton indul el, és a magyar, majd később a skótból fejlődik tovább. A futból aztán nagyon hamar eljut Magyarországra is. Hogyan történt ez meg? Itt a futball kezdeteivel kapcsolatban Magyarországon nagyon sok történet anekdóta létezik. Ugye a brit gyökerek azok egyértelműek, vannak ilyen legendák, hogy az első futballlabdát Eszterházi mik se hozta 1875-ben Magyarországra. Tényleg sok történetán egyet kiemelnék. A nemzeti sport hasájain jelent meg, miszerint az első, aki labdát érintett Magyarországon, az Berci István volt, a Budai II. kerületi egyetemi katolikus gimnázium tanulója. Ugyanis történt, hogy Szafka Manó, a gimnázium tesi tanára tudott szerezni egy labdát Angliából, és még van egy csavar a történetben, ugyanis a szabályok még nem igazán voltak ismertek Magyarországon, és a cikk szerint úgy magyarázta a szabályt a diákoknak, hogy a labdához csak kézz lehet érni, és csak a kapusért lábbal is. Aztán végül kiderült a dolog, és a következő tanében már másképp játszották. 1893, tehát az év, ami szerint első alkalommal játszanak focit még ilyen formában Magyarországon, és ez szerintem azért rámutat nekünk egy érdekes dologra, hogy tényleg milyen hamar és milyen gyorsan be tud robbanni a foci. Lényegében néhány évvel később már az első meccset 1897-ben megrendezik hivatalos formában is, illetve 1901-ben ugye megalakul az MLS, ami pont most ünnepli 125. születésnapját. Ahogy említette, az első hivatalos meccs volt 1897. januárjában. Érdekes, az első futbcsapat az a budapesti Torna klub volt egyébként ez Lőven Rosen Károly alapította meg, és az első meccet azt a BTC-nek, a két csapata játszotta egymás ellen, és az ügyesebbik egyébként 5 nullára nyert. De érdekes, hogy már ezen a meccsen 2000 néző volt jelen. Tehát már akkoriban egy teljesen új sportra kettőzen kíváncsiak voltak. És meg ugyanebben az évben lezajlott az első nemzetközi mérkőzés is, a BTC-ének az erősebbik csapata játszott a bécsi Cricketers ellen, és hát itt kettő nullás vereséget szenvedett a magyar csapat, de nagyon jól mutatja a futball népszerűségének a terjedését azt, hogy egy új sportban mennyi meccs zajlott le évente. 1898-ban még csak 14 mérkőzést játszottak, 1900-ban viszont már 82-. Ez jól mutatja az, hogy megszületett annak az igénye, hogy intézményesüljön a labdarúgás. És ezért 1900-ban már felvetődik az MLS létrehozásának az ötlete, de erre 1901 februárjában kerül sor, és ezzel párhuzamosan már létre is hozzák az első nemzeti bajnokságot 5 csapattal, igazben még csak budapesti csapatok vannak, nem véletlen, hiszen a futbris a városi polgárság köreiben terjed el nagyon gyorsan, egyáltal ott lehet nézőket a pályához csábítani, tehát nem véletlen, hogy a magyar futball megjelenésekor a foci, még egy városi jelenség. Aztán 192-ben játsz a magyar válogatott, úgymond az első meccsét Ausztria ellen idegenben egyébként, és érdekes szerintem, hogy ez az osztrák magyar meccs volt az első olyan hivatalos futballmecs Európában, amit nem brit csapatok játszottak, tehát nem Anglia, Skócia lesz esetleg. És aztán az osztrák magyar meccs legendásá válik ebben az időszakban, amikor még fennáll a monarchia egészen ugye 1918-igért is van ez így. Az az egyik húzó ereje talál itt a focinak Magyarországon az első években, a monarchián belül. A magyar osztrák fél ellentéte, vagy akár politikai pozíciója kicsit leképeződik a foci pályán is, és ez egyfajta megint felerősített azonosulást jelent az emberek számára, és egy nagyon szimbolikus tétje lesz így minden meccsnek. Ha a sajtóhoz fordulunk a nemzeti sportban az osztrák csapat felett győzelmünket nem a nagyobb játéktudásunkal, hanem az Isten adta jó magyar temperamentumkkal és az ügy iránti lelkesedésünkkel értük el. És ez leképeződött ez a rivalizálás, aztán a támogatásban is, és mind a két országban nagyon komoly fejlesztéseket, illetve támogatásokat kaptak a csapatok. És hogy tényleg milyen vetülete van és milyen fontos ez a politikai faktor ezért ebben az időben. 1950-n itt Magyarországon az egyik első ilyen sportdiplomáciai konfliktus is kiroban. Történt ugyanis, hogy a FIF meghívta a magyar félt és a második kongresszusára, viszont az osztrákokon keresztül. És emiatt a magyar félhet bolykottálta végül a rendezvény, csak később végül 1907-ben lett aztán a FI tagja. Nézzük meg a csapatokat, mert ugye ebben a kezdeti időben, ami azért nagyon fontos, és a hátán hordozza az egészet, azok a sportklubok, illetve a foci csapatok akár kerületekhez kapcsolódóan. A korszak két nagy csapata, az ma is ismert, létező népszerű csapatok, ugye az egyik az MTK a magyar testgyakorló körének a rövidítés, a másik pedig a ferencárosi torna a klub. Érdekes munkani, hogy az MTK az kifejezetten nem foglalkozott focival egészen sokáig, de majdnem megszűnt ez a klub, és ezért muszáj volt nyitni a foci felé, mert az volt az egyik legnépszerűbb sport. Ami nagyon érdekes, hogy ez ennek a két csapatnak az identitása egészen különbözik egymástól. Azt még fontosnak tartanám elmondani, hogy amikor népszerűvé válik a foci Magyarországon, akkor ez a polgárságnak a sportja, tehát kávéházakban jönnek létre a csapatok, és az első sportolók is valójában javarészt