Miért jött el a Telextől Dull Szabolcs? A politikai sakktábla

Üdv a Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában, a Remind Magazine műsorában! A mai vendégünk Dull Szabolcs, aki az ország egyik legismertebb politikai elemzője és tartalomgyártója. Sokan az Index és a Telex főszerkesztőjeként, vagy épp alapítójaként zárták a szívükbe. Ma már a saját útját járja: az "Öt pontban" hírlevél és podcast, valamint a Seres Samuval közös "Innen és túl" műsorok házigazdájaként találkozhatsz vele. Ha valaha is érezted már úgy, hogy beszippant és lemerít a napi hírek, vagy éppen a hazai politika mókuskereke, akkor ezt a beszélgetést egyenesen neked találtuk ki.

Szabolccsal egy igazi kulisszatitkokkal teli, mély beszélgetést folytattunk arról, hogyan is működik valójában a politikai kommunikáció a színfalak mögött. Nem titok, hogy a média világa a szemünk láttára esik át egy óriási transzformáción. Ahogy ő is tökéletesen megfogalmazta a műsorban:

"egy ilyen teljes médiatörténeti rendszerváltásban vagyunk, amelynek nyilván van hatása a politikára is." 

Ma már nem a hagyományos sajtó, vagy az esti Híradó diktálja a tempót. A hatalom és a figyelem egyértelműen áttevődött a közösségi médiára. Ha ezen az új, zajos pályán valaki – legyen az egy politikus, egy közéleti szereplő, vagy akár egy kkv cégvezető – nem kezdi el tudatosan építeni a saját csatornáját és közösségét, az egész egyszerűen lemarad a versenyben.

Izgalmas volt belelátni abba is, mi a valódi különbség egy pörgős újságíró és egy higgadt elemző között. Szabolcs ezt a dinamikát egy zseniális sakkhasonlattal hozta közelebb hozzánk. Míg a zsurnaliszta azt figyeli, hova lépnek a bábukkal éppen most, és ezt minél gyorsabban meg akarja írni, az elemző sokkal inkább azt vizsgálja, mi lehet a meccs végeredménye a következő tíz lépés alapján. És ami talán mindannyiunk számára a legnehezebb feladat: mindezt érzelmek nélkül, higgadtan kell tenni. Mi, átlagemberek a mindennapokban hajlamosak vagyunk morális, etikai alapon megítélni a döntéseket, pedig a háttérben futó gépezet teljesen más szabályok szerint játszik. Szabolcs rávilágított:

"a politikai logika az alapvetően különbözik mindenfajta más logikai keretrendszertől, például az erkölcsi keretrendszertől is." 

Ennek az éles szétválasztása az igazi kulcsa annak, hogy ne őrüljünk meg a végeláthatatlan hírfolyamban.

Természetesen nem mehettünk el szó nélkül a magyar "néplélek" aktuális állapota mellett sem. Egy ilyen erősen polarizált, kiélezett társadalmi helyzetben, a választások után mindenkiben felmerül a kérdés: hogyan tovább, hogyan éljünk túl az állandó nyomás alatt? Vendégünk szerint a legfontosabb feladatunk most a kollektív és egyéni feszültségek oldása. Ahogy a beszélgetést zárta:

"ha egy szót kéne mondanom, akkor az a türelem. Hogy legyünk türelemmel egymás iránt, politika iránt, magunkkal szemben."

Készülj egy jó kávéval, és tarts velünk ebben az elgondolkodtató epizódban! Ne felejts el feliratkozni a csatornára, és oszd meg velünk a gondolataidat a kommentek között!

Transcript

SPEAKER_03 0:00

A világ, amelyet eddig ismertük, végérményesen megváltozott, és a háttérben egy olyan strukturális átalakulás zajlik, amit sokan még csak fel sem fogta. Dúszabolcs politikai jellemző szerint a hagyományos keretek szétestek és valami teljesen új vettel át a helyüket.

SPEAKER_02 0:13

Én tovább megyek, vagy egy merek még erősebb szót használni, hogy egy média történeti mindszerváltásban vagyunk itt az elmúlt években.

SPEAKER_03 0:22

Ez a radikális változás nem áll meg a média és a politika határainál, hanem közvetlenül eléri a gazdasági szereplőket, művészeket és a mindennapi véleménybe tényleg is. A régi típusú zárt érdekérményesítés világa megszűnt, így a túlélés zállom a mostantól a közvetlen saját bázis felépítésre.

SPEAKER_02 0:37

De igazából mindenkinek, akinek a közéletben bányt fajta szerepe van, sportoló színészszerek, életesek és így tovább, hogyha nem alakítják ki a saját csatornáikat és a saját csatornáikon keresztül nem építik a saját közösségüket, akkor háttérkot kerülnek.

SPEAKER_03 0:56

A tét hatalmas, hiszen ebben az új típusú rendszerben a morális igazságok és a pusta tények önmagukban már elveszítették korábbi megkérduje lesz a temeinket. A figyelemért folytatott üzemben egyetlen dolog az, hogy a tömeg mit hajlandó valóság képerni.

SPEAKER_02 1:10

Meg egyszer, hangsúlyozom, item arcsabolitikában, hogy ki van igazab, hanem az, hogy kekaz az igazán látja a többség.

SPEAKER_03 1:21

Ezen a teljesen újra írt könyörtelen sok tablan a régi reflexek és stratégiák mágics folyamatos lemaradás és kapodást kapták. A játszma elkezdő, a búpú tisztámíthatatlan, de a legnagyobb rejtély mégis az jelenti, hogy ki will az attól.

SPEAKER_02 1:35

Magyar Péter elkezdette jóis mérkőzést, és amiatt érzékeljük azt, hogy tu tengerként megy előre, hogy minden nap minden percünket irányítja, itt valójában arra van, hogy ő elkezdte ezt a mérkőzést és gutata kocsatja a lábu, hogy egyelőre még az ellenfél az nem a levegő után kapkot, hanem még nem is tudjuk, hogy ki az ellenfele valójában ebben a slapmérkőzésben.

SPEAKER_04 2:08

Szép napot kívánok kedves nézőknek és a hallgatóinknak. É Szilágyi Gábor vagyok, ez pedig itt a tudatos döntések podcast a rimány magazine podcastje. Ebben a podcastban olyan embereket szoktam meghívni, akiknek az élettörténete, a szakértelme, a tapasztalata, vagy akár mindegyüttesen felkeltette az érdeklődésemet. Mai vendégemmel egy képzésem találkoztam, ahol ő beavatott minket abba a kulisszák mögé, hogy hogy lehetne bekerülni a hírekbe, természetesen nem feltétlenül negatív kontextusban, hanem kifejezetten egy pozitívban. Mai vendégem túlszabolsz, sziasz.

SPEAKER_02 2:48

Szervusz, és hát látod gyakorlatban be is kerültem a podcastedbe, úgyhogy akkor a gyakorlatban most megnézem.

SPEAKER_04 2:54

Amit mindenképpen még hozzáteszek, hogy én akkor találkoztam veled, amikor még nem kezdted el az öt pontban podcasted, de én most már lelkes rajongója és nézője, rendszeres nézője vagyok a podcastednek. Illetve van még egy ilyen típusú, ez pontosan mit is akar az innen is túl.

