24. Ügyvédek és az AI

Ügyvédi irodák, mesterséges intelligencia, és az a kérdés, ami most mindenkit foglalkoztat: tényleg lecserélhet minket a gép? 

A legújabb adásban Bartal Iván Mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász, az Oppenheim Ügyvédi Iroda Data, Technology, Cyber & AI szakcsoportjának vezetőjével beszélgetünk arról, milyen jövő vár a jogi szakmára az AI térhódítása mellett – és mitől marad értékes a humán gondolkodás. 

Amennyiben további információra van szüksége az ügyvédi marketing és pr témakörében, keresse fel honlapunkat:

https://prolawyer.hu

Kövessen a közösségi média felületeinken: Facebookon, LinkedIn-en vagy az Instagramon.

Az Ügyvédmarketing podcast csatorna adásai elérhetők a legnépszerűbb podcast lejátszókon is és a www.ugyvedmarketing.hu oldalon.

Ha ötlete vagy véleménye van a műsorral kapcsolatban, írjon az ugyvedmarketing@ugyvedmarketing.hu címre vagy küldjön anonim üzenetet a www.ugyvedmarketing.hu oldalon keresztül!

Transcript

SPEAKER_02: 0:00

Ez az Ügyvéd Marketing Podcast következő

SPEAKER_03: 0:22

adása, én Bende Máté vagyok, mai vendégem pedig Bart Alibán. ügyvéd, aki az Oppenheimnél partner, és egyébként mesterséges intelligenciai és technológiai jogi szakjogász is. Szia! Szia! Amiről beszélni fogunk, az a mesterséges intelligencia és az ügyvédeknek a szerepe és a jövője. Az első kérdésem, hogy te mihez fogsz kezdeni, amikor majd jövőre elveszi a munkádat a mesterséges intelligencia?

SPEAKER_01: 0:46

Én azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban nem elvenni fogja az ügyvédek munkáját, hanem el kell kiegészíteni. És ezzel a közhelyelével, amit ugye már sok helyen olvashattunk, én is azt bízom, és azt hiszem, hogy a mesterséges intelligenciát használó ügyvérek fogják inkább átvenni a mesterséges intelligenciát, mert nem használó ügyvéreknek a szerepét egyre inkább, és ez lesz inkább ez a jellemző. Tehát ha azok az ügyvérek, akik lépést tartanak a technológiai feljövéssel, azt gondolom, hogy előnyben lesznek azok az képest, akik ezt teszik meg.

SPEAKER_03: 1:17

Azért végezted ezt a szakjogászképzést, mert már foglalkoztál a mesterséges intelligenciával az ügyvédi irodában, és szeretted volna mélyíteni a tudást, vagy pedig fordítva láttad a piaci igényt rá, és ezért szerettél volna egy gyakorlati és elméleti tudást is szerezni, mert szükség van rá az ügyfeleknek, vagy jöttek az ügyfelektől olyan megkeresések, amit ki kellett szolgálni ezen a területen.

SPEAKER_01: 1:37

Szerintem mind a kettőt. Én nyilván szeretek tanulni, hiszek a lifelong learningben, abban, hogy mindig bővítsuk a saját tudásunkat is, és ez az európai digitalizációs jogszabálycsomag az amúgy is rendkívül komplex, azt gondoltam, hogy mindenképpen egy kis áttértudást annak érdekében, hogy ezeket gyakorlatban is tudjuk alkalmazni, és tudjuk az ügyfeleknek is segíteni ezekben. Mindenképpen szükség lenne egy ilyen képzésre. Én most ezt a képzést választottam. Hasznos volt, nyilván ez inkább csak egy ilyen eye-opener volt, tehát, hogy kinyitotta, kicsit tágította a szellemi horizontomat, kicsit elmélyült a bizonyos területekben, de igazából ez csak egy ilyen Tudsz erről egy kicsit beszélni, hogy ez mit

SPEAKER_03: 2:28

jelent az ügyvédek és az ügyfelek szemszögéből?

SPEAKER_01: 2:43

Abszolút, természetesen. Azért értelmezésemben az aláírítékében az azt jelenti, hogy az ügyfelek részéről is gyakran merül fel igényként, hogy használjuk mesterséges intelligencia technológiákat. Egyrészt gyorsabbá, hatékonyabbá, talán olcsóbbá is teszi ezeket a munkákat, de ezért való felelősség, hogy esetleg a mesterséges intelligenciával állítunk elő valamit, azt mondjuk nem szeretnék vállalni. Különböző ügyfélstratégiák is vannak erre, van, aki nem szeretné, hogy ilyeneket használjunk, ki is köti a megbízási szerződésben, valaki kivonatlan hogy használjunk ilyet, vagy valaki tudomásul vesz, hogy használunk ilyet. Ugye a generatív AI alkalmazásoknak a használata során bármilyen szöveget, így jogi szöveget is erről tudunk állítani. Egy szerzeléspintet, felszólítólevelet, hatósági beadvány, keresett levelet, bármit. Itt nyilván fontos, hogy azért olyan dokumentumokat állítsunk elő, amit saját magunk, vagy nem tudom, az irodánkban dolgozó más szakemberek segítségével tudunk valideálni, hogy ez teljes pontos, megfelelő hatósági jogszabályi költelményeknek. Tehát van egy domén specifikus tudásunk mert hogyha nem ez történik, csak ugye a mesterséges intelligenciáltal degenerált mondjuk egy eredményt, egy outputot kiadjuk az ügyfélnek, mint jogi eredményterméket, és az mondjuk nem felemelgezettnek a szabályt, akkor ugye ott lehet egy ilyen probléma, hogy esetleg nem fogja kiváltani a célzott joghatást, nem lesz érvényes a szerződés, akár erre a másik fél hívja fel a figyelmet, az ügyfélnek is kellemetlen lehet, lehet, hogy a jogi kutatás, amit csak kiszerveztünk a mesterséges intelligenciának, az nem lesz teljes kutatás, bizonyos jogesetek vagy bizonyos fontos információk kimaradnak, és ezáltal ugye egy torz információt fog kapni az ügyfél, ami a mi jogi tanácsunk lesz, mint amit ügyvédként az ügyfélnek adunk. És nyilván a mesterséges intelligencia szolgáltatása, amit ugye ennek az előállításához használunk, legyen az a CGPT perplexity vagy akár egy jogi legal tech tool, mint a Harvey vagy a Lexi CI+, ők nem vállalnak felelősséget azért, hogy amit mi előállítunk a saját promptjainkkal az ő szolgáltatásaik alkalmazásával, ezért ők nem fognak felelősséget vállalni, viszont nekünk felelősnek kell lennünk az ügyfeleink felé, ezért is itt keletkezhet egy ilyen liability gap, amit az ügyvéd nem tud áthárítani az ügyfél, az ügyfél nem szeretné azért vállalni a felelősséget, viszont az ügyvédnek a felelősségi biztosítása is jól se jön, ez nem fogja lefedni, és azt gondolom, hogy itt keletkezhet egy ily

SPEAKER_03: 4:54

A felelősségbiztosítás erre miért nem terjed ki? Mert végülis az ügyvéd adott egy rossz dokumentumot, az, hogy ez mi miatt történt, az ugye az ügyfél szempontjából lényegtelen, hogy azért mert egy elírás volt a magyar közlönyben, vagy azért mert halucinált egyet az AI. Ez az ügyvéd felelősségi körébe tartozik, és akkor elvileg műhibának számít.

SPEAKER_01: 5:17

Abszolút. Mivel meg kell nézni, tehát általános kijelentést nem ragadtatnám magamat, hogy meg kell nézni az egyedül. Nincs is ennek még gyakorlat a gondolom. Én is nagyon láttam, de láttam már olyan felelősségbiztosítási feltételrendszert, ami kifejezetten kizárt a generatív EI állatputoknak, hanem megfelelősséged való felelősséged. Magyarországon? Külföldi.

SPEAKER_03: 5:36

És Magyarországon, amikor egy ügyfél kizárt a megbízásatokból, vagy egy ügyvérnek a megbízásából, Az AI-nak a használatát mire hivatkozott? Ha igazából nálatok van a felelősség, akkor neki nem mindegy, hogy te írógépen vagy vörben csinálod meg internetes kutatómunkával vagy AI segítségével a dokumentumot?