értelmiségi, polgári foglalkozású emberek, elég például Hajós Alfrednak a nevét megemlítenek az első olimpiai bajnokunk, és mégis a BTC csapatában focizott, és kifejezetten jól, a foci kezdetén ő az egyik legjobb magyar játékos volt, vagy kiemelhetjük manó Miltiádészt a korszak egyik másik nagy játékosát, aki például 1932-ben olimpiai ezüstérmet szerzett szobrászban, és egyébként pedig egy értelmiségi karriert fut be, és ez arra is rávilágít, hogy egészen 1926-ig, a játékosok alapvetően amatőrök. Ez a magyar futbultúrára rányomja a begét, hogy polgárok játszanak, kávéházi kultúra, innen következik az is, hogy művészetként is tekintenek a futbarra, és a idézőjelben szebb focit veszi át, aztán a magyar futballat, ahogy említettem a skót mintát, és ez a fajta kulturális meghatározottság, ez aztán át helyeződik a klubcsapatok közötti rivalizálásra is. És így történhetett meg az, hogy az MTK-t aztán sokan azonosították valójában a budapesti zsidósággal, de ez nem azért volt, mert az MTK-nak a tulajdonosi köre, vagy esetleg a vezetősége sionista lett volna, vagy kifejezetten a zsidósággal azonosítja magát, hanem az MTK nem kötődött területhez, ugye korábban a millenárisan játszotta a meccseit, aztán átkerülnek, amikor megépítik a stadiontamai hungária körútra. Ezért nincsen lokális beágyazottsága, és a budapesti zsidóság kezd el nekik szurkolni. Ennek ellenére a csapat nem veszi fel ezt az identitást, és hát értetlenül is áll azelőtt, hogy az első világháborút követően több jobboldali szélső jobboldali lapporratívan hivatkozik a csapat. Ahogy említettük, a másik nagy név ebben az időszakban, a magyar football, a Ferencváros, ami egy kifejezetten más jellegű identifikációval rendelkezett. Igen, itt az MTK kapcsolatban, amit említettél ezt a szállat. Koriban Budapest lakosságának, mint egy 4-25%-a zsidó származás volt, tehát már ebben is azért itt a háttér fontos főleg a polgári rétekben, és itt az MTK FTC között is, ha megnézzük, azért megmutatkozik ez a jellegzetesség, az MTK játékosainak, mint egy fele, az FTC focistáinak is körülbelül harmad zsidó származású volt itt az 1920-as éveket megelőzően. Az FTC pedig ott jobban működik ez a lokális kilencedik kerülethez tartozó kötődés, tehát sok kisparos, kispolgár, nagyon sok sváb származású ember ott van a szurkolóik között, illetve akár játékosok kapcsán is, és ahogy nő a kerület, nagyon sokan odaköltöznek, úgy valahova az FTC is népszerűvé tud válni, főleg amiatt is megjelentő sikereket tudnak egyből a kezdeti évektől produkálni. És ez a kettő, az FTC és az MTK az, aki 1929-ig találkozza meg lényegében a bajnokságot, közülük kerül ki az első helyezett, az az egész magyar fociéról azért egy összképet ad. Igen, viszont milyen versengés zajlik a pályán, ez szerintem azért érdekes, mert mind a két csapat, tehát mivel van ez a rivalizálás kettejük között, és tényleg ők dominálják a magyar bajnokságot, ezért ők azok, akik minél innovatívabbak próbálnak lenni. És például az MTK-nál kiemelendő az, hogy ők már 1916-ban leszerződettek egy angol edző, Jimmy Hogent, aki egyébként a skót játékfilozófiát vallotta magáinak, és megfonosítja ezt itt az MTK-nál, ami aztán rajta hagyja a nyomát igazából a teljes magyar labdarúgáson, a 20-as évektől kezdődően mondhatjuk azt, hogy legkésőbb az aranycsapatig, ugyanis kialakul ez a dunamenti futballiskola, ami a skótjátékot ötvözi részben az osztrákkal, ugyanis ezt is fontos még megemlíteni szerintem, hogy a Közép-Európában, de egész Európában az osztrák ekkor az egyik legerősebb válogatott, és egy sajátos taktikát dolgoznak ki, sok rövid, paszos játékra épülőt, és ezt átveszi Magyarország is, és ebben játszanak nagyon sokáig. És ebből a fajta kultúrából, aztán kinőnek játékosok, akik később ecsükke is válnak, és ők nagy hatást tudnak gyakorolni az egész világ futballjára, például kősné zidor nagyon korán játszott már az MTK-ban Jimmy Hogan alatt, és ő lesz az, aki aztán később ezt a dunamenti iskolát meghonosítja Brazíliában is továbbfejlesztve, és a brazil futball fejlődésére is nagy hatással volt, de megemlíthetjük Gutman Bélát is, aki a két világháború között még fociott, és aztán edzővé vált, és egész Európára hatalmas hatást gyakorolt, például a Portugáliában is edzősködött, és nagyon-nagyon sikeressé vált. Tehát ezt nagyon fontos kiemelni, hogy a verseny, az FTC és az MTK között az a foci minőségbeli javulására nagyon-nagyon hatott, és hát anyagilag is egyre többet próbáltak meg invesztálni a fociba. De ugye a rivalizálása az MTK és a Fradik között sajnos az első világháború után milyen irányt vesz, annak szerintem egy nagyon jó kifejezője a magyarságnak egy 922-es cikke, amikor mondhatjuk azt, hogy tényleg aktuálpolitikával és belpolitikával itatódik át a futban, ugyanis a magyarságnak a szerzője így fogalmazott, a Tribün a kereszténység vívta örökös harcát a zsidósággal, a magyarság a cionizmussal, amely minden ravaszkodás ellenére is kimutatja oly igazi ábrázatát. Ez jól mutatja az, hogy mennyire átítatódik már erre az időszakra a futball politikával, még ha ez nem is egy általános vélemény volt találnak orszakban, de megjelenik ez a narratí a küzdelem