SPEAKER_02 3:12

Az innen is túl, az egy más jellegű műsor, nem egy interjú műsor, hanem sokkal inkább egy ilyen heti, egyszer vagy kétszer jelentkező elemzőműs, beszélgetős műsor ezt seressomval. Csinálom őt korábban a TikTokon kezdett el ilyen közéleti tevékenységet közéleti tartalomgyártást folytatni, és hát így hétről hétre elemezzük azt, ami történik, és ami igazán fontos így a politikában és a közéletben. Ezt azért is tartom fontosnak, hogy még egy ilyes jelleg műsort is elkezdják, ugyanis ez egy teljesen másfajta filozófián alapul, mint a létező elemző műsorok. Itt ugyanis fontos szereplői a nézők a közönség ennek a műsornak folyamatosan egy ilyen képernyőn hasonlóan itt ott van előttünk a találkozók.

SPEAKER_04 4:04

Att látjátok élőben, akkor menték.

SPEAKER_02 4:06

A kommenteknek az áradata, ők is sokszor alakítják a műsort, és ez az egyidűség, ez a bevonása a közönségnek az, hogy ők maguk is adott esetben nem egyszer felhívták a figyelmet arra, hogy éppen mi történik, hogy éppen milyen hír jelent meg. Sőt, egy. egy vicces olyan élmény is volt, hogy az egyik adásban éppen arról beszéltünk, azt hasonlítottuk össze, hogy Orbán Viktor kiposztolt mondjuk egy olyan képet, ahol a népszigeten egy halat eszik, és pár nappal később Magyar Péter is kiposztolt egy olyan képet, ahol halateszik csak ő a Balaton partján. És akkor megjelent a kommentelők között Magyar Péter is, aki utána mesélte erről, hogy hogyan etta volt. Tehát Magyar Péter itt is jelen volt, ugye ismerhetjük. Tehát, hogy ez egy másfajta jelentő.

SPEAKER_04 4:58

És hát az az igazság, hogy ennek amiatt is lehet sokkal komolyabb ljogosultsága, mert most, amikor itt törünk, az alatt az egy óra alatt is annyi minden történhet, hogy gyakorlatilag egy ilyen politikai valóságsót olyan érzésem van, mintha egy politikai valóságsót néznénk jelen pillanatban. Erről szeretnék mindenképpen beszélni veled, hogy te hogy látod, ugye mi nem egy politikai műsor vagyunk, illetve platform, de még számunkra is nagyon fontos az, hogy Magyarország lakosságát hogy érinti lelkiértelemben, mert nyilván ér minket rengeteg információ, ezeknek nagyon sokszor vannak érzelmi tartalmai. Sőt, hát nagyon-nagyon arra hajtott most minden, hogy érzelmi tartalma legyen, hogy te most, hogy látod ezt a helyzetet így a választás után ennyi idővel.

SPEAKER_02 5:56

Először er a hasonlatodra reagálnék a valóságs hasonlatra. És annyiban helyytálló ez a dolog, hogy a valóságoknál is azt szoktuk meg, hogy ugye 04-ben megy a kamera követhető ez a dolog bizonyos honlapokon, de valójában az az egy óra, vagy másfél óra, amikor este a lényegi részt összefoglalják, az az, ami ugye igazán lényegeseb, plusz lehet tudni, hogy mik azok a pontok a kiszavazások este, vagy a jelölés meg ilyen dolgok vannak benne, amikor tényleg is van mondjuk a műsornak. A politika, az egy picit hasonló, és 04-ben történek a dolgok, és én például a munkámban, akár újságíróként, akár most politikai jellemzőként is, azt tartom fontosnak, és abban is szeretném a érdeklődő közönséget, választókat segíteni, hogy mi az igazán lényeges a politikából, mire kell odafigyelni. Egy csomó showanggal nem kell foglalkozni. Tényleg azt érezzük, hogy mióta a Magyar Péter egy új típusú komi politikai kommunikációt bevezetett, hogy nagyon sokan elkezdtek érdeklődni a politika iránt. Úgy érzik, hogy főleg a kampányban, hogy egyszerűen megfojd minket ez az információ áradat annyi minden történik, és hát lehet, hogy most ez alatt az egy óra alatt is ki tudja, hogy mit posztolt Magyar Péter, vagy ki tudja, hogy mi történik éppen a politikában. De ami valóban fontos, az ennél sokkal kevesebb, és én ezekre szeretnék szeretnek rámutatni. Szóval én mindig optimista vagyok, és én nekem optimista most is a megközelítésem. Én alapvetően egy jó dolognak tartom azt, hogy sokak számára így kinyílt a politika, elkezdtek érdeklődni, megpróbálják megérteni. Sokan olyanok kerültek bele, olyanok a politika csinálók képviselők, akár miniszterek is, akik soha nem csináltak ilyet, most kerültek bele a politikába. És annyiban viszont a valóságsó gyakorlatnak vagy hasonlatnak. Itt vége van, ugyanis a politikában sokszor az is fontos, amit nem láthatunk, és ami a háttérben zajlik. És amit meg kell csinálniuk mondjuk a politikusoknak, politika csinálóknak. Én erre is természetesen szeretek rámutatni meg szeretek ezekről a dolgokról tudni, hogy mi az, amit nem látunk, mi az, ami mondjuk a nyilvánosság számára kevésbé érdekes is, vagy nem annyira érthető de el kell végezni. És szerintem az mindenféleképpen egy ilyen jó következmel jár, hogyha többen választók, akár cégek, cégvezetők, de bármilyen szereplők így megpróbálják megérteni, hogy milyen a politikának a logikája, mert nekem van egy olyan feltételezés, hogy azzal, hogy egy kormányváltás történt, a magyar Péter egy rendszerváltást ígér, ebben egy teljesen újfajta hozzáállás kell mindenkinek a gondolkodásmódjában, és ahhoz, hogy itt egyáltalán akkor milyen időszak következik, milyen rendszer következik. Szóval. Itt történt közjogi szempontból meg tudjuk határozni azt, hogy egy kétharmados válás. De az, hogy a fejekben, a gondolatokban, hogy történik meg ez a válás, hogy ki hogy határozza meg magát az új világban, hogyan lehet mozogni ebben az új világban. Ez még azt hiszem, hogy hosszú hónapok vagyeknek a teendője.

SPEAKER_04 9:33

Amikor én veled beszélgetek, akkor mindig optimista leszek. Ez a gyön. Mert amikor elmondod ezeket a dolgokat, és itt két mondat most meg ki is emelnék, az egyik, hogy azt mondod, hogy a sallangokat le kell szedni erről a dologról. Nagyon sokszor ezek a sallangok azok, amik a leginkább az embereket valamilyen módon frusztrálják, vagy segítik, vagy bármilyen érzelmet kiváltanak belőle. De meg ott vagy a bölcs elemzőként, aki elmondja, hogy figyeljetek, ez a kommunikációs része, és akkor ezt most íszedjük le erről a dologról, és hol van a lényegi része ennek a történetnek. De az is eszembe jut még, bocsánat, már csak egy gondolat, hogy az, hogy most ennyien szavaztak, most én megéltem a rendszerváltást is anno, ugyan még fiat gyerekként de már nem fiatal, tehát hogy már majdnem a felnőtt koromban, és én nem éreztem ekkora változást még akkor sem. Lehet, hogy ez azért is van, mert nagyon régen volt, de itt tényleg azt érzem, mint hogyha kezükbe vették volna az emberek most a saját sorsukat, vagy egy ilyen érzés alakult ki bennem. Illetve az, hogy valószínűleg a politikai, vagy a országgyűlési közvetítések szerintem most nézettségi rekordokat dönthetnek mostanában.