SPEAKER_01: 5:56

Én azt gondolom, hogy ez nyilván egyedi mérlegelés kérdés, hogy melyik ügyfél miért gondolja azt, hogy nekik a belső governance rendszerük ezt nem teszi lehetővé, vagy túl magas koszkázatúnak tartják azt, hogyha valaki generatív AI-t használ. És ugye ne felejtsük el, hogy azért elég sok sajtó ír szót arról, hogy halucinálnak ezek a rendszerek, Ez főleg a CHAT-GPT megjelenésével, mert ugye mint egy strever a CHAT-GPT vagy a generatív éjjel mindenre szeretne vászolni arra, és amilyen nem tud egyébként, és ugye nem is vászol, hanem egy statisztikai valószínűségszámítás alapján köpi ki a következő szót. Tehát, hogy igazából szerintem egy ügyfél ezt így elolvassa, valószínűleg azért benne is megfordul, hogyha a generatív éjjel használunk, ha nincs meg az a megfelelő minőségbiztosítási rendszer egy ügyvédirodán belül, hogy kizárja az ebből fakadó kockázatokat de láttam olyan belső ilyen governance vagy risk management megoldást is ügyfeleknél, ami kifejezetten rögzíti, hogy bizonyos eredmények elváltására, amikor a belső jogi osztály tanácsot ad mondjuk a biznisznek, akkor ott nem használjanak generatíveját. Nyilván van egy másik trend is, ahol viszont kifejezetten elvárják, hogy a hatékonyság növe és a költsége csökkentése érdekében használjanak ilyeneket. Ez elsősorban inkább szerintem a belső jogi osztályok működésére jellemző.

SPEAKER_03: 7:05

Odatvédelmi kérdéseket is felvethet? Az is lehet egy kockázat, hogy nem bíznak abban, hogy megfelelően kezeli az az AI szolgáltató azokat az adatokat, mert végülis itt szenzitív adatokról, meg ügyvédi titkokat is feltölthetünk, amit elég, hogyha az ügyvéd kezel az ügyvédi irodában, nem egy amerikai cégnek, vagy egy litván cégnek tölti fel a szerverére, hogy azt elemezze, és adjon ki belőle egy utasítást, vagy egy másik dokumentumot, vagy egy elemzést. Nyilván vannak odatvédelmi kérdések. Melyik az, amelyik biztonságos, vagy egyik se lehet százszerzalékosan kijelenteni, hogy ott aztán biztosan megfelel minden ügyvédi, akár magyar kamarai szabálynak is az adatkezelés.

SPEAKER_01: 7:43

Adatkezelési és titokvédelmi szabályok is felmerülnek. A ügyvegyi titoktartásnak a betartása sokszor nehéz lett akkor, hogyha nyilván komplet dokumentumokat osztunk meg mondjuk egy mesterséges intelligencia szolgáltatóval. Ez korábban volt inkább aggály, azt gondolom, hogy ez az ingyenes szolgáltatások használata, Volt, ami ilyen szempontból egy fő kockázati tényező volt, hogy felhasználtak a modelljüknek a betonítására az általunk betápladt információkat. Nyilván, hogyha megfelelően redaktáltunk egy dokumentumot és úgy tötöttük fel, nem voltak benne személyes adatok, nem volt benne ügyvédítők, akkor ez elkerülhető volt. Tehát ugye említhetnénk például a forgyadási szolgáltatásokra használt DeepL szolgáltatást, ahol a DeepL próba ugye fel tud szölteni konkrét dokumentumokat. fordítsa le, mert mi ezeket mindig redaktáljuk pont, ugye a személyes adatok védelme szempontjából is, meg ugye a DIP az egy oltomokony amerikai szolgáltató, és ugye a személyes adatok harmadik országokba továbbítása is egy isúl, nem csak a megosztása, mint adatkezelési folyamat, hanem ugye ez a harmadik országba adat továbbítása. Ezeket mind kezelni kell. Erre mondtam az előbb, hogy egy generatív éjjel használta az ügyvédirodában az ugyanannal minőségbiztosítási kockázatkezelési rendszer bevezetését, meg a szabály a felhasználás szabályozását igényli, mint bármilyen más szégnél egyébként. Én szerintem mi sem vagyunk eltérőek, a jogi biznisz sem eltérő ebből a szempontból, annyi, hogy itt sajátos kérdések merülnek fel az örökbe, amit tettek meg fel.

SPEAKER_03: 8:58

És milyen a másik oldal, amikor a cikkben mesélsz egy történetet, amikor már egy AI-jal generált szerződés tervezetet kapsz egy ügyféltől, hogy akkor hasonlót szeretnék, vagy ez a kiindulási alap. Arra hogy lehet reagálni, és ez milyen trendet vet itt előre neked?

SPEAKER_01: 9:13

Hát igen, hogyha az ügyfelek is elkezdik használni a generatív éjjel megoldásokat, nagyon helyesen egyébként, akkor ugye azért mindenkiben kialakulhat szerintem egy olyan várakozás, és ki is alakul egy olyan várakozás, ez ugye látszik a trendekből, látszik az újságcikkekből, hogy az emberek beszélgetnek a mesterséges intelligenciával, nyilván túlzott elvárásokat fűznek ennek a használatához, és azt gondolják, hogy ha ők elváltanak egy dokumentumot, akkor az jó lesz, Sok esetben annyira előrehaladottnak érzik magunkat az ügyfelek, ugye ebbont erről írok a cikkben is, hogy én kaptam olyan megkeresést, ahol nem egy brífet kaptam, hogy ez lenne a feladat, ez a tényállás, ilyen dokumentumelváltása lenne a cél, hanem egy mesterséges intelligenciával degenerált ilyen szerződéses outline-t, egy szerződési tervezetet kaptam, hogy ezt szeretnénk, és akkor ezt bővítsem ki, ezt csinálja meg. Én nem értettem, hogy miért nem a komplex szerződést generáltam már le az illető ügyfél, hogyha már egyszer ezt így elküldte, de a baj sokkal inkább az volt, hogy nyilván egy jogi szövegnek az elkészítése azért mégiscsak igényen van egyfajta jogi szakértelmet, legalábbis, hogy ez egy komplexebb szerződés volt. Egy szoftverfejlesztési jelsző integrációs szerződés. És ugye végigmentünk ezeken a pontokon, mert ugye nekem gyanús volt, hogy egy csomó olyan pontot azonosítottam ebben a tervezetben, ami pont a másik fél érdekeit képviselte inkább. És rákér hogy úgy írjuk meg ezeket a pontokat, hogy ez inkább a másik oldalnak kedvezne, és akkor kiderült, hogy egyáltalán nem gondolta ezt úgy komolyan. Végigmentünk a drafton, ami egyébként sokkal több időt vett igénybe, hogy ezeket mind rendbe tegyük, azzal például, hogy el kellett készítenem a szerződést, és ugye a mesterséges intelligencia egyik fő célja, vagy eredménye az, hogy gyorsítja és hatékonyabbá teszi a munkafolyamatokat, nem pedig költségesebb és hosszabbá. Itt pontosan ez történt, tehát, hogy Én óvajítenék mindenkit attól, hogy olyan felhasználási esetekben, amikor egyszerűbben is megoldható egy ügyvédi instrukciókiadás, akkor más törzséges intelligenciát használjunk. Nyilván végig gondolni a konkrét ügynek a körülményeit, ilyen ötleteket szerezni, jó a más törzséges intelligencia, csak azért szerintem, hogyha kiszervezzük a briefnek a megírását a más törzséges intelligenciának, akkor számolni kell azzal, hogy az lehet, hogy nem egyszerűbb és gyorsabbá, meg olcsóbbá teszi ezeket a folyamatokat, hanem inkább az ellenkező adást érje el

SPEAKER_03: 11:25

Az ügyvédeknek nyilván az az érdeke és a felelőssége is, hogy próbálják az embereknek azt tanácsolni, hogy minden jogi ügyjel menjenek ügyvédhez. Akkor vannak biztonságban. De azért nyilván vannak olyan szerződések, aminél az élet azt mutatja, hogy ha valaki kivesz 28 évesen egy lakást, akkor nem fog azzal a lakásbéleti szerződéssel elmenni egy ügyvédhez, hogy az 100-150 ezer forintért megírja, de mégis van valami jogi tudatosság, hogy szeretne egy szerződést. Szerintem 25-30 év közötti embereknek a nagy része ezt le fogja generáltatni a chat GPT-vel, ahol akár még azt a promptot is adja neki, hogy én vagyok a bérő, úgyhogy az én érdekeimre figyelemmel csináld meg ezt a szerződést, kidob majd egy kétoldalas szerződést, és még akkor is boldogabb lesz, és akkor is közelebb lesz a jogbiztonsághoz, mint hogyha előtte nem csinált volna semmit. Viszont ezek nem fogják elvenni az ügyvédek munkáját, mert előtte sem ment volna ügyvédhez. Hol van ez a határ, ahol szerinted még nem megoldható, vagy nem elképzelhető, hogy elmenjen ügyvédhez valaki? Mi az a szerződéstípus, vagy mi az az összeghatár? És mi az, amit valószínűleg elvesztettetek? Mi az, aminél már nem lehet visszahozni? Mert a fiatalok és a technika iránt érdeklődők, és akiknek kevesebb pénzük is van, azok nem fognak egy ilyen ér elvenni ügyvédhez.