nagyon-nagyon korán, és hát ez aztán a 40-évre azért problémákat is okoz a magyar futbalban. Igen itt megint látható azért, hogy a politika valahol a háttérben mindig felsejlik, a pályán, ami történik, az egy dolog, de ezek az európai trendben és beleillő folyamatok, azért itt a foci meccsek kapcsán is megjelennek és fontosak lesznek még talán fontos itt ugye egy korszakváltáshoz tudunk kapcsolódni, hiszen az első világháború után azért a politikai gazdasági trauma, az egy meghatározó faktor tud lenni. Nagyon sokan elhagyják ekkoriban az országot. Edzők is, sportolók is, ami a magyar sport szempontjából nyilván egy erős negatívum, viszont ez is hozzá tud járulni ahhoz, amit mondtál, hogy ezek az edzők sok esetben aztán külföldön, főleg egyébként Olaszországban, amely 1922-től muszolíni alatt egyre inkább nagyon sok pénzt próbál futbolba investálni, ők nagyon befutnak ott Olaszországban. És itt a húszas évektől tulajdonképpen több mint száz magyar nemzetiségű, magyar származású ember dolgozik és tevékenykedik edzőként vagy futbalistaként különböző olasz klubokban. Ami talán fontos, itt megnézni, hogy a klub csapatokról beszélünk leginkább, de itt emellett azért a nemzeti válogatott is. Igazából 1912-től ott van a porondon, ugye ez az első olimpiai szereplése a magyar válogatottnak még a világháború előtt, ahol sikerül legyőzni az osztrákokat, és a magyar válogatott utána 24-ben vehet részt először, akkor van a Párizsban az Olimpián, ami az egyik legfontosabb megmérettetés ekkoriban a futballcsapatok számára, hiszen majd csak 30-tól beszélhetünk a világbajnokságokról. És ekkor, ugye látszik azért ez a klub háttér, és hogy tényleg a magyar foci mennyire az élen tud lenni, már akár itt a korábbi monarhely abbeli időszak investíciói miatt is a magyar válogatott esélyesnek számít ezen a tornán, és mégis egy meglepetésszerű vereséget szenved a válogatott Egyiptomtól, amit már ekkoriban egyébként a sajtóban mohácshoz hasonlítanak, tehát egy mohácsi vereségként írják le. Ezt az 1924-es párizsi olimpián elszenvedett vereséget egy országos ügy lesz ebből, már ebből is látszik, hogy tényleg két évtized telt el a foci megjelenésétől, és a foci, illetve a pályán történtek, hatással vannak az emberek gondolkodásmódjára, a politikusok reagálnak erre. Például gömbösnek is van kicsit ahhoz kapcsolódó, amit mondtam, gömbös Gyulán mondtam, akkor faj védő ellenzéki képviselőként a parlamentben, hogy a Párizsban szereplő magyar futbalisták nem reprezentálhatják Magyarországot, Párizsban a puszták fiat várták, de ott nem a magyar faj, és nem a magyar sport volt képviseletben. Tehát ez is kicsit ahhoz, amit már itt korábban az európai tendenciákkal összhangban említettél, az ebben is például leképeződik. Hibákat az okokat keresik, emiatt a vereség miatt is. És az egyik aztán az lesz, hogy hát szükség van profivá tenni a futbalt. Ugye eddig ilyen amatőr, részben kicsit ilyen államatőr rendszerben működött, tehát nem voltak fizetve kifejezetten ezek a cisták, hanem különböző ilyen extra jutatásokat adtak nekik leginkább mi történt 1926-ban. Igenkor vezetik be a profizmus, tehát, hogy a játékosoknak az elsődleges bevételi forrásuk a futban lesz. Ahogy mondtad, korábban amatőrizmus volt Magyarországon, de ezt inkább állomatőrizmusnak nevezhetjük, ugyanis informális úton azért adtak jövedelmeket a játékosoknak, úgy volt állásuk a foci mellett, viszont az állásuk általában olyan volt, hogy a munkahelyükön megengedték, hogy a futballal többet foglalkozzanak. És ezért is mondhatjuk azt, hogy ez inkább egy államatőr helyzet volt itt az 1926 előtt. Ugye ezek a játékosok viszont ekkor már nagyon népszerűek, és losszerimre a korszak egyik kiváló focistá is elmondta, hogy nagyon meglepte az a népszerűség, amivel találkozott a Fradinak a játékosaként, és azért anyagilag is megvannak becsülve ezek az A focisták viszont felismeri azt mind az emelesz, mind a kormányzat, hogy ahhoz, hogy a magyar foci versenyképes maradjon, be kell vezetni a profizmust, például Ausztriával, Ausztriában egy évvel korábban vezetik be. És innentől kezdve profil bajnokság létrehoznak egy, úgymond egy nemzeti bajnokságot, a szakosztályoknak kell kiállítaniuk valójában egy profi csapatot, például az MTK-nak a profi csapata lesz a Hungária, tehát is nevezik őket, és ez meghatározza azt, hogy Magyarország a későbbiekben is, tehát a második világháborúig is, azért a nemzetközi futball elítjéhez tartozik, szerintem ezt még nem hangsúlyoztuk eléggé. Hár az 1910-es évektől a Fradit, és az MT-t Európában is a legerősebb csapatok között tartják számon, és ahogy említetted, az olimpián is már 1924-ben esélyesként utazik ki a magyar csapat, és hát később is a 30-as években is így számolnak velük. Viszont ekkor megtörténik az, hogy Angliában, és ezt nem szeretném túlságosan részletezni, lezajlik egy taktikai változás a lesz szabály átszervezése miatt, és az addigi piramis alakúrendszerről, ami egy 2-35-ös taktikai felállás, Angliában egyre több csapat áll át az úgynevezett dupla WMW rendszerre, ez a 3,2-2-3-as taktikai felállás, és ehhez nagyon lassan adaptálódik egyébként a magyar futban, és ennek az egyik