SPEAKER_02 10:54

Én parlamenti tudósítóként elég sok évettől töltöttem a parlamentben, meg végigkövettem az ott lévő dolgokat, sok unalmas és még annál is unalmasabb ilyen ülést végignéztem. Hát nyilvánvaló módon most magyar Péter, ezt egyértelművé is tette, teszzi minden egyesülésnapon, hogy számára fontos, hogy a politikai színház, és itt most nem is egy ilyen elítélő vagy lesajnáló értelemben mondom, hanem úgy, hogy a politika átélte átélhetővé tétele a politika bevonódásnak egy ilyen szintre legyen a parlament. És én azért vagyok ebben a dologban optimista, mert igazából írti meg sokszor azt az ember, hogy van beleszólás a dolgokban, csak nem biztos, hogy azon a ponton, hogy amikor már szavaznak a képviselők, akkor vagy miután megszavaztak valamit a képviselők, azután kell felemelniük a szavukat az embereknek. Azért mondom azt, hogy a gondolkodásmódnak nagyon sok szempontból változni kell, mert például én nagyon sok cégvezetővel beszélek, és láthatatlanabb részem, hogy cégvezetőknek tanácsokat is, stratégiai tanácsokat is adok. És az egyik ilyen legfőbb mondanivaló, hogy míg eddig az érdeki érvényesítés az nagyjából úgy zajlott. Ez a Nernek az egyik ilyen következménye is volt, hogy kikit ismer, ki hova van bekötve, minél feljebb ismer valaki, valamit, annál valószínűleg, hogy eléri azt az üzleti célját. Most sokkal nagyobb szerepe lesz annak, hogy a nyilvánosságban ki, hogy pozícionálja magát, hogy milyen érdekszövetséghez, milyen érdekvédelmi szövetséghez tartozik, hogy egyáltalán hogyan vesz részt a közéleti vitákban, hogyan kíséri figyelemmel, hogy kik a szereplő jönnek. És ez szerintem egy pozitív változás abból a szempontból, hogy a választók azok nem azt érzik, hogy ők csak egy elszenvedői, vagy jobb esetben mondjuk nézői a politikának, hanem bizonyos szempontból alakíthatják is ezt a dolgot. És ha ebből a szempontból nézzük azt a sokszor elítélően használt Facebook kormányzás kifejezést, akkor ennek megvan ugye az a fajta előnye is, hogy bizony a Facebook népe az tud befolyásolni bizonyos dolgokat.

SPEAKER_04 13:23

Talán azt is lehet mondani, hogy egy ilyen kommunikációs rendszerváltásnak vagyunk a szemtúján. Tehát most nem úgy kell kommunikálni már, ahogy eddig.

SPEAKER_02 13:34

Hát én tovább megyek, vagy én merek még erősebb szót használni, hogy egy média történeti rendszerváltásban vagyunk itt az elmúlt években. És erre mindig azt a példát szoktam mondani, hogy régebben érts tíz évvel ezelőtt, nagyjából a közéleti vita az úgy zajlott, hogy tíz évvel ezelőtt, mondjuk az indexben megírtam egy cikket, reggel az MSPben aktuális válságáról, akkor még volt MS-vény meg érdekelt is valakit ez a dolog. Az megjelent az a cikk mondjuk reggel, ezután azt a cikket elkezdték megosztani Facebookon, erre jöttek sajtóközlemények, reagáltak rá politikusok, az MSP elmondta, hogy nincs válságban, és itt tovább voltak kommentek, és így tovább. Ez ma már nem ílik. Eltelt pár év, és ma már a történés a közösségi médiában van, ma már politikusok posztolnak, ma már egyéni tartalomgyártók, influencerek, ezt most nem negatív értelemben mondom, magamat is egyen politikai influencerként be tudom sorolni. És maga a súlypontja a közéleti vitáknak az információ szerzés legfőbb fóra, a szórakozás legfőbb fóra, az a közösségi média lehet. Tehát a hagyományos média az fokozatosan veszíti el a jelentőségét, minden a közösségi médiára áttevődik, ahol pedig sokkal nagyobb szerepe van a nézőnek, az olvasónak, mindannak a közösségnek, akik a szigetől is.

SPEAKER_04 15:06

Ő kommentelhet, közvetlenül tud megnyilváni.

SPEAKER_02 15:10

És ennek persze, megvan a maga veszélye, az a veszélye, hogy persze átcsúzhat valaki, hogy mondjuk ezt az igazán csak a kommentelőket vagy azokat a véleményeket, akik mondjuk ilyen szélsőségesen letámadnak egy-egy posztot, azokat szeretné valaki kiszolgálni, de ez egy új fajta probléma. De hogy a főállítás is egyetértek vele, hogy nem csak kommunikációs, hanem egy ilyen teljes médiatörténeti rendszerváltásban vagyunk, amelynek nyilvánvaló hatása a politikára is.

SPEAKER_04 15:42

Ami valójában rögtön adja is azt a dolgot, hogy ha ezt valaki nem teszi magáévá, az lemarad.

SPEAKER_02 15:50

És ez nem csak politikusra vonatkozik, hanem valójában minden egyes cégre, minden egyes cég vezetőre. De igazából mindenkinek, akinek a közéletben bármifajta szerepe van, sportolók, színészek, énekesek, és így tovább. Hogyha nem alakítják ki a saját csatornáikat és a saját csatornáikon keresztül nem építik a saját közösségüket, akkor hátrányba kerülnek. Azért kerülnek hátrányba, mert innentől más emberek, más csatornáinak lesznek sziszolgáltatva. Tehát itt mindenkinek itt is a fejében ezt a fajta rendszerváltást meg kell élnie, el kell fogadnia, és ő azonosan gyakorolnia.

SPEAKER_00 16:31

A podcast fő támogatója a szemurás túlész, mert a jó beszélgetések egy jó kávével kezdődnek.

SPEAKER_04 16:37

Amiről terveztem, hogy beszélgetünk, az mindenképpen egy kicsit annak a háttere, majd hogy gyakorlatilag ezt azon kívül, hogy tudjuk, hogy a sallangokat le kell vágni, de valójában te mit tapasztalsz abban, hogy az emberekre hogy hat ez az egész, de még mielőt ebbe belevágnánk, azért egy íci picit hagyj ugorjak vissza a te életedbe.

SPEAKER_02 17:00

Na hát a politikánál jobban csak magamat szeretem elemezni.

SPEAKER_04 17:05

És a kérdés az az, hogy mikor volt az az első pillanat? Emlékszel arra, amikor te úgy érezted, hogy neked ezzel van dolgod?

SPEAKER_02 17:13

Hát viszonylag hamar, hogy én az a típus vagyok, aki már iskolásként, tehát gyerekként elolvastam azokat az újságokat, amit szüleim rendeltek, tehát megrendelték, vagy megvásárolták nem csak népszabadságot, hanem magyar nemzetet is, szombatonként az összes napilapot megvettük, és akkor én ezeket végigolvastam, mert nagyon érdekelt 11 évesen is már ez a dolog. És arra lettem figyelmes, hogy ugyanazokat a történeteket mennyivel más volt, mennyire másképp dolgozzák fel az egyes újságok. Még nem tudatosítottam természetesen ezt ennyire magamba, hogy milyen narratívák vannak, vagy hogyan működik a hírértéknek a kezelése. Szó van erről, bizonyos újságokban nincs. Valamit keresek egy másik újságban, hogy dolgozza fel, de nem dolgozza fel. És elkezdett nagyon érdekelni a politika, tehát én néztem a parlamenti közvetítéseket már akkor is, főleg az ilyen viccesebb napi rendelőtti felszólalásokat Kuncegáboral vagy Torján József fel, ezek mindig megmaradtak, és akkor elmeséltem utána a szüleimnek, hogy mit láttam. Tehát, hogy engem már viszonyl gyerekként érdekelt ez a dolog. És egy másik ilyen gyerekkori gyökre ennek az egésznek, hogy én hatalmas nagy krimi rajongó voltam vagyok, és mindig meg szokták mosolyogni, de én például média szakon, kommunikációs szakon, a szakdolgozatomat azt a kriméből írtam, Kálábó médiesz kérdéseiről, illetve a hagyományos kriminek az eszköztáról. Tehát én foglalkozom szó.