SPEAKER_01: 12:44

Abszolút egyetértek, de ahogy te is mondtad, ugye a jogi technológiai változásoknak, ugye az előző húzáma, ez az internetnek a megjelenése, nyilván az is elhozta valamilyen szinten a jogi tudásnak a demokratizálódástát, ami azt jelenti, hogy szerződésminták letöltésére, testeszabásával ez már eddig is rendelkezésünkre átos. Nyilván erre még csak rátesz egy lapáttalan estetséges intelligencia. Én azt gondolom, hogy a nyilván az ilyen egyszerűbb olyan szerződések esetében, amiket amúgy se kell soha elővenni, csak arra kell, hogy legyen valami, Egyébként pont a lakásbéleti szerződésnél azért lehetnek problémák, hogyha nincs kiköltözés, nincs nyilatkozat. De abszolút jó a példa, mert nyilván ez egy olyan felhasználási eset, amiben sok embernek szüksége van, és nyilván nem fog jogászhoz elmenni, max. egy jogászra ránézhet, hogyha tényleg egy bonyolultabb béleti szerződést kíván valaki kötni.

SPEAKER_03: 13:29

Tehát egy gépjármű adásvétel, amit aztán nagyon ritkán szokott

SPEAKER_01: 13:32

ügyelni. Az már régen is úgy ment, hogy nyilván egy minteletöltésével történtek ezek a transzakciók, nyilván Tehát abszolút ezek az alacsonyabb hozzáadott értékű munkák, ahol szerintem alacsonyabb értékű, alacsonyabb komplexitású ügyről van szó, ahol nem fontos az, hogy mindenképpen teljes, jó, jogszerű, kikényszeríthető legyen az adott dokumentum, vagy ezeknek a titématok megfeleljen. Ott szerintem sokkal inkább előtérbe fog kerülni az, hogy magány személyek, cégek és adott jogi újszerűek és ezeket a technológiákat fogják használni. Viszont ugye vannak azok a szituációk, amikor egy komolyabb tranzakció, egy komplexebb ügy, akár egy jogvitás ügynek a megoldása, hogy ahol stratégiai tanácsadás szükséges, ott mindenképpen szükség lesz arra az ügyfél részéről is, hogy valaki erre azt mondja, hogy ez jó. Ez ténylegesen meg fog felelni a jogszabályoknak, ki fogja váltani a célzati joghatást, tehát ott tényleg meg fog történni a tulajdoni helyzetnek a változása, ezt be fogja jegyezni a hatóság, És meg általában úgy egyébként az ügyvédnek van egy felelősségbiztosítás, ami pont azért van, ahogy te is mondtad az előbb, hogy oda tudjon állni az ügyvéd, és azt tudja mondani, hogy igen, ez megfelelő, és ha nem, akkor ott van mögötte a felelősségbiztosítás. És sok esetben azt gondolom, hogy továbbiakban is nyilván szükség lesz arra, hogy bizonyos komplexebb esetekben, amit előbb említettem, ott egy jogász a felelősségbiztosításával aláírja, hogy legyen egy ilyen szájnap, hogy igen, ez rendben van, igen, ez a szerződés megfelel Nem feltétlenül értékhatárhoz kötném ezt, hanem inkább többféle elhatárolás is lehetséges, hogy milyen jogi feladatoknak az elvészését hogyan fogja érinteni a mesterséges intelligencia. Ugye valaki azt gondolja, hogy vannak az úgynevezett ilyen előre elkészíthető, mondjuk compliance-t, vagy mintadokumentációk, amit ugye nyilván, hogy te is mondtad, akár letöltve, akár egy mesterséges intelligenciájára váltva simán meg lehet oldani. Nyilván megfelelő promptási stratégiákkal még azt is meg tudjuk tenni, hogy amilyen szinten validáljuk, hogy ez tényleg tartalmaz-e minden olyat, mint és akkor az tök jó. Ez például ilyen adatvédelmi dokumentáció, compliance dokumentumok, szerződésminteknek az elváltására, amire egyébként emlékszem még 25 éve konkrétan megbízást kaptunk, hogy csináljuk, egy lapkiadó vállalatnak ilyen szerződésminteket. Ilyen megbízást már nem fogunk kapni, azt gondolom, de ilyet már 10 évesen kaptunk. Ez már nem releváns. De ahol nem tudunk előre felkészülni egy szituációt, egy jogvitásügyben, vagy tényleg egy ilyen felelősségi ügyben, ahol stratégiai tanácsadás kell, meg kell ápítani egy tényelást, és hogy a tényelástak megápítása az fontos az a szituáció, amit most még gépi technológiában nehezen tudunk elvégezni, mert annyira a tényelástak a megápítása, amire mondjuk akár egy jogvitában is a bíróságnak szüksége van, ugye a döntéshozatal és a tényelás megápítása az, amire annyira be van ágyazva így az emberi kognitív tudatban és az emberi racionális gondolkodásban, hogy azt nehezen tudjuk egy eurógiában kiváltani. Bizonyos részfeladatokat nyilván e-discovery, vagy a jogesetetnek az elemzése, vagy predikció, ezeket el tudja végezni a mesterséges intelligencia több-kevesebb hatékonysággal, de hogy mindenképpen lesz egy olyan szelete a jogi szolgáltatásoknak, ahol nem fog tudni, vagy csak részben és kiegészítő jellegel betüremkedni a mesterséges intelligencia.

SPEAKER_03: 16:45

Beszéltem egy ügyvédnél, aki mondta, hogy néhány embertől meg kellett válni az utóbbi időben, mert ő nagyon sok külföldi ítéletet dolgozott fel magyar ügyfeleknek, külföldi nyelvről magyar nyelvre, és sok fordítást kellett csinálniuk. Ezeknek a nagy részét most már meg tudják csinálni az AI-jal, úgyhogy néhány emberrel kevesebben vannak. Én is azt gondolom, hogy főleg a komplex szerződéseknél nem az AI-t fogják használni az ügyvédek, mert egyszerűen nem lehet bízni benne, hogy minden egyes részed benne van. Ellenőrzésre talán ne legyenek ellenmondások a dátumokkal. Ilyeneket tök jól ki tud szűrni. De összefoglalni egy jogszabályt, akár külföldi nyelvről egy ítéletet, vagy tíz ítéletet egyesíteni és megnézni, hogy egy ötven oldalas ítéletből mi az az egy oldalas kivonat, amivel elment egy ügyvédnek mondjuk egy-két napja, azt megcsinálja tíz másodperc alatt. Nagyjából szerintem ez az az irány, amit be lehet építeni jól, de tudni kell, hogy mire akarom használni. És itt jön a kérdés, ami visszahutal egy előző mondatodra, hogy többet dolgoztatok, amikor az éjjágybe vontátok valamelyik ügybe. Hogy jön ez az árazáshoz? Ugye sokan még az óradíjas munkában hisznek, Ez az AI bevonása viszont fel tudja ezt borítani, hogy ki lehetett számlázni fordításra, vagy jogszabálykeresésre, vagy az ítéleteknek a rövidítésére 8-10-20 óra munkát, amit most megcsinált 12 másodperc alatt az AI. Ugyanúgy előáll egy hasznos anyag, amiért vállalod a felelősséget, de mégsem raktál bele annyi órát. Átalakul az óradíjas számlázás projekt alapúra, vagy ez már régen megtörtént, csak a kisebb irodák még ezt nem követik. Röviden a kérdés, hogyan alakul az árazás és a díjazás az AI bevonásával?