bizonyítéka az, hogy a 30-as évekre a magyar válogatottnak a győzelmi aránya 50%-ra csökken. Ezért nem azt jelenti, hogy kiesünk az európai elitből, de mégsem úgy tekintenek ránk, mint a legjobb csapat. És hát ugye erre jó példa az, hogy ugyanaz 1930-as világbajnokságban urúványban nincs ott a magyar csapat, 34-ben ott van, viszont Ausztria ellenvereséget szenved a válogatot, és nem kerülnek be a legjobb négybe, ami után viszont következik az 1938-as világbajnokság, ahova már egy taktikailag is modernizált válogatott megy kickároly vezetésével. A érdekesség, hogy Dickároly egyébként Budapest rendőr főkapánya volt 1919-ben. Ő tartóztatta le például Kunbélát a tanácköztársaság kijáltása előtt. A magyar csapat nagyon jól szerepel ezen a világbajnokságon, és aztán a döntőben Olaszország ellen egy fasiszta Olaszország ellen négykettes vereséget szenved a válogatott, így is egy világbajnoki ezüstéremmel térhetnek haza. Tehény itt a 30-as évek végére tulajdonképpen a magyar edzői kar is, az egyik legsikeresebb korszakát éri, ugye még messze vagyunk, vagy még el se jutottunk az aranycsapatig, de már elmondható, hogy tényleg itt a 20-30-as években a magyar foci azért európai szinten meghatározó, nagyon jelentős, nem csak itt Európában, Olaszországban, de tényleg akár Dél-Amerikában is el tudja indítani a folyamatokat, vagy aztán kis Ázsiában is, és ott is magyar edzők tevékenykednek, és aztán jön a második világháború, illetve a II. világháború árny, és ez azért érezhetően ki fog hatni a focira is, illetve akár a klubok kapcsán az MTK tekintetében, akinek már említettet, hogy ez a zsidó háttér a közbeszédben, vagy akár a sajtóban egy visszatérő téma volt. A 30-éek végétől az látható, hogy a zsidóságot elkezdik kiszorítani a klubok tulajdonosai közül, a vezetésből, és aztán egyre jobban a labdarúgók, és végül a lelátókról is eltűnnek rengetegen. Ennek egy nagyon fontos eseménye, a Gidófalvi Pál kormány biztos kerül az MLS élére, és aztán olyan törvényeket, olyan rendelkezéseket hoznak, például 1940-ben már 500 nem álljának, nem megfelelő hátterűnek tekintett játékvezetőt kizárnak lényegében, és nem működhetnek játékvezetőként ezután. A második zsidó törvény pedig már konkrétan, paragrafusban is foglalkozik a labdarúgószövetséggel, illetve az egyesületekkel, és emellett egy spontán szegregáció is lezajlik, tehát a klubokban is egyre inkább háttérbe kerülnek a zsidó származásúak, és a Hungária, hogy az MTK lényegében 1940-ben már megszünteti magát ebben a közegben nem tud tovább működni, 42-ben pedig teljes egészében hivatalosan is megszüntetik, és a pályáját is elveszik. Itt a csapatok kapcsán is azért beszélhetünk a háborúról, illetve a zsidó üldözésről, Brülal Frét, például aki tényleg majdnem 40 évig volt az MTK mögött, és nagyon fontos támogató volt, ő a zsidó üldözés következtében hal meg. És talán a Fradit is fontos kiemelni, akinek pont egy picit más a háttere ekkoriban, Jaros Andor lesz a klub elnöke, aki pedig a zsidó deportálások megszervezésében játszik egy fontos szerepet, és ez majd hozzájárul ahhoz, hogy a Fradinak később, főleg itt a Rákosi korszakban, felemás híre lesz, és nagyon ezzel a idézben fasiszának nevezett vonallal azonosítják, hogy ott látható, hogy akár például az FTC játékosai között is vannak áldozatai a viszkorszaknak, ki lehet emenni például Tóthja Istvántak zsidókat mentett, és végül a Gestapo végezte ki őt. Igen, ez nagyon fontos kiemelni a Ferencvárosnál, mert nagyon sokáig tartott az a fajta propaganda a klubban szemben, hogy ez egy fiszta csapat, és mindenki, aki a radinak szurkol, az fasista, odott erről szó nincsen, egyszerűen ilyen helyzetbe került ez a csapat az 1940-es évek közepén, és ezt követően nagyon-nagyon nehéz volt lemosni magáról a csapatnak, viszont pont ezért, mivel a szocialista propaganda rájuk sütötte ezt a bélyeget, ugye később viszont nagyon sokan is szurkoltak azért a Fradinak, mert az volt úgymond az ellenálló csapat a szocializmussal szemben. De maga a háború is azért érinti a magyar futbalt olyan szempontból, hogy a csapatok megpróbálnak a legvégső kigjátszani még akár a légiriadók ellenére is, viszont azért érthető módon így nem folytatható 1944. novemberétől, decemberétől a bajnokság, és az, hogy újra szerveződjön a magyar foci, az már a második világháború utáni időszaknak a története. És ez a történet egyébként szakmai szempontból egészen szerencsésen kezdődik, ugyanis a 20-as, 30-as 40-es években kinevelődött egy olyan új focista generáció, amit azóta is az aranycsapatnével illetünk, illetve a magyar futban aranykorának nevezünk. Így elég Puskás Ferenc, kocsis Sándorra, Szuszaferencre, Civorzoltára, Bozsik Józsefre, vagy akár Hideg Kutinándorra gondolni, mai napig legendaként tekintünk ezekre a játékosokra. És nagyon szomorú az, hogy ennyire jó focisták pont egy olyan korszakban jelennek meg, amikor a diktatúra érzékelteti a hatását a labdarúgásban is, hiszen éppen Münni Ferenc fogalmazott 1948-ban úgy, hogy aki azt mondja, hogy ne vigyünk politikát a sportba, az vagy tudatlan, vagy megbízhatatlan elem. A sportban csak azért nem kell politikát vinni, mert benne van. Tehát ez jól