SPEAKER_04 19:04

A lehetestő egy nagyon isonikus szereplőről a sorozatról kész.

SPEAKER_02 19:08

Abszolut is ez úgy kapcsolódik ide, hogy engem már akkor is azért lekelt a legjobben, vagy azt vártam a legjobban az volt a kedvenc részem, amikor a mester detektív legyen az kalánbó, legyen a szpo. A végén a tényeket feltárja és egy ilyen szimpadas jelenetnél előadja, hogy valójában mi van fontos, mik az összefüggés, hogyan kell értelmezni az, ami történik, mi a jelentősége egy-egy lépésnek. És a politikában ugyanez van. Teh ott is megpróbáltam gondolkodni már akkor kitölteni a hézagokat, minek van jelentősége. És én újságíróként, elemzőként is kvázi, mint egy. Nem hasonlom magam persze Calambohoz vagy Poáróhoz, de mégiscsabban a tekintetben, hogy én ezt szeretem a. Így van, amikor összegyűjtöm azokat a tényeket, amik igazán releváns, hogy bemutatom, hogy mi volt mondjuk egy elterelő hadművelet. Mi az, aminek tényleg a sztori szempontjából jelentősége van. Holt egy csomópont, ahol dönthetett volna másképp az adott szereplő vagy adott politikus. És ez így gyerekként még nyilván nem ennyire tudatosulva, azért meg volt, hogy ez engem nagyon érdekel. És akkor amikor én egyetemre mentem, én francia és kommunikáció szakos voltam, akkor én az első munkahem, az első ilyen szerkesztőség, ahol dolgoztam, az a Mened Zser magazint volt, amelyet akkor mongatil a vezetett, vagyis Vajdaéva volt a helyett, és engem bajdaíval tanítottam az egyetemen, és hát mindig is örökké állás vagyok nekik, hogy bekerülhettem ebbe a csapatba, és ott tényleg egy olyan szakmai színvonalat láthattam, ami így végül is egy örökké kihatott az én pályámra, hogy hogyan kell viszonyulni a közélethez, meg mi a mi az újságírásnak a legalapvetőbb etikai, meg szakmai alapelve. Igazából ez az, ami így megalapozta azt, hogy engem a közélet, a politika érdekelt, elemzői szemmel érdekelt mindig én újságíróként és mindig elemzői szemmel megérteni akartam ezt a dolgot, és egyre jobban külön tudtam választani azt a dolgot, hogy mi a politika csinálás, és mi az, amikor valaki a politikát elemzi, vagy a politikáról beszél. Mert nagyon sokszor ezt még maguk a politikusok, vagy újságírók sem tudják kettő választani, hogy mi a kettő között a különbség, de hogy én egy ilyen rendszer alapján kezdtem el.

SPEAKER_04 21:49

Az egy fontos kitétel, hogy ne vonodj be.

SPEAKER_02 21:52

Abból a szempontból fontos, és akkor egy újabb szakmát behozok, hogy az orvosoktól időnként meg szokták. Hogy hát ma műtöttél háromszor, és hát ott rengeteg vérfolyt, és akkor el szoktam mondani, ilyenkor mindig az orvos, hogy neki nem az, hogy nincs rosszul a vértő, hanem az ott egy munkaeszköz, az egy árulékos kelléke ennek a dolognak. És valójában, amikor a politikára rátekinttek, akkor ott van a párhuzam, a politikában is szokott vérfolyni. Elég sokszor ítresen, de hasonló a dolog, hogy én nem érzelemmel vizsgálom ezt a dolgot. Nagyon sokan mondták nekem, barátaim, ismerőseim, de akár olyan utcán járókelők, akik megszólítottak, hogy egyszerűen érzelmileg már folytogatja őket az, ami történik, hogy mi lesz a választásokon. Úgy így mondták tényleg barátem, hogy megzakkannak már, hogy mi lesz, meg egy-egy nyilatkozatot nem bírnak elviselni, hogy pilotta meghallgatni ezt vagy azt. Én ezt alapvetően az érzelmeimet kizárom ebből az egészből. Tehát én mindent meg tudok úgy vizsgálni, főleg azért is, mert több szempontból szerettem megnézni a dolgokat, hogy nem az érzelmeim vezérelnek. Az öt pontban, amit említettél, annak nem csak azért ez a neve, meg ez az egésznek az alapvetése, hogy akkor öt pontja van az én elemzéseimnek, vagy megfogalmazásaimnak, hanem azt szeretném sugálni, hogy minden több szempontból érdemes megnézni. Mindennek több nézőpontja van. És én például itt az elmúlt két évben kifejezetten fontosnak tartottam egy politikai elemzői alapelve eszközön volt, hogy én benne legyek a tiszaborékban is, meg a Fidesz buborékban is. Tiszásokkal is beszéljek, Fideszesekkel is beszéljek. Beszéltem régi jellemzékekkel is csak ugye érdekesebb értelme volt ennek a dolognak, de így aztán ugyanaz a történést, ugyanazt az eseményt, azt többféle értelmezésben láttam. És ez egy nagyon érdekes, intellektuális utazás is ezt megismerni.

SPEAKER_04 24:15

Azért nagyon érdekes, amit mondasz, mert amikor az ember az önismeret útján van, akkor van egy nagyon fontos pont, és az a pont ez úgy hangzik, hogy amikor megérted, hogy a mozid, az egészen más lehet, mint a másiknak a mozia, és ezt el tudod fogadni, akkor indul meg az a munka, hogy jobban megértsé el egy ilyen folyamatot. Mert bevalom őszintén, hogy ha politikáról beszélünk, engem is el tudnak kapni az érzemek. É nem tudok hidegfeljel elemzőként, de nem is ez a dolgom, én nem ezt csinálom. És én pont ezt csodáltam benned, amikor hallgattalak előadáson, vagy amikor előadtál, hogy ez az egészséges távolságtartás, hogy egy kicsit így el kell tartani a témát az embernek saját személyétől, ez sokkal racionálisabbá tudja tenni azt, hogy jobban el tudja magyarázni az embereknek nem, hogy mi történik.