SPEAKER_01: 18:27

Hát szerintem ez egy nagyon nehéz kérdés, és nagyon nehézre jó választ adni. Nyilván a hány háza annyi szokás, tehát hogy ez meg ugye korábban is felmerült, hogy az ügyvédi működésnek az alapvető vizeti modelljét jelentő uradi alapú számlázáson, te is említettél, hogy ez ugye hosszabb távon a digitalizáció meg fogja kérdőjelezni, és már nyilván meg is kérdőjelezte. És ugye pont az előbb beszéltünk arra, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű munkákra nyilván nem is lehet feltétlenül orodíjas alapon már tevékenységet kiszámázni. Hát szerintem ügyfele válogatja, hogy ki hogyan közelíti meg ezt a kérdést. Van, aki érdekes az ragaszkodott, hogy a költséghatékonyság művelése és a költségek hatékonyabb tervezése érdekében bizonyos feladatokra melleg is fix díjat kellett adni, vagy kepet kellett vállalni. A mesterséges intelligencia meg én sem szerintem annyiban fogja ezzel módosítani, hogy ez fel fogja gyorsítani ezt a folyamat figyelembevételével került kialkítást egy olyan díjazás, ami mindkét fél számára elfogadható. Ez az úgynevezett value-based billing, hogy megnézzük, hogy milyen értéket generáltunk az ügyfél számára, ez lehet esetleg egy olyan irány többek között, ami esetleg ugye ezeknek a szolgáltatásoknak az árazását meg tudja könnyíteni, de ugye ez is azért egy bizonyos, tehát másfajta megközelítést igénye, arról nem is beszélve, hogy az ügyvédiradáknak a saját üzleti modellje az még mindig a számáztatóára épül valamilyen szinten, tehát hogyha Általában én azt látom, hogy ha van is egy CAP vagy van is egy fix díj, akkor is valamilyen szinten ezt tudja, mivel a legtöbb esetben az ügyvéd kollágáknak a premizálása is, érezése az erdélyzett órák mennyiségétől függ. Meg kell feleltetni valamilyen szinten a kettőt egymásnak, és az a kérdés, hogy mondjuk az ügyvéd iránynak az üzleti modelljét, tehát nem csak az árazását, magát a működési mechanizmusait és algoritmusait, hogy ilyen életetek magai kifejezési lények, hogyan fogja megváltoztatni ezek az üzleti fejlemények, Ugye erre még nincs most jó válasz, nem tudok erre válaszolni partnerként sem. Nyilván nyomon követjük ezeket a kapcsolatos trendeket. Ugye ez a Value Based Building, ez a Alternative Fee Arrangement, vagy akkor ilyen Alternative Fee Megállapodások, stb. Ezek mindeneket figyelembe kell venni és be kell építeni, de azt sem szabad elfelejteni, hogy nem minden esetben tudjuk azért egyértelműen a kettőt elhatárolni egymástól, hogy hol kerülhet sor akár ilyen időalapú díjazástra és mondjuk egy fix vagy egy kettőnek a igénybevételére, vagy lehet, hogy mondjuk egy U-Diligence során a dokumentumoknak az átvizsgálása például az egymestességes intelligencia rendszerrel hatékonyabban és gyorsabban meg tud tölteni, hogy te is mondtad pár óra alatt akár átnéz több ezer dokumentumot, de nyilván valamilyen szinten vagy szúrópróba szerűen, vagy attól függ, hogy milyen minőségvisszasítási rendszer rendelkezik az adott iroda, azért vagy ideállni kell ezeket az eredményeket, hogy nem maradjon ki semmi jó volt a PROM stratégia, stb. Ezeket vagy adálni kell, azért azért is sok idő elmegy. Tehát itt inkább a transzparencia szerintem az, amit az ügyfél szemben én advokálnék, amellett nem tudom, én kijelnék, hogy ezeket érdemes áttekinteni, hogy ha ez az igény felmerül, hogy akkor erre nem szeretnének annyi pénzt elkölteni, mert nyilván, ahogy te is mondtad, az óra dialpulszámlásnak a lényege, hogy az eltöltött időt számlázom ki. Ha ez lecsökken, akkor nyilván kevesebbet számlázom. De ugye az a stratégiai tanács, amit meg kell írnom, mondjuk egy UDA Agents péld hogy jó, akkor ezek voltak a findingok, ott az igazi értéke nem az, hogy átnéztük ezt a szerződést, amit a mesterséges intelligencia elvégez, hanem az igazi érték ott az lesz, hogy a stratégiai tanácsot megadjuk bizonyos területeken, hogy társasági területen ez a probléma a targettel, odatvédelmi szempontból ez, itt a perek a finanszírozás, a környezetvédelem, a szabályzási kérdések, és igazából az az a tudás, amilyen az ügyfél valójában fizet. aminek nyilván része az, hogy átnéztük a dokumentumokat, lehet, hogy ennek egy részét kiszervezzük a mesterséges intelligenciának. Egyrészt ugye ezeket validálni kell, ugye az is idő és energia, meg munkaerő, alokációkérdése, és az igazi stratégiai tanácsadás, amit szerintem nehezen fog tudni kiváltani a mesterséges intelligencia. Egész egyszerűen azért, mert nem lesz megbízható feltétlenül, hogy az ügyfél sem szeretne csak arra támaszkodni. Tehát, hogy azért igen, vannak olyan területek, ahol szerintem ez egyértelműen jelentkezni fog, Van, ahol ez egy kicsit, szerintem, hibridebb módon fog jelentkezni, és inkább ezeket a szempontokat szerintem beépíteni kell, vagy ki kell egészíteni a mostani uradi alapú számázást. És mondom, megjelen egy másik kérdés, hogy az üzleti modelleket ezt hogyan fogja érinteni. Ez egy hosszabb távú kérdés, azt gondolom,

SPEAKER_02: 22:38

nehéz most még válaszolni.

SPEAKER_03: 22:43

És mi a másik oldala a munkádnak? Azon kívül, hogy használod a munka során az éjjel, jogi Osztályoknak vagy cégeknek is tart az krévinget vagy felkészítés, hogy ők hogyan használják az AI-t. Ennek milyen most a magyarországi helyzete? Mennyire kezdték el használni, mennyire látják benne a kockázatot, és mennyire jogtudatosak a cégek vagy a jogi osztályok, hogy bevonjanak egy szakértőt abba, hogy nekik még a jogi kereteik akár egy harmadik fél felé, akár a saját belső folyamataikban.

SPEAKER_01: 23:16

Ez egy komplex kérdés, mert ugye a mesterséges intelligencia rendelet, ugye az EU-s rendelet, aminek ez a része, ami a mesterséges intelligencia jártasságnak a biztosításáról adkozóan, ugye ezt már kötelezőítették február másodikától, és ami azt jelenti, hogy minden olyan cég, aki az üzleti folyamataiba integrál mesterséges intelligenciát, de azt is értetjük, hogy valamelyik kollega, céges tevékenységhez kapcsolódóan, ha egy GPT-t használnak, akkor ez már annak fog minősülni, akkor úgy nézett felhasználónak fog minősülni a mesterséges intelligencia rendelet alapján, tehát erre lesz egy olyan kötelezettsége, hogy az ilyen megoldásokat használó kollégák részére biztosítson egy olyan tréninget, egy oktatást, egy jártasságot, ami a digitális írás tudáshoz hasonlóan azt biztosítja, hogy az írottő kollega nyilván a mesterséges intelligencia rendet által megkötelezett célok érdekében hogy ez egy megbízható, és kockázatoktól, vagy minimális kockázatok mellett történet használt, valósuljon meg a cég részéről. Ismeri az adott kollega a generatív éjjel, inkább ugye ezeknek a hasznátáról beszélünk. A kockázatait, az előnyeit, a lehetőségeit, ugye a saját munkakörében ez pontosan mit jelent, és a cégnek a belső szabályozása figyelembe vételű, tehát ha van mondjuk egy ilyen generatív éjjel használatát szabályozó policy, egy usage policy, akkor annak a szabály pontosan mit csinál, hogyan kell használni annak érdekében, hogy mondjuk ne okozunk olyan problémákat az üzleti folyamatokban, amit akár egy HRGPT-nek a halucinációja, vagy egy nem megfelelő eredménynek a felhasználása okozhat.

SPEAKER_03: 24:41

Mi van akkor, hogyha mondjuk nem csak a szöveges feladatokról beszélünk, hanem van egy grafikai ügynökség, aki kap egy megbízást, hogy rajzoljon egy logót és egy arculatot, és ott az egyik grafikus igénybe veszi az AI-t is, és terveztet vele 8 logóverziót, vagy a Photoshopnak is van már beépített AI-a, azzal egy kicsit felhúzza, és utána azt prezentálják. Ez is olyan dolog, amit akár szerződéses keretek között kell csinálni, tehát el kell mondani az ügyfélnek, hogy mi AI-t is használunk, mert alapvetően azt gondolja, hogy a grafikus akkor ő megrajzolt, hogy csak az a saját szellemi terméke, és hogyha AI-jal rajzoltatja meg a grafikus és a grafikai stúdió, akkor az tényleg az ő szellemi terméke lesz, vagy van valamilyen megosztás. Tehát itt az egész jogi kerete, nem csak a szöveges, hanem az egyéb tartalmaknak, amit előállít az AI, él és velünk van, mert a kamba is már bevezette, hogy az AI bevonásával lehet feljavítani a képeket. Szóval nekik mi a tanács, vagy nekik mi a helyzet? Ugyanúgy el kell végezniük ezt az AI jártassági képzést rendben, de a jogi keretet hogyan tudják meghatározni?