mutatja a kommunistáknak a hozzáállását, és hát a rákosi diktatúra átalakítja aztán teljesen a magyar futbalt is. Teljes egészében átalakul így van. Ez az idézett nagyon sokat önmond. A szovjet minta megint csak a legfontosabb a foci átrajzolása újra szervezése kapcsán. Érdekes, hogy egyébként már 1946-ban van egy mérkőzés, amikor egyébként a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista párt csapatával játszik. Tehát a foci ilyen vonalként megjelenik, és például kádár is pályára lép ezen a meccsen, de aztán főleg 49 az az év, amikor a hagyományos klubvilágot teljes egészében átrajzolják, tönkreteszik. Azt történik, hogy a csapatok minisztériumok, illetve állami szervek és szakszervezetek alá kerülnek, és megfosztják őket színeiktől, a logóiktól, a nevütről, tehát teljes átalakítás zajlik le. Ugye a Ferencvárosból tulajdonképpen piros fehér színnel kinizsilett, a kis PES, az HONvéd elakulami a néphadseregnek lesz nagyon fontos csapata, az MTK-k pedig többször átszervezik, először a textilaszszakszervezethez tartozik, aztán végül a bástya néven, mint imperializmus elleni bástya, az AVH-hoz kerül, ami megint csak az MTK megítélését itt magyar szempontból negatívan befolyásolja, az újpestből pedig a dózsa lesz, ami mögött a rendőrség a belügy áll. És ez még nem minden, tehát mindent átalakítanak. Azt láthatjuk például, hogy ezt az amatőr rendszert is visszahozzák, vagy jobban mondva egy áll amatőr rendszert erőltetnek rá a játékosokra, ami azt jelenti, hogy hivatalosan ők dolgoznak, és úgy nézett ki, hogy mindenkinek olyan munkát kellett kapnia így hivatalos formában, amilyen szakszervezet alátartozott, vagy amilyen minisztériumhoz tartozott a klub. És így például Puskás kapcsán is az elterjedt elnevezés, hogy a száguldó őrnagy ebből következik, hogy ő hivatalosan a honvéd játékosaként a néphadseregbe tartozott, és tiszti rangja volt. Áldozatai is voltak itt a diktatúrának bűvben a futbolisták között. Már 1951-ben Szűcs Sándort, például egy koncepciós perben halára ítélték, mert külföldre próbált menekülni, és pont amiatt tudták halára ítélni, mert a munkája miatt a rendőrség tagjai között dolgozott, és ez hozzájárult. Ami még talán fontos a számunkra, hogy még a propaganda szempontból is megjelenik nagyon sok minden, hogy a focistákat felhasználják politikai célokra, és például a hagyományos szurkolói biztatásokat is megpróbálják eltüntetni. Korábban nagyon népszerű volt, például Magyarországon a újztatás a pályákon, ami az orosz nyelv miatt nem volt már kívánatos, ugyanis ennek a jelentése Pajzán tartalmakar bír, és ezért cikkeket iltak ezzel kapcsolatban. Lényegében tényleg tiltani akarták azt is, hogy hogyan szurkoljanak az emberek, újságcikeket is, hogy harsogjon a magyar biztatást, válasszuk azt a magyaros biztatást, amely már tavaly a londoni olimpián is olyan népszerület jól hangzik, erőtjes, magyaros, rá rá hajrá, hajrá magyarok. Tehát minden szinten érvényesül azért a diktatúra eszköztára és egy teljes átalakításról beszélhetünk. Igen kiválóan összefoglaltad azt, hogy szervezetileg hogyan alakítják át a magyar futbalt, és az viszont ami a pályán történik, a korábbi sikeresség fényében annyira nem alakul át, de ott is komoly átszervezések vannak. Említetted a Honvédot azzal, hogy ők a néphadsereget a honvédelmi minisztérium alá kerülnek, ők lesznek a korszaknak a kirakadt csapata, és meg is próbálják feltölteni a legjobb magyar játékosokkal. Ennek az egyik leghíresebb például, hogy 1950-ben a Ferencváros, mint fasiszta csapatot szétszedik, és három nagyon jó játékosokat is, Budait kocsist például átviszik a honvédba, és ez kifejezetten az akkori szövetség kapitánynak, sebes Gusztávnak is kedvező, mert úgy látta, hogy ha honvédban vannak a magyar legjobb játékosok, akkor az a válogatottnak is előnyös, kifizetőd, hiszen egyébként is egy helyen játszanak. És nagyon érdekes, hogy személyi állományában is hogyan alakul át a magyar futban. Ugye sebes Gusztáv lesz a szövetségkapány, aki egy meggyőződéses kommunista világnézetű ember, de egyébként korábban jó focista is volt, és taktikailag is egyébként egy kiváló szakember, de mégis az edzők között is azért itt elkezdődik egy rivalizálás, hiszen több csapatnál is kiváló edzők vannak, például Bukonvi Márton korában az MTK-nak az edzője, aki kidolgozza azt a négy-kettő-négyes taktikát, ami egy nagy újítás az aranycsapattal később, vagy hát akkor lesz világszinten vagy Európa szinten ismert, amikor az aranycsapat megveri Angliát 6-3ra. És ezek között az edzők között is van rivalizálás, az MLS elnök és sebes között is van rivalizálás, és mindez egy diktatórikus viszonylendszerben, tehát a csapatnak a sikeressége az elengedhetetlen. Radásul ezt a sikert fel kell használni a propaganda érdekében, ugye ezt részve említetted, de ezt szó szerint úgy kell elképzelni, hogy a játékosoknak a propagandabeszédeket kellett tartaniuk. Az első ilyet egyébként lakat Károly tartott 1949-ben, hogy egy műveltebb játékos voltő tanári diplomával is rendelkezik. Annak ellenére, hogy diktatórikusok a körülmények az aranycsapat, a magyar válogatott, az nagyon jó körülmények között készülhet, nagy rajtuk