SPEAKER_02 25:14

Abszolút. És ugye ez hozzájárult az is, hogy miután én még a napi újságírás, a napi politikai tartalomgyárst, írgyártást, azt szörnyű kimondani. De 2008-ban kezdtem még a Kosút rádióban. Én az elmúlt években évtizedekben ismertem minden szereplőt személyesen is. Ketté választani a politikust, meg az embert, a politikai döntést az emberi megfontolásoktól, és a politika mozgató rugóit mindig meg akartam érteni, és ezeket, hogyha elmondja nekem egy ember, hogy miért így döntött, akkor ő is sokkal jobban meg tudom érteni. De azt szoktam mindig mondani, megtanácsolni, hogy amikor érzelemmel visszanyú valaki egy-egy ilyen döntéshez, hogy a súlyát azt mindig meg tudja úgy ítélni, hogyha egy ellenfél tesztet elvégez. Azért így nevezem, mert hogy helyettesítse be, hogyha az, ami éppen idegeskedik, mi van, hogyha ezt az általon szeretett pártnak a egyik vezetője, mondja teszi, csinálja. Ha úgy is súlyosnak tartom, akkor ez egy súlyos ügy. Hogyha nem, akkor ez viszont egy egyszerű ilyen, törzsi-logikai gondolkodás, vagy egy ilyen tábori logika, hogy csak azért idegesítem még, hergerem magam, mert éppen a másik csinálta. Ezeket én abszolút így így le tudom venni így ezért a szintről.

SPEAKER_04 26:54

Ugye így beszéltél a narratíváról, és én azért azt látom, hogy nagyon sokan nem vagyunk tisztában annak, hogy ennek van egy tudatos narratívája az adott felek részéről. Tehát hogy ez nem véletlenül van egy olyan nyilatkozat akkor, nem véletlenül van egy másik történés am akkor, tehát hogy mögötte tényleg kirajzolódik egy vonulat, ami nem mondódik ki, de aki jobban figyel, az összerakja. És gondolom egy politikai jellző ezt rakja pont össze.

SPEAKER_02 27:26

Hát már csak azért is én nagyon sokat foglalkozom a narratívákkal, a politikai történetekkel, annyi úgy visszatít, elárulok a podcastben, hogy erről készülök könyve írni, hogy milyen történet, kétféle történet zajlott itt az elmúlt két évben, mert hogy itt egy narratívák csatájaként is leírható, például Morbán Viktornak, meg Magyar Péternek ez a harca. Ugyanis a választás az nyilván arról szólt elsősorban, hogy természetesen ki fog kormányozni, de arról is szólt, hogy kinek a története az igaz, vagy nem így mondom, kinek a történetét fogadja el a többség igazként. És a választás narratív a vizsgálati szempontból, az azért fontos, mert ez volt egy olyan pont, amit mindkét tábor egy ilyen tisztítótűzként fogadott el. És amikor azon gondolkodunk, hogy például a Fideszes szavazók most, akár Fideszes vezetők is miért vannak leforrázva. Miért érezzük úgy sokszor, hogy nem igazán értik a dolgot, vagy nem találják a helyüket a történésekben. A ez azért van, ugyanis nekik fel kell dolgozniuk, hogy az a narratíva, az a narratív keretrendszer, amiben eddig voltak, az egy kisebbsé álláspont. Azt nem fogadja el a többség igazságként, nekik változtatni kell, vagy jobban elmagyarázni az ő narratív keretrendszerüket, amiben gondolkodnak. És itt még egyszer hangsúlyozom. Itt nem arról van szó a politikában, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy kinek az igazát látja a többség igazságként.

SPEAKER_04 29:09

Igen, és ilyenkor felmerül a kérdés, hogy itt konkrétan arról nem is lehet meg nincs értelme beszélni, hogy mi az igazság.

SPEAKER_02 29:19

A nagyon izgalmas kérdés, és erről is írtam meg gondolkodom is folyamatosan, hogy a morálnak, az erkölcsnek milyen szintek és mekkora a szerepe a politikában. Erről elég sok mű is készült természetesen, mert azt kell megérteni, hogy a politikai logika az alapvetően különbözik mindenfajta más logikai keretrendszertől, például az erkölcsi keretrendszertől is. És ugye itt akkor szokott ebből probléma lenni, hogyha a morál, meg a politikai logika az élesen szembe kerül egymással. Ezekre a legjobbak mindig a személyi példák, amikor például egy politikusnak hiába a jó barátja bizalmasa egy adott személy, a politikai szempontból kénytelen megválni tőle. És ezt minden oldalon Torván Vitor életét végig kísérték az ilyen döntések, amikor a politikai logika mellett döntött, de magyar Pétertől is láttunk ilyen döntéseket, hogy ő például hogyan állt szembe, és hogy hozott meg olyan döntéseket, amit politikai alapon hozott meg, de morálisan másra jutott.

SPEAKER_04 30:34

Viszont akkor itt tényleg van egy nagyon érdekes kérdés, hogy azért alapvetőleg az átlagember az nem politikai gondolkodásmóddal működik, hanem ő pont hogy az erkölcsi oldalról közelíti ezt a kérdést meg. Tehát, hogy hiába más a kettő, de a választópolgárnak nem kell feltétlenül politikai logikával gondolkodnia. Én akkor értettem meg ezt igazán, amikor azt láttam, hogy Orbán Viktor liberális demokratából keresztény konzervatívá vált, am valójában valószínűleg egy politikai döntés volt akkor.

SPEAKER_02 31:15

Abszolút, de pont az elmúlt két évben arra is számos példát láttunk, amikor a tisz vagy Magyar Péter a választóknak elmagyarázta a politikai logikát. Aztok a véleményvezérek, vagy azok a szereplők, akik ott voltak mondjuk a tiszza körül, megpróbálták megértetni a választókkal, hogy mitől különbözik egy politikai, meg egy erkölcsi döntése. Ugye egy jó példa volt például a Pridenak a kérdése, ahol volt az elején még egy ilyen nyomás a Magyar Péteren, hogy akkor most elmegye a priádra, ott lesz ez rajta, és a Magyar Péternek sikerült azt megértetnie a saját táborában, hogy itt ebben nem erkölcsi szinten kell gondolkodni. Nem az a jó kérdésfeltevés, hogy akkor kiáll-e mondjuk az LMB mellett, vagy az őket támadó gyülekezési törvény ellen felemeli a szavát, hanem itt van egy olyan politikai logikai döntés, hogy mivel ez nem az ő témája, ez egy megosztó téma, a konfliktusos téma. Ezen a területen, ezért neki ezzel nem szabad foglalkoznia, és pont ezért beszél más, szerintem fontosabb dologról. Ez például a politikai logika, meg a morál ütközésének egy ilyen élő demonstrációja volt, és ahogy tetszik az educálással választó.

SPEAKER_04 32:43

És tényleg ez történt. Egy picit azért szeretném pár húzamba vonni a te életedet is magával ezekkel a változásokkal. Ugye tudjuk, hogy te az indexnek is, illetve ugye a Telexnek is volt a főszerkesztője, illetve hát ugye alapító tagja is voltál a telexnek. Engem azért nagyon-nagyrdekel az a kérdés, hogy itt most nem is magára a telexre vagyok kíváncsiem arra, hogy miért döntöttél a mellett ebből a keretrendszerből te kilépsz egy csinálsz magadnak egy saját keretrendszert.