SPEAKER_01: 25:46

Azért nagyon jó ez a kérdés, mert pont az egyik két ügyfelünk, aki reklámügynökségként működik a piacon, nekik pont ezekről a kérdésekről tartottunk, és specifikus elvadást tartottunk másoknak is, és tartottunk másoknak is pont, ami jött, hogy hogy tudják ezt a digitális írás tudást, illetve a mesterséges intelligencia jártasságot biztosítani, mik az ezzel kapcsolatos követelmények, és egyébként az ő üzletlágokban mik azok a tipikus kérdések, hogyha a mesterséges intelligenciát integrálják a saját értékláncukba, az milyen kérdéseket betett, hogy ezt hogyan tudják kezelni. Pont a rekfemügynökségeknél abszolút felmerül egy csomó kérdés. Az első kérdés, ami felszokott és fel ismerült, az az, hogy hogyan tudják a saját kérdéseket, Maguk által elkészített műveket megóvni a mesterséges intelligencia felhasznásától. Ugye ez egy nagyon komoly szakmai kérdés, mert biztos te is, kedves hallgatók is biztos, hogy olvastak már, hogy a mesterséges intelligencia rendszerekben felhasznált modellek betonyításához felhasznált szerzőgi alkatársaknak a felhasznás az jogszerű, nem jogszerű. Ezzel kapcsolatban mi a helyzet, mit kell tennie a modell készítőfejlesztőjének. Volt éppen, amikor

SPEAKER_03: 26:48

a nyújraktársnak az összes online cikkét betöltötték is. Igen,

SPEAKER_01: 26:51

ezt folyamatban is van. Ugye ez nyilván mindenkit érint, aki kreatív anyagokat állít elő, minden szerzőt, és ideértve a reklami ügynökségek munkatársait is. Az egyik első kérdés az volt, hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia modellek ne használják fel az ő munkájukat a saját modellek betanítására, hogy ne lehessen aztán az ő munkájukat leutánoz És mint nyilván mondtuk, ugye vannak konkrét jogi megoldások, vannak paralegális megoldások, vannak olyan digitális technológia alkalmazások, amikkel esetleg vagy akár a saját weboldalon egy olyan szövegnek a feltüntetésével, ami ezt a webscapinget meg tudja akadályozni, legalábbis negatívan tudja befolyásolni, akkor vannak olyan digitális technológiai megoldások, ami a konkrét vizuálisan megjelenített grafikai alkotásra, logóra, vagy a referencia a munkaként feltöltött anegokra, ki tud terjeszteni egy olyan védőpajzsot, hogy azt nem lehet akkor egy ilyen betanítási folyamatban csak úgy antatikusan behúzni. És ugye ez az egyik kérdés. A másik kérdés, amit te is mondtál, hogyha a mesterséges intelligenciát használjuk a konkrét eredménytelvétek az elváltására, az mennyibe tekinthető a saját szerzőgi alkotásunknak? Most ugye a mellett egyébként, hogy nem akarok belemenni itt a szerzőgi vitába, mert az valószínűleg sok mindenkit És ugye itt az tény, hogy azért a szerzőgi minőség az ugye alapvetően emberi tevékenységhez kapcsolódik. És ez a kérdés, hogy a prompttal előálltuk valamit, és utána semmiféle interakció nincs csak a promptnak a megfogalmazása, akkor általában azt a szerzőgi gyakorlat, legalábbis Magyarországon vagy Európai Unióban nem ismeri el a szerzőgi minőségként. De úgyhogy ilyen pingpongszerű iterációval, amit amúgy is javasolni szokták a promptlási stratégiákon is, hogy egy iteratív megközelítést alkalmazzunk, Főleg, hogyha szükséges, egy grafikai munkánál én nem csináltam olyan sokat, tehát nem tudom, hogy ez pontosan hogyan működik, de azt láttam, pont a reklám ügynökségnek, azért ott is nyilván van egy finom hangolás. Az a kérdés, hogy amit aztán előállítunk, az mennyire lehet jogsértő, tehát mennyire lehet valaminek az olyan leutázása, de mondjuk ezt egy Google képzőcsel esetleg el lehet dönteni, hogy van-e olyan hasonló, mint akár egy védelmi kutatástán is, hogy ezt meg tudtok kirezni valami szintre ezt a koszkázatot. A másik, hogy az ügyfél felé vállalnunk el, hogy amit az ő részére elváltunk, az a saját szellemi termékünk, és ezt átruházunk le általában ezekben a reklám ügynökségi szerződésekben, ezek a kitértezt szokott szerepelni. És akkor ott az a kérdés, hogy meg tudunk-e felelni ennek a szerzési kikötésnek. Vagy esetleg az ügyfél, aki megrendeli tőlünk az anyagot, ő milyen kikötéseket alkalmazott a mesterséges intelligencia használatával kapcsoló. megvizesi szerződésekre. Nyilván egy szerződésnél ez nem annyira látványos, mert ugye az csak a felek között kerül fel használásra, de egy grafikai műnél, ha kiderül, hogy figyelj, az valakinek a totális koppintása volt, az ötletének az ellopása, ez az ügyfél oldalán nagyon komoly reputációs kockázat is okozhat, nem csak a gyogi kockázatot, de reputációs kockázatot is. És ugye ezt mindenki kicsit másképp kezeli. Hogyjából ezek azok a kérdések, amiről a reklámügynökségekkel szoktunk beszélni, mind a mellett, hogy hogyan kell felkészülni az AI-eknek az alkalmazására. Azt gondolom, hogy ezek azok az iparági, speciális szempontok, persze mind a napi szinten felmerül mindig új, mert a technológiai feljövés annyira gyors, hogy egyrészt kialkulhatnak új technológiai megoldások a saját szerzőgi alkotásaiknak a védelmére, változik a joggyakorlat, ugye az EU-ban is van a bírósági döntés, ami kimondta, hogy ugye van az a ez a szöveg és adatbányászat kivétel a szerzőgi irányában, és akkor az végül is tiltakozási jog biztosítása mellett lehetővé teszi a szerzőgi alkotásoknak a felhasználsát. De például pont Amerikában, ahol sokkal liberálisabb szerzőgi szabályozás van, ott most olvastam egy pár napja, hogy ott a szerzőgi hivatalnak a vezetője legyenatkozta, hogy igen, a nagy nyelvi modelleknek a betanyítása során felhasznált szerzőgi alkotások felhasználása valószínűleg nem volt jogszerű, el is távolították azt hiszem két nappal később a pozíciójára, tehát hogy ott vannak ilyen érdekes fejlődések, ez egy nagyon turbulens terület egyébként, ami napi szinten akár változhat.

SPEAKER_03: 30:36

Nagyon sok minden eszembe jutott most. Az egyik az, ami volt egy példa, hogy ugye az AI tanítja saját magát, és egy idő után, amikor képeket generálunk, akkor tanítja magát a saját maga által generált képekkel, és akkor eljutunk egy torzulásig. Nem is tudom, hogy melyik kép volt az, hogy egy... strucfiókát kellett rajzolni, azt hiszem, és hogyha most már elkeresel a strucfiókára a Google-ben, akkor az első tíz találatból 8 AI által generált, és most már nem fogjuk tudni, hogy hogy néz ki a strucfióka, mert saját magát tanítja. Tehát berekerülünk egy ilyen ördögi körbe. Ugyanígy a szöveges tanulásnál is minél több AI által generált szöveg lesz az interneten, annál többet fog saját magától tanulni, és egyre inkább bele tud kerülni ebbe a lúgba, amiből ugye nehéz kijönni, hogy konkrétan akkor mi a valóság, és mi az, ami nem, mert felkerül ugye o AI szöveg is, ami nem teljesen fedi a valóságot. Viszont amit említettél, hogy akár letiltják a grafikai vagy a szöveges tartalmat az internetről, ez azért furcsa. Körülj egy logónál, ami oké, letiltom, én vagyok a grafikai ügynökség, letiltom a saját oldalamon, hogy azt ne tanítsa az AI, de az a logó az kikerül, mert azért csináltuk, hogy kikerüljön, az mindenhol szerepelni fog az interneten, tehát az AI valahol meg fogja találni. Ennek ugye viszonylag kevés értelme van. A szövegesnél viszont, hogyha letiltom, Annak az a problémája, ami most egy trendnek látszik, hogy az emberek elkezdtek nem a Google-ben keresni, hanem a ChatGPT-n. És fontos láttam egy statisztikát, hogy az ötödik leglátogatottabb oldal most már az interneten a ChatGPT, ami fél évvel ezelőtt a tizenötödik volt. És az összes többi, az első a Google nyilvánvalóan, Facebook, nem is tudom még mik jönnek utána, mindegyik zuhan. Tehát mindegyik elkezdett lefele menni, egyedül egy jön felfele a ChatGPT. És egy új trend, hogy idáig a SEO volt, a Google-nek próbálunk jó szöveget írni, most már a ChatGPT-nek is jó szöveget próbálunk írni, mert nem feltétlenül akarjuk azt, hogyha beírom azt a ChatGPT-be, hogy ügyvédmarketing, akkor szeretném, hogy az én oldalam jöjjön ki, és amikor ír egy valamit az ügyvédmarketingről, akkor engem hivatkozzon le. Hogyha ott letiltanám a ChatGPT-t, akkor kihozna valami mást, valami valószínűleg fals információt, mert nálam van a legtöbb szöveg az ügyvédmarketingről. Tehát itt a szerzői jognak, hogy tanítom az AI-t, de azért szeretném is, hogy később megtaláljon, mert egy év múlva sokkal többen fognak lehet keresni a chat GPT-ben egy megoldásra, mint a Google-ben. Ezt nagyon nehéz összehangolni, és ez nem is csak egy jogi kérdés, hanem egy technológiai kérdés. És ebből vonatkozik a következő kérdésem, hogy mennyire kell értenie egy jogi osztálynak, vagy egy cégnek a technikáját ennek az egész generatív AI-nak, mennyire tudjátok ti elmagyarázni nekik, hogy a jogi kockázat az a működésének ebből az eleméből fakad. Te nyilván érted az egészet, amennyire érteni lehet, mert ugye folyamatosan változik, de mennyire van ez a technológiai gép, akár a felhasználók, és itt akár a céges felhasználók, vagy a jogi osztályok, és a szakértők, akik segítenek nekik. Között.