egyébként a figyelem. Ugye a játékosok például itt említett, hogy ilyen állomatőr rendszerben futballoznak, és hogyha nyugatra igazolhattak volna, sokkal sokkal több pénzért játszhattak volna, ezt valahogy kompenzálni kellett, például megengedik nekik a csempészést, viszont megint csak a diktatúra szempontjából ezt később lehet zsarolásra használni, illetve különböző intézkedéseket lehet foganatosítani a játékosokkal szemben, hogyha nem úgy viselkednek, ahogy azt a párt elvárna. Ennek ellenére az aranycsapat a korban valóban a világ egyik, ha nem a legjobb válogatottja. És ennek az első jele az, hogy folyamatosan megnyerik a mecseiket, de ami már kézzel fogható, hogy 1952-ben megnyerik az egyetlen aranyérmüket valójában Helsinkiben, hogy az olimpiát megnyerik, és itt a döntőben kettő nullára Jugoszláviát győzik le. Ez is szimbolikus, hiszen négy évvel vagyunk a jugoszláv szovjet szakítást követően, amikor ugye titó az imperialisták láncos kutyája, illetve a legnagyobb ellenség a szovjet propagandában, és szimbolikus, hogy a Magyar Népköztársaság válogatottja megveri Jugoszláviát. És ugyanilyen szimbolikus az is, hogy aztán 1953. november 25-én a Wembliben, Angliában, Magyarország megveri az angol válogatottat, és ezt a mérkőzést is, a propaganda a két világnézetnek, úgymond a kapitalizmus és a kommunizmus harcának mutatja be, ahol a kommunizmus itt virtuálisan a futballpályán legalábbis győzelmeskedik. Ezzel a dátummal kapcsolatban érdemes megjegyezni azt, hogy november 25- a magyar labdarúgásnak a napja, éppen amiatt, mert talán a magyar futball történelnek ez volt a legnagyobb győzelme. Bár nem sokkal később 1954. májusában aztán újra a győzelmet arat Magyarország Anglia felett egy visszavágón úgymond hét egyre verik meg Angliát a népstadionban. A népstadion pont 1953. augusztus 20-án adják át, megint csak propagandára lehet használni, nagy tömegeket össze lehet boronálni egy ilyen stadionban, tehát ez megint csak a diktatúrának egy eszköze volt. Az angolok felett aratott kettős győzelmet követően mindenki azt várja, hogy az aranycsapat meg fogja nyerni az 1954-es világbajnokságot, és erre valóban jó esélyük volt, valóban talán a legessélyesebb a magyar válogatott volt, és annyira biztos volt például a pártvezetés a győzelemben, hogy lenyomtattak két és fél millió postabélyeget, amin győz a magyar válogatott a világbajnokságon. Természen ezek nem kerültek forgalomba, miután Magyarország a döntőben, itt a világbajnokság döntében kikapott az NSK-tól három kettőre, annak ellenére, hogy csoportkörben már megverték az NSK-t 8-3-ra. Így sokan egyből csalást kiáltottak, hogy doppingoltak a német focisták és hasonlók. Erről valószínűleg nem beszélhetünk, egyszerűen az NSK-válogatottja is nagyon jó volt. Amikor 8-3-ra megverte Magyarország őket, akkor egy felforgatott csapat találtak, fel a németek pihentették a játékosaikat, és hát ők is nagyon simán jutottak be a döntőbe úgy, ahogy egyébként Magyarország és tényleg világ két legjobb csapata találkozott itt, és hát sajnos Magyarország veszített. Viszont ezt követően a vereség hatására Budapesten egészen érdekes folyamatok indultak. Így van, az összekapcsolódik azzal, hogy tényleg a politika, mint láthatjuk, mennyire összekapcsolódott a fociban, és mennyire megpróbálták ezt a legitimációs célokra a pátvezetésben felhasználni. És itt 56-nak szinte egy előzménye zajlik a főváros utcáin, pesti humor ezt a focialista forradalomnak nevezte itt 54-ben, ami zajlott, ugyanis az emberek annyira elégedetlenek, hogy utcára mennek. Tényleg valahol a rendszert is azért belelátták ebbe a problémába, amit megtörtént fele, hogy ennyire megpróbálták kisajátítani ezt az egészet, és például a rádióhoz is mennek, meg kellett erősíteni, az őrség, egy is sikerült például az udvarra betörni, és ez már megint 56 kapcsán fontos lesz aztán nekünk, hogy ezért is annyira szimbolikus és fontos hely, a rádió. Olyan szempontból is fontos volt a futball ekkoriban, hogy ebben a szörnyű rendszerben, a diktatúrában a foci, és az, ami a focipályán zajlik, ez egyfajta igazságnak tűnt. Vagy. Azt látják az emberek, hogy ott el lehet menekülni, fociba lehet menekülni valójában, és jába ez a szörnyű közeg azért, ami a focipályán zajlik, az ettől független lehet, és itt ez egy nagyon éles alcúcsapás volt sokaknak, főleg olyan tekintetben is, hogy ennyire korábban a foci felhasználta az állampárt propagandacélokra. És utána 54 után egy nagyon nehéz kérdés az, hogy hogyan álljanak ezekhez a játékosokhoz, puskáshoz, akár, és egy nagyon furcsa ilyen felemás két év következik egészen 56-ig, amikor is végül pont a Honvéd külföldön van, külföldre megy november elején, és a legtöbb játékos nem is jön már vissza. Igen, és egyébként 1956-os forradalomhoz kapcsolód, hogy a válogatott, az pont a forradalom előtt nem sokkal érkezik vissza Magyarország, és statán vannak edzőtáborban, amikor kiroban a forradalom, hát aminek a hírére visszamennek a városba, és például Cibor, hát fegyvert ragadt és harcolt a forradalmárok mellett. Grosis Gyula a válogatott kapusa is egyébként segített a forradalmároknak. A honvéd pont november 4-én indult nemzetközi