SPEAKER_02 33:19

Számomra mindig az volt a fontos, hogy a politikáról beszélhessék, hogy ezt szabadon tehessen, és hogy minél jobban a saját eszközeimmel eljussak a közönséghez. És azt azért látni kell, hogy a főszerkesztés, akár az indexben, akár a telexben, az egy másik szakma, mint a tartalomgyártás. Főszerkesként nyilvánvaló módon az embernek az idejét, pláne, hogyha egy újságalapítása közben van akkor 99 vagy 99,99%-ban azt foglalja le, hogy működjön a nap, hogy a kollégáknak legyen fizetése, hogy rendben legyenek a dolgok, és akkor azért ezekben az években, magamon is érevettem, hogy a kedvelt időtöltésemre tudnék, hogy figyelemmel kísérlem a politikát, sokkal kevesebb módon nyílik. És igazából itt a fő kérdés az számomra az volt, hogy ha érzékelem a médiának ezt a változását, és az, hogy én szeretnék egy olyan közösséget teremteni, szeretnék közvetlenül az emberekhez szólni, akkor mi a legjobb eszköz, hogy ezt meg teh sem, ez kísérleteznem kellett nekem. Tehát itt a hírlevél, a saját podcast-t, a kluboknak a beindítása van őt, pontban klub, és most új keretrendszerben ennek a kiépítésén is dolgozom. Tehát ezek mind-mind olyan eszközök, amelyek rólam szólnak, amelyet már nyilván a saját magam, keretrendszerében saját magam tudom megcsinálni. Tehát, hogyha egy szerkesztőség kereteim belül, szerkesztőséget vezetek azon, abban a keretrendszerben vagyok, akkor nyilván minden egyes lépésem megszólalásom, az valójában arról a közösségről, vagy arról a csapatról, vagy arról a cégről, vagy méditermékről szól. És igazából én azt gondolom, hogy nehezebb út, persze, de egy sokkal szabadabb út, hogy akkor a saját csatornáimat építem, és a saját eszköveimmel haladok előre.

SPEAKER_04 35:39

Milyen misszió húzódik-e mögött? Mert azt a motivációdat értem, hogy téged már 12 évesen is érdekelt a politika, illetve nyilván ezt nagyjából hasonló koróak vagyunk, tehát a Tordjány Józsefet és a többieket, azt én is élőben néztem a parlamentben, mert az mindig egy ilyen szórakoztató ipari tünemény is volt, amikor mondjuk Tordjány József felszólalt valamivel kapcsolatban, de meg az, hogy rólad szól, de hogy mi a célod azzal, azoknak az embereknek, akiket te el szeretnél érni, akár az öt pontban podkaztel, akár az innen és túl, tehát hogy egy politikai kultúrát szeretnél átadni esetleg.

SPEAKER_02 36:21

Én szeretem érteni a dolgokat, és szeretem megértetni azt, hogy más is jól értsen ezeket a dolgokat. Ha úgy tetszik, én olyan újfajta politikai kultúrában átadásán dolgozom, ahol például ez az egyik része, hogy ne gyűlölködve, ne zsjerből elutasítva gondolkodjunk a másikról, próbáljuk megérteni, hogy mi húzódik-e mögött válasszuk szét. Mi az, ami mondjuk egy politikai játéknak a része, és mi az, ami egy kifejezetten, rossz politikai döntés, vagy kifejezetten egy morálisan elítélendő dolog. Tehát, hogy én igazából erre tettem fel, már kezdettől fogva minden egyes pályámat, meg minden energiámat, hogy minél jobban megértessem és átadjam ezt a fajta hozzáállást, meg ezt a politikai kultúrát, amit én képviselem.

SPEAKER_04 37:25

Egy ilyen érdeklődő kérdés csak feltennék, hogy amikor eljöttél a Telexből, és elkezdtél önállóan foglalkozni, akkor a politikai résztvevők jobban elkezdtek elfogadni, téged.

SPEAKER_02 37:36

Jó a kérdés, mert én is érzékeltem, hogy teljesen más, hogy kezelik az újságírót, meg a politikai elemzőt. Én úgy tudom, egy példával legjobban megragadni a különbséget, hogy újságíróként. Az embernek a főmozgatógója az az, hogy a hírversenyben részt vjen, és minél előbb a közönség tudomására hozza, és megfelelően tálalja azt az igazságot, amit ő megtudott, azokat az információkat, amelyeket ő megszerzett. Elemzőként számomra, és magamon is éreztem ezt az átalakulást, már nem az a legfontosabb, hogy akkor én írjam ki először, én mondjam először, én kérdezhessem meg először.

SPEAKER_04 38:23

Az összet lehet, hogy van olyan pillanat, amikor jobb is még egy csomó mindenkit meghallgatni is közben, nem?

SPEAKER_02 38:28

Így van, hanem, hogy megértsem ezt a dolgot. Ez praktikusan lefordítva például arra jut sokkal több idő, hogy újságíróként, mit tudom én, a politikusal vagy politikai háttéremberrel való találkozó, az úgy zajlik, hogy ennek a szervezése, hogy felhívom, és találkozzunk maximum holnap, mert holnap este nekem le kell adnom a cikket, és meg akarok valamit mondani, vagy akkor telefonon beszélünk. Most az elemzői státusban valójában mindegy, hogy ezen a héten jövő héten vagy két hét múlva találkozunk, mert a téma egyáltalán, amiről beszélünk, az már nem is a jelen, hanem inkább az, hogy mi fog történni, kinek mi a mozgása, vagy a sakktáblán egyáltalán mi zajlik. És itt, hogyha ezt a sak hasonlatot még behozhatom, akkor az a különbség, hogy újságíróként minél előbb meg akarom írni, mi a sakkmecsnek az állása hol állnak a bábuk, melyik bábunk mi a szerepelben, és politikai jellemzőként inkább azt vizsgálom, hogy mi lehet ennek a játéknak az eredménye. Melyik bábunak van mozgástere, melyik bábú fog lekerülni biztosan a tábláról a következő tíz lépésben. És ez imádom a sakkot önmagában is, de ez a fajta megközelítése. Inkább arról beszéljünk, hogy mi fog történni a sakkmecc, az sokkal izgalmazó.

SPEAKER_04 39:55

Akkor ezt úgy kell valahogy élteni, mint egy ilyen jövőpredikció a múltból adódó folyamatoknak a jövőbeni alakulására.

SPEAKER_02 40:04

Ez még ennél is több, ugyanis a jövőt a politikában, az alakítja, hogy a sakbábuk, a résztvevők egyáltalán mit gondolnak megtehetőnek. Mi van a fejükben? Látják-e magukat a sakktáblán, tudják-e a saját mozgásterüket, és milyen stratégiát játszanak.

SPEAKER_04 40:23

Valójában akkor az is fontos, hogy ő most királynőnek, futónak vagy gyalognak gondolja magát ebben a rendszerre.

SPEAKER_02 40:31

Abszolút, és az is fontos, hogy ki az, aki egyáltalán észreveszi, hogy még kik vannak a sakktáblán. Tehát teljesen más, hogy vizsgálom politikai jemzőként ezt a politikai sakktáblát, mint ahogy újságíróként kell vizsgálni, és mindkét szakmának mondom, megvan a maga szerepe ebből a szempontból, de én kipróbáltam, és tényleg sokkal jobban tetszik az, hogy inkább ezeket a jövőbeni forgatókönyveket vizsgálom a sakkent.

SPEAKER_04 41:00

Egy, hogyha még maradunk a sak hasonlatnak, akkor az jut az eszembe, hogy a legnagyobb sakkozók azok gyakorlatilag fejből tudnak 30 40-50 olyan sakjátszmát, ami a legnagyobbak közé tartozik, és keresik a mintahasonlóságokat. Tehát keresik azt, hogy ebbe a szituációban kétszer így vezetett győzelemre egy sakz, lehet mondani, hogy itt is azért figyeljük ezeket a szabályosságokat.

