Booklove Podcast

Flamingótoll – Tolnai Ottó-podcast – 1. rész

Libri Kiadói Csoport Season 1 Episode 1

A jó vesszőseprűt „úgy kell bevarrni olyan sűrűre verni / mint az angyalok szárnyába a flamingótollat” – írja Tolnai Ottó. De akkor hogyan is? Hozzuk közelebb a lehetségest és a lehetetlent, a valóság és a képzelet világát, a kétkezi és a szellemi munkát. Vagy ezek nem is különíthetőek el könnyedén? A kérdést szem előtt tartjuk, de meg is kerüljük, mert nehéz. Cserébe viszont az egyes Tolnai-kötetekre összpontosítunk, ezúttal a Wilhelm-dalokra. Terék Anna Borsik Miklós kérdéseire válaszolt.

„Végtelen flamingó” – Tolnai így hívta a rózsaszín vezetékrendszert berlini ösztöndíja alatt. Ha ismerősei keresték, azt tanácsolta nekik, csak kövessék a csöveket. Mintha annyit mondott volna, „nyugodtan tévedjetek el”. Mi a hallgatóknak nem küldünk ilyen üzenetet, de vessék bele magukat bátran az életmű sűrűjébe. Ehhez ajánlunk támpontokat.

Érintett szövegek:

Kritika, esszé: Kun Árpád: Kurva kemény lény a hattyú (Holmi, 1992/10); Radnóti Sándor: Levágta-e a saját farkát Rudolf Schwarzkogler? Vitairat (Holmi, 1993/10); Nádas Péter: Évkönyv (Szépirodalmi, Budapest, 1989)

Vers a Wilhelm-dalokból: mint egy pince; mindent hallottam; miért ne enne az ember aranyat?; szeletel meg stimmel is; az együgyűeket oda viszik; rézfaszú; mintha gyémántvartyulákban matatnának; voltam a templomban.

Vers más Tolnai-kötetekből: Doreen (Homorú versek, Forum, Újvidék, 1963); Mi volt kérded a legszebb Dániában (Versek könyve, Széphalom, Budapest, 1992); Kétsoros; végigcsókolják gerincem (Gyökérrágó, Forum, Újvidék, 1986)

Próza: Ló az Újvidék Áruházban (Prózák könyve, Forum, Újvidék, 1987); A tengeri kagyló. Kisregély (Forum, Újvidék, 2011)