SPEAKER_01: 33:41

Igen, miért válszolni, csak visszahutatnék az előző válszolónak, tehát hogy nyilván a reklám ügynökség által elvájított reklám círolnokoknak, nem ezekre gondoltam, amikor arra beszéltem, hogy milyen technológiai védelem lehetséges a szerzőgi alkotások felhasználásának megakadályozására, nyilván egy reklám ügynökség által elvájított reklámnak, logóna pont az a célja, hogy minél többen megismerjük és használják, tehát hogy itt nyilván másfajta szerzőgi alkotásoknak a védelemére, ez inkább általában nem is részére, érdekesen más szerzőknek a részére, tehát esetleg érdekes. Amit a másik, amit van, az nagyon érdekes, hogy igen, a generatív AI-nak a felhasználása, ugye egy ilyen gateway-ként, egy kapuként használják már az internetes keresésekre, és ugye ez egy csomó minden más üzletekben, akár mondjuk egy blogírás, vagy teljesen máshol tartalmat állítasz el, és az alattán találtak meg téged, hogyha ez AI search-ok eredményei jelennek, meg ugye akár egy Google search esetén is, Ha nem hivatkozzák be, hogy honnan származik mondjuk az informácia, akkor ez komplet tartalomgyártási iparágokra is nagyon komoly hatással lehet egyébként, ideért vagyokint a jogimlókat is. A kérdésedre a válasz az, hogy mennyire kell ismerni ennek a technológiai hátterét. Szerintem pont ez a mesterséges intelligencia jártásság, amit ugye az AI-ek, ugye a mesterséges intelligencia megoldásokat használó cégektől elvár, pont ezt tennél lehetővé az, hogy pont ez biztosítanása, az is lenne a célja, Mindenki, aki ilyet használ, az ismeri ennek az előnyeit, hátrányait, ez pontosan mivel jár rájuk nézve, hogyan tudják ezeket a kockázatokat minimalizálni. Ugye itt általánosságban a mesterséges intelligencia rendelt, hogy ilyen kockázati besorolást használ, valami tiltott tevékenység, magas kockázati tevékenység, valami kimondottan ilyen átláthatósági követelményekhez kötött meg, ugye vannak ezek a generatív AI modellek, amiket ugye a CGPT meg ezek is használnak. És ugye attól függően, hogy pontosan milyen megoldást használ mondjuk egy cég, ami a legtöbb cégben szerintem jelentkezni fogja, és már most látjuk, hogy nagyon sok ügyfelünk erre is készül, hogy az úgynevezett magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszerek, tehát ahol például a HR-ben használják a munkavállalók felvételére, értékelésére, elbocsátására, az a hiring, filing, evaluating employees, ez egy olyan kategória, ahol már meg is jelentek ezek az alkalmazások, És ugye itt magára az ilyen termékeket szolgáltatókra is nagyon komoly kötelezettségeket ról a mesterséges intelligencia rendelet, de a felhasználók oldalán is ki kell alakítani egy olyan kockázatmenedzselési és engelmens rendszert, ami ugye ezennek való a jól jogszámítva a megfelelősséget biztosítja. Ugye nyilván el kell végezni egy UDAgence, hogyha ilyen alkalmazást veszünk igénybe, akkor az megfelelő az AI rendeletnek, tehát ha CI-ezés rajta van, elvégezték ezt a megfelelőségi értékelést megfelelő a standardoknak. megfelelően a leírással tudjuk-e használni, hogyan biztosítjuk azt, hogyan tudjuk operacionalizálni azt, hogy tényleg a mi embereink ugye a szolgáltató által biztosított technikai leírásnak megfelelően használják ezeket az alkalmazásokat, mert hogyha esetleg más szélre használják, mint amire mondjuk a szolgáltató azt szánt, akkor mi is könnyen szolgáltatóra válhatunk. Azt szerint, hogy sokkal komolyabb felelősségítettségünk érkezik a mesterséges intelligencia rendelet alapján, de a technológiai feltételeitnek, a technológiai működésnek a hátterét szerintem nem elég, hogyha annak a kockázataival tisztában vannak, hogy mondjuk ez a, amit már szintén említettünk, hogy a cseh GPT, amire ugye többször mondták, hogy ez egy ilyen sztorhasztikus papagáj, ami mindig nem a leggyakrabban előforduló, hanem a kreativitást is használó, de a statisztikai valószínűség számításon alapuló következő szót fogja kérdezni. Nem egy emberi gondolkodás, azt mémeli, azt utánozza, de valójában nem az is. Ha ezt már megértjük, hogy ez milyen fenntartásokkel jelennek a használata, és tudjuk, hogy a saját üzleti tevékenys mondjuk egy banknál vagy biztosítónál, akár egy ilyen életbiztosítássi termék árának a megállapítása, vagy egy ilyen hitelképességi mutatónak a megállapítása, vagy belőle is a mesterséges intelligencia segítségével, automatizált döntéshozatállal, akkor ez önmagában nagyon sokat segít szerintem, hogyha tisztebb annak, nem fel kell megérteni, hogy hogyan működik a technológia, azt gondolom. Remélem tudtam vászolni a kérdésedre. Abszolút, abszolút.

SPEAKER_03: 37:45

Ez kicsit kapcsolódik az oktatáshoz is, és a cikkedben megemlíted az ügyvédjelöltek helyzetét, és remélem sok ügyvédjelölt hallgatja ezt az adást, négyen, de ha igen, akkor írjanak. De őket szerinted hogy érintés az egész ügyvédi hivatást? Maradjunk csak Magyarországnál. Mennyire lehet kongatni a vészharangot, hogy... Néhány ügyvédjelölti feladatot ki fog váltani a mesterséges intelligencia, ezért kevesebb ügyvédjelöltre lesz szükség, ezért kevesebb ügyvéd is lesz. Sőt, ugye ügyvédi feladatokat is lehet, hogy ki tud majd váltani, azért nem lesz szükség 13 ezer ügyvédre. Most jelenleg nagyjából ez az aktív ügyvédeknek a száma. Szóval az ügyvédjelöltek aggódjanak, próbáljanak más egyetemre beiratkozni, vagy pedig ez nem jelent problémát, hanem csak alkalmazkodni kell ehhez az új kialakult helyzethez, mint már annyi mindenhez.

SPEAKER_01: 38:35

Szerintem az utóbbi abszolút beáll. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tudom erre a kérdést a mászt. Nyilván a technológiai fejredés annyira felgyorsult, hogy nehéz olyan jól öregedő állításokat tenni ezzel kapcsolatban, ami még mondjuk egy vagy két év múlva is megállja a helyét. Igen,

SPEAKER_00: 38:48

ez jó lesz, három év múlva

SPEAKER_01: 38:49

visszahallgatni. Mire az ügymény jelöltek, hogy égezlek az egyetemem. Ugye itt nagyon sok jóstart megfogalmazott már ezzel kapcsolatban. Ugye valaki egészen extrém módon a jogásságnak a kiadását vizionálja a digitális technológia öretörésével. Például valaki azt gondolja, hogy a közlekedési és a világítástechnika fejlődéséhez hasonlóan, ahol ugye a gyertyaöntő meg a lovas-kocsikerék gyártónak a munkája felestegessé vált, ugye a gőzmozdony meg a világítás megjelenésével és elterjedésével. Ugye a jogászság munkája is valamilyen szinten el fog veszni ebbe a technológiai átalakulásba, mert ugye általában a technológiai fejlődés ugye első körben mindig hoz egyfajta ilyen hatékonyságnövelést, egy hatékonyságnövekedést, a munkafolyamatoknak a raconzását, hatékonyabbá válását, és második körben, mert ugye ezek a munkafolyamatok már más eszközökkel is elérhetőek vesznek is. Richard Suskinnek van az az elmélete, hogy... Pont ezt

SPEAKER_03: 39:43

akartam én is mondani, hogy a 15 évvel ezelőtti könyve az End of Lawyers, és még mindig nem tartunk ott. Pat Kolókovácsokat hozta példának.