tornára. És itt a focistáknak, akik a honvédben játszottak, választaniuk kellett, hogy elhagyják az országot, és nem térhetnek soha többet valószínűleg vissza, vagy csak évtizedekkel később, és hát többen ezt választották, például Puskán is ugye külföldön maradt, és aztán a Real Madridnak lesz kiváló labdarúgója, vagy kocsis, például a Barcelonának lesz játékosa, és az ő későbbi sikereikről, a magyar sportsajtó aztán egyáltalán nem tudósított, szinte megpróbálták őket kitörölni a magyar emberek emlékezetéből. De természetesen olyanok is voltak, akik visszatértek. Ugye ekkoriban az MTK is külföldön, túrázott közülük is voltak többen, akik külföldön maradtak, de a családjuk miatt azért több játékos visszatért, és a diktatúra is azt próbálta nekik közvetíteni, hogy egy kicsit megbüntetik őket, egy időre eltiltják őket, de aztán visszajöhetnek a foci csapataikba, és játszhatnak ugyanúgy tovább. És ilyen szempontból 1956 a magyar labdarúgás történetében is egy törés, például ez teljes ifjúsági válogatott diszidált, mégis az játékminőség az nem csökkent, sőt, ugyanolyan magasan volt szinte, úgy a vasas nagyon erős lett az 50-es évek végén, és például a Reál Madridot is megverte, és a korabeli most így mondom, Bajnokok ligájának az elődöntőjébe is jutott. Viszont politikai szinten már egészen más szemüvegen keresztül. tekintettek a futbarra, és Kádár János a nacionalizmusnak az egyik megnyilvánulási lehetőségét látta a futbalban ezt követően, és ezért ellenséges tényezőként kezdtek tekinteni a futbarra. Nagyon érdekes Kádár Jánosnak egy idézet a politikai bizottság 1957-es üléséről, hogy azt mondta, hogy megmondom őszintén, hogy ezekkel harcoltunk mi a múlt évben, a diákok egy részével, a huligánokkal, meg a bék középpel. Ez egy fasiszta gyülekezet, ez egy veszélyes intézmény, ehhez a sportnak nagyon minimális köze van. Ha az elvtások nem ügyelnek, akkor a sportmérkőzések lesznek az egyetlen legális területei a szovjetellenes, kommunista ellenes, antiszemita hangulatkeltésnek, és 70 ezer emberre lövetni nem tréfadalog. Azért amellett, hogy itt arról beszélkád Dárjános, hogy magyar emberek közé lőnének, akik csak futbalt néznek, mutatja azt, hogy mennyire félni kezdenek a sikerektől, és szerintem itt Kádárnál még az is belejátszott a futballelleneségbe, legalábbis ettől az időszaktól kezdődően, hogy azért a fociam mellett egy csapat sport egyének ki tudnak belőle emelkedni. És a kádári diktatúrának szerintem egy jellegzetessége az, hogy ami egyéniség, ami egyéni kiválóság azt megpróbálják minél inkább visszafogni, tehát nem lehetnek úgymond nemzetközi szárok, és ennek a visszafogásnak az egyik, nagyon ékes példája szerintem az, hogy a propaganda, a Kádár korszak propagandája megpróbálta nevetségessé tenni a játékosokat. Ez egy nagyon nagy váltás volt, az eddigekkel összehasonlítva, hogy tényleg a Kádár rendszer félt a focitól, és félt a szurkolóktól is valahol, és félt a nacionalizmustól, amit nagyon belelátott ebbe az egészbe, és főleg itt nálunk a keleti bolog orszáik közül nagyon elkezdték a foci támadni, és a lábát kidúgni, akár pofi géza kapcsán is, ha megnézünk egy-egy ilyen kegét viccét, akkor ilyeneket tesz, például, hogy a válogatott játékosok a falábuk, milyen jól tudnák palántázásra használni, például, de akár kodálnak is van, tehát nagyon sokan ebbe beálltak, és nagyon sokan átvették ezt az új nyelvezetet, ami megjelent, például, hogy kinek az élet lesz a futball fölénytől, mennyivel lesznek okosabbak lelkileg, vagy akár testéleg a milliók attól, hogy 2011 ember futkos és rúd a pályán. Tehát tényleg ez a propaganda dimenzió, most már pont a foci ellen fordult, és az egészet megpróbálta diszkreditálni, és ezt látjuk azért olyan szempontból, hogy folyamatosan csökkentnek tényleg a nézőszámok ebben az időben az utánpótlás nevelés és kérdésessé válik. Holott? Ennek ellenére, ebben az időben a magyar foci még mindig ott tud lenni, de tényleg ez az állami szemlélet az, hogy a foci, az politika még egy példa csak ennek kapcsán 63-ban volt egy mérkőzés, kádár egyébként különösen a szovjet meccsektől, illetve a Szovjetunió csapatai ellen történő mecsektől félt, ebbe látott bele mindig egy extratimenziót. 63-ban történt, hogy a Ferencváros, pont a Ferencváros, a Dinamo Moszkvával csott össze, és ekkoriban az egyik játékosa a Ferencvárosnak, egy szovjet játékossal nagyon erősen összeszóalkozott és tetlegességig fajult a pályán ez mind a két fél részéről. Kis állították mind a kettő, de magyar játékos oroszpálnak ekkoriban, ezt tulajdonképpen utána párbizottság előtt kellett ezért felelnie, hogy hogyan ahhoz, hogy orosz szovjet elvtársakat megmerész elütni, és nem játszhatott többet, el lehetetlenítették az ő későbbi karrierjét, tehát ez a háttérben ugyanúgy ott van, de még így is a 60-as 10-es években a magyar foci még ott tud lenni, és vannak sikerek ebben az időben. Holy annyira ott tud lenni a nemzetközi porondon és a nemzetközi élmezőnyben, hogy 1952-ben hat magyar játékos kapott szavazatot aranylagda szavazáson, ugyanúgy kijutunk folyamatosan a világbajnokságokra is, és például 1962-es világbajnokság Magyarország egy olyan csoportból jutott tovább Angliával, Argínával és Bulgáriával játszottak. 