SPEAKER_02 41:29

Ugye ez annyira így van, hogy a sak nagymester akkor lesz valaki, hogyha minél több, akár nem több ezer, több tízezernyi séma van a fejében arról, hogy mi történik a táblán. Tehát a saknagesterek azok nem lépéseket látnak, hanem lépés sorozatokat, különböző stratégiákat. Na most ez a politikus nagymesterekkel is így van. Tehát amikor az a mondás, hogy a minél inkább valaki több időt eltört a politikában, annál inkább tapasztalat, akkor azért igaz, mert annál több ilyen politikai sémát lát. A politika ezért egy tapasztalati műfaj, és azért számítanak ott az eltöltött évek. Mert egész egyszerűen a politikus onnantól zsiggerben érzi azt, hogy mi fontos, mi nem fontos, kire kell figyelni, mire nem kell figyelni. Ezért szép az, mert amikor szemléljük ezt a sakkmérkőzést, akkor sokszor nem is értjük azt, hogy miért bizgálja most éppen ott a futót, vagy miért lépett arrébb a királylal. Még még nem látjuk, hogy mi fog jönni. De a saknymesterek, a politikai nagymesterek már látni fogják, és én pedig pont ezt szeretem felismerni, és pont erre szeretek rámutatni, hogy mi történik. És még akkor is, hogyha, és ez a szép, hogy tudom azt, hogy semmit nem számít az, hogy én elmondom, nem mondom, felismerem, megismerem, mert a döntéseket ahogy a sakkonban és a sakkozók hozzák, a politikában is a politikusok hozzák.

SPEAKER_04 43:08

Ebből rögtön adódik egy kérdésem, hogy most, ami történt Magyarországon erre találhatunk visszafelé menet valamilyen sémát, ami nem is egészében, de valamilyen részleteiben felismerhető, vagy ez egy teljesen új játsz most.

SPEAKER_02 43:25

Helyik részére gondolsz, mert a maga, hogy ha azt nézzük, hogy a fidesz miért szenvedett el ilyenet, akkor az a sak hasonlattal úgy közelíthető meg, hogy azért, mert Ormán Viktor nem helyesen olvasta ennek a sakmérkőzésnek a lefolyását. Ez neki korábban akár tisztáldozattal, akár vezéláldozattal, valahogy változtatnia kellett volna. Nem kellett volna végigjátszania addig, ameddig ez a kétharmados veresége megtörténik. Ugye szokott sakmérkőzésen. Egyszer csak egymásra néz a két fél, és a királyt ez bedönti, mert tudja, vagy azt mondják, hogy egyjezzünk ki döntetlenbe, mert mindkettő már végigjátszott a következő 25 lépést, és tudja, hogy ez fog következni. Politikában is így van. Abból a szempontból kérdezed ezt az új helyzetet, hogy akkor a magyar Péter milyen lehetőség előtt áll, mert hogy egy új sakc kezdődött. Tehát ezt mindenki szerintem jó, hogyha látja, hogy az előző sakmérkőzés, április 12-én az véget ért. Magyar Péter elkezdett egy új sakmérkőzést, és amiatt érzékeljük azt, hogy útengerként megy előre minden nap minden percünket irányítja, mert itt valójában arról van szó, hogy ő elkezdte ezt a mérkőzést és úgyrakozat a Bábut. Egyelőre még az ellenfél az nem hogy a levegő után kapkod, hanem még nem is tudjuk, hogy ki az ellenfele valójában ebben a sakmérkőzésben. Most nem akarom már túlbonyolítani ezekkel párhuzamokkal, de hogy ebből a szempontból természetesen vannak különböző sémái vagy mintázatai annak, ami most történik.

SPEAKER_04 45:12

Azt mondtam az elején, hogy egy picit beszéljünk a néplélekről, tehát arról, hogy most mi történik az emberekben, és nyilván engem mind a két oldalnak a nép lelke érdekel, mert azt gondolom, hogy ha az ember tudatosságra törekszik, akkor azt szeretném, hogy most nevezünk mind a két oldalnak, de hogy mindenki valahol megnyugodjon, és valami elinduljon, ami adott esetben ezt a nagyon-nagyon-nagyon polarizált Magyarországot egy kicsit összébb tudná tenni. Itt te mit tapasztalsz, meg nyilván látod a híreket, meg nyilván kapsz azért benyomásokat az emberektől is, az üzleti életből is. Az üzleti élet is egy nagyon fontos visszajelzője annak, hogy mi történik. Például az egy tipikusan látványos dolog, hogy a mérték, hogy mennyire bizakodóak a magyarok, és ez egy nagyon történelmi magasságba emelkedett. Ámbátor a cégek, az üzleti szektor, ő még azért még nem tette magáé ezt a pozitívumot, és igazán én vállalkozóként jelenleg még nem is érzem ennek a hatása itt valóban.

SPEAKER_02 46:31

Az, hogy lelki szinten mi következik, meg nagyon sok ilyen előfeltétele van, és szerintem sok olyan házigeladunk van közösen, mondjuk úgy így a társadalom résztvevőinek, amit el kell végeznünk, mondok pár ilyen dolgok mire gondolok. Az egyik, hogy azt feldolgozni, kollektíven és ki a saját köreiben is, hogy mi az, ami az elmúlt években, akár lehet kibővíteni, nem száj csak a nertenni, a rendszerváltás óta eltelt időben, nem volt normális gyakorlat, nem jól tettük, nem jó, hogy legyenek közmegállapodások arról, hogy ezt valahol így félrement, és nem jó, hogy ebbe csúszott ez a dolog. És itt, amikor Magyar Péter például ezt a ne féltek üzenetet elkezdte átadni, akkor valójában nagyon sokszor rátaintott olyan dologra, hogy a magyar társadalomban, a társadalom szereplőiben sok olyan félelem volt, ami még lehet, hogy tényleg a né alatt is indokolatlan lett volna, de egyszerűen így kialakult az emberekben egy zseli érzés. Nekem például egy ilyen nagyon furcsa visszajelzés jött az utcán az elmúlt hetekben, de akár akik nekem üzeneteket küldtek a Facebookon, hogy nem mertek bekövetni, mert ugye ezt a szép magyar szót használja. Vem nem merték a hírlevelemet követni, vagy a Facebook oldalon követni, mert volt bennük egy olyan félelem, hogy mi vansz valaki, megtudja, és akkor politikai állásfoglalásnak tesz. Miközben én sem politikus vagyok, és ő sem politikál nem foglalsz áll nem is foglalok állást, és ő sem azzal, hogy feliratkozik, nem foglal állást. Ez most egy aprócska dolog, de hogy olyasfajta új konszenzusokat kell teremteni, hogy ezek így nem voltak jók, legyen ez most másképp. A másik ilyen közös feladat, azt még nehezebb feladat, azt a munkát elvégezni, hogy egy országban élünk. Itt ugye marokni kis népként a Árpát-medcében ugyanazt a nyelvet beszélve. Azért azt tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy oké, hogy volt egy választás, de itt együtt maradtunk, és együtt kell valamit csinálnunk. És ez ugye a Magyar Péteri kommunikációban úgy jelenik meg, hogy ő például nem a Fidesz vagy a Fideszes szavazókat, hanem azokat a vezetőket vagy lesz szereplőket, vagy oligarchákat támadja, amiket akiket ő három ezer tanícsárnak nevezik nyilván a bizonytalanságot azok hozzá, hogy ő dönti el majd, hogy ki fog beletartozni ebbe az egészbe. De hogy ha ilyen társadalmi szintre nézzük, akkor így az lenne fontos, hogy egy picit megértőbbek legyünk egymással szemben, hogy azokat a fajta ilyen érzelmi felfokozott hangulatunkat, dühünket traumáinkat, végig traumáinkat, azt ne a másikra vetítsük ki, mert akkor tényleg egy ilyen sohat véget nem érő mókuskerék van, amiből nem tudunk kiszállni. Szóval én arra gondolok, hogy meglátjuk, hogy mi lesz, hogy a következő években, amelyett zajlik ez a fajta politikai színház és politikai történetmesélés, beindul elleg a társadalomban egyfajta ilyen új alapoknak a keresése. Ez egyelőre még kérdőjel számomra, de mivel optimista vagyok, azt mondom, hogy ennek nagyon is megvan a lehetőség.