SPEAKER_01: 39:51

Ezt extrém példaként akartam felhozni, hogy ő azt gondolja, hogy a jogásságnak a szerepe is így valamilyen szinten így fel fog oldódni ebbe a digitalizációs folyamatoknak az alakulása során, és hogy a technológiai változás el fogja hozni a jogásságnak a mai formában ismert végét. Nyilván ez, ahogy te is mondtad, egy kicsit utopisztikus jóslat. Ez eszembe kicsit túlzás. Disztopikus, igen. Igen, disztopikus, igen. Ugye ahogy az előbb is beszéltük, az biztos, hogy a jogi folyamatoknak a mesterséges intelligencia, ahol elvégezhetősége és a kiszervezhetősége az érinteni fogja a piac alá nekezést áll a munka mennyiségét, minőségét és mennyiségét is. Az előbb beszéltünk arról, hogy az alcsonyabb hozádatértökű jogi munkák, egy egyszerű bőgi kutatás elvégzése, egyszerű dokumentumnak az elkészítése, amire sok esetben mondjuk akár egy ügyvédjelöltet használ egy ügyvédiroda, ezt el fogja tudni végezni a mesterséges intelligencia. Itt nyilván a kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia rendszereknek a hatékonysága, a megbízhatósága, a pontossága az megy ide, és hogyan fog felgyorsulni, és hogyan fog alakulni a jövőben. Nyilván többféle technógiában teljesen mit tett, hogy hogyan tudjuk ugye ezeket, reinforcement learning, stb. Tehát van egy csomó olyan megoldás, ami lehetővé tesz ugye ezeknek a fejlesztését is, de ha kevesebb lesz a munka, ami alacsonyabb hozzáadott értékű, amit jelöltek végeznek el, akkor ebből oltatlanul következnek most, hogy valószínűleg kevesebb jelölt lesz előbb utóbb szükség. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ügyvéd, amikor kiad egy ilyen feladatot, akkor nem feltétlenül akarja ő is mondjuk egy kutatásnak a minden egyes tépését, ő is elvégezni az ellenőrzéskor, hanem sokkal inkább abba bízik, hogy a jelölt ezt megfelelően körbejárta, esetleg használja jájt is, de azt ugye levagyodálta. Szóval nem annyira egyértelmű a válasz erre a kérdésre, hogy mindenképpen most még jelenleg kevesebb ügyvédjelöltre lesz szükség. Az ugyanúgy érinti egyébként az irodákban dolgozó asszisztencia kérdését is, hiszen ahol mondjuk egy számázási Egy csomó olyan dolgok, a forgyatásoknak az elvégzése, ellenőrzése, diktálás. Amiket ugye még 15-20 éve még az asszisztenciális, mi is még mangókkal járkáltunk, emlékszem, ilyen bidéki gyógyi csenszekre, és akkor ott diktáltuk, visszaküldtük a kazetteket, leírta, visszaküldtük, javítottuk, tehát ennek a feladatnak már nyilván rég vége szakadt. Tehát, hogy nyilvánvalóan az ügyvédi tevékenysége kapcsolatos munkaerő igényhez csökkenni fog valamilyen szinten, de hogy ez szerintem inkább ilyen 10-15 éves tá Ami nyilván egyes ellensúlyozhatnak az ügyvédjelöltek, és ugye van is, azt hiszem a Baltimore Egyetemen volt egy ilyen kutatás, amiben megállapították, hogy a kevesebb tapasztalattal rendelkező, akár friss végzősök, jogászok, akik egyébként megfelelően használják a mesterséges intelligencia rendszereket, az általuk elváltott anyagoknak a minősége, az kevéssé maradt el mondjuk a nagyon régóta 25 éve pályán lévő kollégák által a mesterséges intelligencia használt munkáknak a minőségétől. Nyilván ugye az, hogy kibűről nehéz megkülönböztetni egy kezdő, tapasztalat nélküli ügyvér által elvájított, generatív elvájított munkának a minőségét egy tapasztalt ügyvérnek a munkájától. Első látásra ez nem okozhat problémákat, vagy egy komoly disztrukciót az ügyvédi szakmában, mert sok esetben az ügyfél önfelé akarja validálni, hogy ez megfelelő jó. Egyszerűen elhiszi, hogyha ezt egy ügyvéd, aki most jött a pályára, azt elkészítette, akkor neki el fogja hinni, hogy ez jó lesz. amíg a szerződést nem kell elővenni, nem lesz belőle jogvita, nem jegyzi be a hatóság, vagy a földhivatal nem jegyzi be a szerződést, addig lehet, hogy ezzel nem is tesz gond.

SPEAKER_03: 43:19

Másokon, de meg a földhivatalban is most már AI lesz.

SPEAKER_01: 43:21

Igen, igen, igen.

SPEAKER_03: 43:23

Két AI fog egymással majd beszélgetni, hogy az AI beadja, és akkor a bíróságon is most miért kell egy bíró ahhoz, hogy... hogy ő nézze meg, hogy pontosan ki van-e töltve minden, és minden rubrika úgy van-e, ahogy kell, arra is

SPEAKER_01: 43:33

jó lesz. Abszolút az álmi nyíventartások, ezek a egészszerzős rendszertek a fenntartása, az még inkább ki van téve a digitalizáció hatásának, mondjuk ez a jogi piacnak egy teljesen másik szajatét érinti, mert az könnyebben automatizálható.

SPEAKER_03: 43:46

Tehát azért sok jogász megy a közigazgatásba, sok jogász megy az igazságszolgáltatásba, ott is azért erodálódik lassan ezeknek a szerepe, Ugye amerikai példánál most volt először, azt hiszem az előző hónapokban, hogy az AI átment a Barlick-Zem testen, ami azért egy rohadt nehéz vizsga, az amerikai ügyvédeknek, miután elvégzik az egyetemet, utána ahhoz, hogy ügyvédek legyenek, nem kell három évig vagy négy évig jelöltködni, hanem megcsinálják pár hónappal később a Barlick-Zemet, ami egy három részből álló nagyon nehéz test, sokan megbúgnak rajta. Most átment rajta az EI, tehát ez is egy ilyen jelzésérték, hogy már annyira tudja értelmezni, és annyira jól meg tudja fogalmazni a jogi kifejezéseket, hogy át tudott menni rajta.

SPEAKER_01: 44:25

Igen, de ezt ne felejtsük el, hogy ez egy bar exam, vagy egy jogi szakvizsga, az a petalexikális tudásnak a visszaadásából áll, ami tényleg nagyon hatékonyan használható az EI. Csak ugyan a jogi munkánk során nem lexikális tudásnak a... visszabőfegését végezzük, az ügyfelek fejem komplex jogi problémákat oldunk meg, szállítunk olyan megoldásokat, amit csak mondjuk egy ilyen szövegfele is, mert a rendszernek a segítsége nem fog tudni elvégezni. Ez egy tök jó pont, amit mondasz, és azt nagyon sok helyen olvassam, hogy igen, már bárhogy nem átment a CSGPT, hogy onmagában ennek a tényleges jogi munka során nincs igazi jelentősége. Mondjuk a magyar

SPEAKER_03: 44:58

szakvizsgál nem fog átmenni egyébként.