1968-ban Mexikóban megnyeri a magyar válogatott az olimpiát, és 1967-ben Albert Flórián megkapja a legnagyobb kitüntetést, amit focista kaphat a világon az aranylabdát, és hofi gézát említette, itt kifejezetten ízléstelenül fogalmazott Albert Flórián kapcsolatban, tehát az akkori világ legjobb focistájával kapcsolatban. Ugye azt mondta, hogy flóriról már is három települést neveztek el: Albert falvát, Albert ísát és lábatlant. Ez jól mutatja, hogy mennyire abszurd az a propaganda futballal, és a játékosokkal szemben, amit a kádár korszak meghonosít. Mégis ezek a toposzok a mai napig velünk élnek, hogy a focista lusta, a focista nem szeret futni, nem ér semmit, amit csinál, és szerencsére azért talán ez változni fog, illetve az utóbbi időben talán változott is. Visszatérve a szovjet relációra, mert nagyon érdekes volt, amit mondtál, hogy mennyire fontos volt a szovjetek elleni mecs, annak egy kiváló példája az 1966-os világbajnoksága világbajnokságnak a negyeddöntője, ahol a magyar válogatott vereséget szenvedett a szovjetek ellen, és a szövetsé kapitány Baróti Lajos ezt követően úgy fogalmazott, a riporternek, hogy hagyjon békén, nem bírom én ezt idegekkel. Magyarországon én leszek a bűnbak, a bitang, a hazáruló, mert megint kikaptunk a ruskiktól. Cinálja az, akinek több szerencséje van, én már nem vagyok szövetség kapitány, tehát ennyire fontos volt a szovjetek elleni mérkőzés. Igen még a 70-es években is megerősödnek a vidéki csapatok, és a magyar bajnokság is kifejezetten erős, és nemzetközi porondon is helytállnak a magyar csapatok, és aztán következik az 1986-os világbajnokság, ami talán az utolsó ilyen nagyobb köre a beszélgetésünknek, ugyanis a 86-os világbajnokság előtt, 83 és 86 között. Magyar válogatott nagyon jól teljesített, megverték az NSK-t Spanyolországot, Hollandát, Brazíliát, és mindenki világbajnoki esélyesként számolt a magyar válogatottal, és mégis a 86-os VB csoportköében Magyarország hat mullás vereséget szenvedett a Szovjetuniótól, és ez volt a magyar futbnak aztán az utolsó, egyrészt akkor voltunk utoljára a világbajnokságon, másrészt egy ilyen nagyon negatív tapasztalat tapadt az egész kádár korszak futbjához utoljára, hogy hát ennyire kikaptunk egy csoportmecs pont a szovjetektől, és hát ezt követően egy lejtmenetre kerül a magyar futbal, tehát még a 60-70-80-as években a legmagasabb szinten állt a foci. A 90-es évek, hát európai középmezőnyi silányodott, és hát ebben fontos szerepet játszik az, hogy a rendszerváltoztatás miatt egyrészt az emberek a szegénység miatt kevesebben jártak ki meccsekre, a finanszírozása is megszűnt a futbnak, illetve a több évtizedes futballás propagandának is meglett a hatása, hogy az emberek már nem annyira kötődtek a futbalhoz, és inkább nevetségesnek, megvetendőnek tartották a focistának, mint példaképnek. És így utolsó, tehát adás zárásaként mit gondolsz, hogy itt beszéltünk politikáról és futball szakmáról, mégis mennyire meghatározó a politika összességében, a futbalban, és milyen következtetéseket vonhatunk le ebből. Ami tényleg érdekes, és itt már a sok aikadásban szerintem egyre inkább látható az, amikor akár politikáról beszéltünk, korszakváltásokról nagyon érezhető az, hogy tényleg ezek a folyamatok, azért mindent meghatároznak, minden mögött ott vannak, és nagyon gyorsan, nagyon hamar leképeződnek. Ezek a mentalitásbeli, politikai dolgok, az irányvonalak, és ez tetten érhető a fociban is látható volt. Ugye tény és valahogy, ami a pályán történik, és ami a mecs során akár egy 90 perc alatt zajlik, az más azért az egyéni emberi tetteken múlik, de ami fölött van, az tényleg azért a politikához tartozik, tehát nagyon kettős ez szerintem, és így a fociban a politika is benne van, de pusztán a játékban, és ami a pályán történik, azért az szerintem független ettől a politikai dimenziótól. Én is maximálisan ehhez tudnék kizárásképpen csatlakozni, hogy mi itt most egy egész adást beszéltünk arról, hogy a politikai folyamatok hogyan befolyásolják a futbalt, viszont mégis a legsötétebb időszakban is, akár a rákosi korszakban, a magyar futbál világszintű volt, és ez azoknak a focistáknak volt köszönhető, akik ott voltak a pályán. És az, hogy ők ott hogyan passzolnak, hogyan lőnek, hogyan cseleznek, abban nem számít a politika, és ott arra a 90 percre ez megszűnik, és nekem ilyen szempont ilyen futbarromantikus a gondolatvilágon, mert mindig azt kell néznünk, amit ezek a sportolók, ezek a futbancsapatok a pályán megmutatnak, és az emberek szerintem mégiscsinkább ezzel tudnak azonosulni a világ minden táján, függetlenül attól, hogy milyen anyagi körülmények vagy milyen politikai körülmények között élnek. Én ezzel a gondolatt zárnám a beszélgetésünket, és köszönöm szépen a hallgatóknak a figyelmet, és ha tetszett, ez a beszélgetés, akkor javaslom minden hallgatónak, hogy látogassák meg a puskás múzeumot, ahol bővebben tájékozódhatnak ezekről a témákról, bemutatásra kerülnek ezek a focisták és a korszaknak a futbalja, és kövessék be a 20. század intézetet a különböző közösségi médiá felületeken. Köszönöm szépen a figyelmet!