SPEAKER_04 50:11

Ezt talán úgy is lehet képzelni, hogy valamilyen öngyógyító folyamat. Nyilvánvalóan a minden családban az én családomban is volt, aki erre szavazott, volt, aki arra szavazott, és attól még egy család vagyunk, és nyilván egy család dibédnél adott esetben egy kampány időszakban ez akár feszültségeket is okozhat, de valójában itt azért az elfogadásnak nagyon komoly szerepe van.

SPEAKER_02 50:39

Igen, és ugye mi magyarok azért így történelmileg nem vagyunk jó abban, hogy a kollektív traumáinkat feldolgozzuk, meg egyáltalán úgy kibeszéljük. Erre nyilván szükség lenne. És én mondom, optimistán azt beszélnek erről, mert azt gondolom, hogy van erre lehetőség.

SPEAKER_04 50:57

Szerinted kinek a felelőssége? Vagy kiknek a felelőssége, hogy ez valahogy valamilyen jó irányba elinduljon.

SPEAKER_02 51:05

Mindig a hatalmon lévőknek a felelőssége, illetve ők tudnak jobban előmozdítani dolgokat. Ők tudnak példát mutatni arra, hogy hogyan kell viselkedni. Tehát itt ugye amikor politikai váltógazdaság van, akkor mindig ugye az szokta még belökni ezeket a folyamatokat, hogy ki ütött vissza először, hogy mindenkinek vannak sérelmei, és akkor ezek ilyen feloldatlanok lesznek. Itt ugye most egy korszakváltás van ígérve, szerintem a legfontosabb, hogy tényleg lesz-e lelki rendszerváltás vagy lelki korszakváltás abból a szempontból, hogy egy picit máshogy viszonyulunk, nem csak a politikához, hanem mondjuk egymáshoz is.

SPEAKER_04 51:52

Általában a podcast végén fel szoktam tenni egy kérdést, ami mindig ugyanaz, és ez akár most ezzel a témával kapcsolatban is lehet, mert az kell, hogy mondjam, hogy azért alapvetőleg valószínűleg hatalomnak nagy szerepe van, de nagy szerepe van a sajtónak is, az elemzőknek is, tehát azért mindenkinek van benne valamilyen feladata, hogy adott esetben akár ez a néplélek egy egyszer eljöjön az a pillanat, amikor egy kicsit nyugodtabbá, nyugodtabbá válik. Mi az a tanács, amit adnál, teljesen független attól, hogy milyen szavazó volt, hogy mit kell, hogy kellene egy kicsit erre most tekinteni, úgy, hogy az én megnyugodjunk, vagy kicsit ne legyünk érzelmileg ennyire kiszolgáltatottak. Úgy ezt azért is mondom, mert te elemzőként pont erről beszélsz, hogy el kell tartani érzelmileg egy picit történéseket az embernek magától ahhoz, hogy egy kicsit jobban lássa.

SPEAKER_02 52:51

Hát hogyha egy szót kéne mondanom, az a türelem. Tehát, hogy legyünk türelemmel. Egymás iránt, politika iránt, magunkkal szemben is. Egyszer meg lehet, hogy még a politikai türelemről is fogok könyvet érni, hogy ott milyen fontos. De az életünkben is az nagyon fontos, hogy egy picit nyugodtabban, lassabban próbáljuk meg, megítélni a dolgokat, megítélni egymást, megitélni a saját magunk cselekedeteit. És most akkor ez itt nem a túlszaby Koeljónak a kiadása, hanem tényleg ezt minden nap el tudjuk egy picit végezni magunkon, hogy adott esetben, mielőtt valaki komment el, hozzászól, tényleg írszámolt mondjuk magában tíz, esetleg megkérdezi egy barátját, hogy szerinted jó-e, hogyha oda kommentelem ezt a dolgot, mielőtt valakinek indulattal válaszol, akkor picit végig gondolja ezt az egészet, tehát ezek ilyen apró szinteken kezdődnek el, és nem is csak feltétlenül a politikára kell gondolni, hanem így a mindennapi életre is. Én szerintem egy picit több tülelem nagyon sok jót eredményezhet.

SPEAKER_04 54:07

Még lenne egy utolsó kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy az ér, hogy egy ideig ne foglalkozzon az ember a politikával. Ezt most azt értem, hogy ne minden pillanatban fogyassza a híreket, hanem egy picit adjon magának egy kis nyugalmi időt.

SPEAKER_02 54:25

Természetesen én ugye ezért vagyunk néhány, például én is, hogy meghallgassuk, kiszűrjük a fontos dolgokat ezért érdemes követni politikai elemzőket, influencereket, podcasteket hallgatni, mert így aztán nem fog semmiről lemaradni, tehát itt akkor nekem kelljuk azzal a problémával megküzdeni, hogy akkor végighallgatni minden politikai beszédet, de én meg ezt szerettem, ráadásul dupla semességgel hallgatom rendszerint, úgyhogy még időt is tudok magamnak megspórolni. Tehát hogy nem érne? Hogy azt kell érevennük az embereknek, hogy a politikáról nem lehet lemaradni, ha valaki szereti akkor kövessen, akár vegyen részt ebben a dologban, de türelemmel tegye ezt a dolgot.

SPEAKER_04 55:18

Hát nagyon szépen köszönöm szerintem ez egy nagyon fontos koeljói magasságú gondolat volt, tényleg az, hogy türelem legyen. És én meg akkor azt kérem tőled, hogy adott esetben akár egy év múlva találkozzunk újra, és beszéljük meg, hogy ebből mi tudott megvalósulni az elmúlt egy évben, mert az már egy politikai jellemzőnek is egy kellően nagy távolság, hogy lássá, hogy mi történik. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál. Köszönöm a meghívást és türelemmel kívánom az egy évet. Én meg akkor még egyszer javaslom, hogy nézzétek az öt pontban podcastet, illetve az innen és túl, úgyhogy is fel. Nyilván az sem gond, hogyha hozzánk feliratkoztok, de azért mindenképpen a szaboltséknak a munkáját kövessétek. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattatok, és remélem, hogy az jöhetett le ebből a beszélgetésből, ami a célja is volt, hogy itt most nem feltétlenül aktuál politikáról szeretünk volna beszélni, hanem arról a nagyon fontos igényről, hogy Magyarországon ebbe a kis országban az a 900 ezer ember, aki van az egy picit jobban tudja eltölteni ezt az életnek nevezett időszakot, amit érdemes úgy tölteni, hogy az ember ne legyen ennyire pusztrált, vagy ne legyen ennyire nem is tudom, nyugodtabb legyen egy kicsit tudjon a saját életére is koncentrálni. Nagyon szépen köszönöm, és jövő csütörtökön találkozunk.