SPEAKER_01: 44:59

Az biztos. Még az előzőt kiegészített, csak én tudhatom mondani, hogy lehet, hogy van egy ekvalizációs hatása a mesterséges intelligencia rendszerek használatának, a kezdő kevesebb tapasztalattal a bíró, elsismerette rendelkező kollégák is a tapasztalatabban között, de amikor már meg kell magyarázni az adott szerződést, meg ez a pontja, ez mi irigyó, akkor vannak milyen többfajta megközelítése van, melyik az eladó frendi, melyik a vevő frendi, vagy megrendelő és beszájtó frendi. Oldala módosítani kell, kontextusba kell helyezni, más szerződésekbe összehozni kell hozni, ott már akinek nincs ebben megfelelő tapasztalata és tudása, azért nem fog tudni erre érdemben válszolni. Tehát azért azt gondolom, hogy lesz egy olyan szűk réteg, ahol egyébként akár egy kezdőügyvéd is tök jól tud virítani egy jókényező dokumentumnak az elváltásával, de azért Az egész mesterséges intelligencia, mert te is említettél az elem a deepfake-eknek a megjelenésével, akár egy egyetemi szakdolgozatnak az előállítására is alkalmas mondjuk egy perplexity vagy bármilyen más ilyen túl, hogy az lesz az igazi kihívása szerintem, hogy az ember is érnek, hogy ilyen angzatos szavakat használjak, hogy ezeket megkülönböztessük a mesterséges intelligencia általáltató eredményeket a valós humán teljesítményektől. És ugye ez minden jogi oktatás találkozó mindenhol jelentkezik egyébként, amelyikben ez szükséges, ott ugye mindenképpen kell, hogy legyenek olyan technológiai standardok, amelyek ezeket lehetővé teszik is, mert most is van ugye a fotóknak az ilyen megállapítására van ez a C2PA-specifikáció, az oktatásban vannak ezek a plug-in manager szoftverek. Nyilván a jogi munkám minőségének a mérésére nem alkott még ki a metrika rendszer, ami mondjuk egy ügyfél számára lehetővé tenné, hogy eldöntse, hogy ez a szerződés mennyire jó, mennyire jól végezte a munkáját az ügyvéd, de De ezek a kérdések, bármennyire is van egy demokratizáló, egy ekvarnizáló hatása a maestességes intelligencia használatának, azért azt gondolom, hogy ez azért komplexebb, komolyabb szaktudást is tapasztalhatott igényli ügyekben, hiszen csak gondoljunk bele nekünk, Én is 26-ja vagyok a pályán, a mi tréning adataink, a tanuló adataink, az konkrétan az volt, hogy ültünk a tárgyaló, aztán elmegcsináltuk 30 ezer szerződést, részt vettünk több százszor az akcióban, hallottunk ezt, azt láttuk, hogy az ügyfél mit szeretne, melyik pozícióban, mire kíváncsi, mi az ő érdeke, milyen elágazási lehetőségek vannak, hogy ezt a fajta tudást és tapasztalatot nem fogja tudni kiváltani a menestelséges intelligencia, azt gondolom, és aki aki komolyan gondolja azt, hogy megbízható szaktudást szeretne, megbízható jogi eredménytermékeváltását szeretné megkívánni az ügyvédjétől, szerintem ott ez mindenképpen jelentkezni fog. Tehát inkább azt mondanám, hogy ez inkább egy ilyen, tehát lehet részben kiváltó hatása a mesterséges intelligenciának a jogi szakmára, de azért ez nagyon hosszú távon fog tudni, szerintem csak oda eljutni, hogy az automatizáció elvezessen oda, hogy nem legyen szükség ügyvédekre. Én ezt még abszolút nem látom ennek a bekövetkezésének a lehetőségét

SPEAKER_03: 47:40

rövid köz Pianatra visszatérve a jelöltekre, Saskind azt is írja, és ezt is látjuk, hogy megjelennek új munkakörök. Nem feltétlenül lesz minden végzett jogászból, vagy ügyvégjelölt, vagy minisztériumidolgozó, vagy ügyész, vagy bíró, hanem kialakulnak új munkák, aminek egy része most még ilyen legal tech bullshit-nak tűnik, de vannak valós perspektívák benne, tehát ezek a legal tech menedzserek és a belső folyamat menedzserek, ugyanúgy, hogy egy compliance officer sem volt három évvel ezelőtt, vagy öt évvel ezelőtt egy Valós pozíció most pedig minden nagy cégnél ott van, vagy a DPO-k, akik ugye GDPR miatt jelentek meg. Folyamatosan változik ez is. Nyilván nem fog annyi ügyvédjelöltből jogi menedzser, vagy jogi AI menedzser keletkezni, mint amennyi ügyvédjelölt kiesik mondjuk a piacról, de ez is egy lehetőség, hogy nem kell feltétlenül egy régi, száz éve begyakorolt piacon mozogni, vagy azon az úton elindulni, hanem nyilván a húlyutak is.

SPEAKER_01: 48:40

Ezt a maximális negyedt értek ezzel a megállapításoddal. Ugye eleve ez a prompt engineering, ez önmagában is pedig akad egy szakmával kezdi magát kinővíni, hát rengeteg kurzus van, én is most csináltam pont meg egyet, egy külföldi kurzus, ami ugye arról szól, hogy milyen prompt stratégiákat alkalmazzunk. Ugye itt van rengetegféle megközelítés ezzel kapcsolatban, tehát önmagában ennek a szakmának a kitanulása is, hogyha már egy kellően pontos és jól működő mesterséges intelligencia rendszert használ, mondjuk akár egy kezdőogász, akkor az előbb is ugye mondtuk, hogy milyen eredmények megfelelő promptási stratégiának a használtában. Nyilván az is fontos, hogy egy doménzspecifikus tudás, hogy tudja vagyrálni azt, hogy amit csinál, vagy amit a mesterséges intelligencián szervezhet, az tényleg jó legyen. A másik oldalról meg a jogásság szerepe is a digitalizáció elterjedésével, meg ami egy másik sokkal fontosabb szempont még szerintem, hogy ez a kockázati konvergencia, ami megjelent az elmúlt években, hogy már nem beszéltünk igazából csak pusztán jogi problémákról, jogi kockázatokról, amit a jogászatnak kezelni kéne. Ugye van üzleti kockázat, ez a kettő szorosan összefonódik, az ügyfelek is általában nagyon nehezen tudják a kettőt egymástól elvásztani. Egyébként csak arra utalok, hogyha ide küldenek egy szerződést, hogy nézzétek át, akkor mi ezt jogilag nézzük meg. Ők lehet, hogy azt gondolják, hogy az üzleti kérdéseket is megnézzük, de ez nem így van, ha nem vannak erre utasítást. Tehát jogi, üzleti kockázatok, ugye itt a reputációs kockázat, ugye a közösségi médiáterjedésével valami kikerül az internetre, egyből az egész félvilágon így áthasít, ugye ezeket mind komplex módon kell kezelni. Tehát ugye a jövő jogász, most a mesterséges intelligencia használatával nélkül, sokkal inkább szerintem egy ilyen stratégiai tanácsadói szerepet fog betölteni. Amit most is látok, mi is dolgozunk így ügyfelekkel, ahol mással kapcsolatban is kikérjük a véleményünket. Nyilván az ügyvegyi tevékenységtől történő elekáválaszt üzleti tanácsadás meg nem az, tehát ez fontos, hogy felelősségi lépszöntpontban az önbe legyen, de attól még azt gondolom, hogy az időjógászainak is már inkább egy ilyen szerep fog jutni, hogy nem kilépve ebből a hagyományos jogi tanácsadói szerepből, hogy egy szerződésben megnézze, hogy mely pontok miért nem jók, és azokat módosítsa, inkább egy ilyen szélsebb körű üzleti az adott, amúgy is elvárása az ügyvédekkel szemben nagyon régóta már, hogy ismerik az ügyfélnek a bizniszét. Ugye minél jobban ismered, és ebben egyébként a hogy olyan inputokat szerezzél, ami tud segíteni a teljesen testeszabott, jobban célhozható tanácsadásban. Csokkal inkább én azt látom, hogy egy ilyen irányban mozdul-e a jogásztársatomnak a szerepe.

SPEAKER_03: 51:05

Másrészt viszont nem tudja kiváltani, mert te, aki 15 éve marketing ügynökségekkel dolgozol, és láttad, hogy hogyan alakul át a marketingpiac a social media megjelenésével, vagy a print hirdetések rajzolásától eljutottunk a TikTok kampányokig, Sokkal jobban érzed, hogy hogyan működik és hogyan reagál az évek változása, hogy egy marketing ügynökség, amit soha nem fog tudni a Change GPT lekövetni. Tehát sokkal megbízhatóbb talácsadó leszel ezen a piacon, amiben már elmélyedtél, mint bármilyen más AI megoldás. És ez az egyik nagy előnyötök szerintem, akik specializálódtak egy területre vagy mélyen belelátnak, hogy olyan tudásotok van, ami ismeritek a gondolkozását annak az ügyfélnek, vagy annak a szektornak. Nem csak a problémáit, mert mindenhol vannak jogi problémák, sőt minden céges tevékenységnek van jogi oldala, amire gondolnatok kell. De maga a gondolkozásmód, hogy mennyire érdekli az a jogi kockázat, vagy mennyire vonja magával, hiába van jogilag minden rendben, van benne egy reputációs kockázat, ehhez benne kell lenni, és az lehet az autóipar, a mezőgazdaság, vagy éppen a reklámipar, amiben te vagy benne, vagy te látsz rá jobban, ez egy behozhatatlan előny szerintem a mesterséges intelligenciával szemben.

SPEAKER_01: 52:19

Szeretném én is azt hívni, hogy ez így van. Pont arra utaltam, hogy a tapasztalat meg a tudás szerintem azért azt nem fogja hosszú trávon kiváltani a mesterséges intelligencia, viszont hogyha a mesterséges intelligencia megfelelő használata egy ilyen tudással és szakértelemmel párosul, az sokkal hatékonyabb tud lenni a jövőben.

SPEAKER_03: 52:37

Akkor ez megint egy tökéletes végszó, azt gondolom. Köszönöm szépen Bartal Ivánnak a beszélgetést, az Oppenheim ügyvédiroda partnerének. Ha tetszett az adás, akkor lájkoljátok, szuper lájkoljátok, osszátok meg, küldjétek el mindenkinek, adjatok légy szíves öt csillagot a Spotify-on, hogyha ott hallgatjátok, és írjátok meg, hogyha van még olyan téma, amit szeretnétek, hogy feldolgozzunk.

SPEAKER_02: 52:59

Köszönöm szépen!