Megkésett beszéd- és nyelvfejlődés

„Mikor fog megszólalni? Miért nem rakja össze a mondatokat? Csak egy kicsit lassabb, vagy valami más áll a háttérben?” – Ezek a kérdések szinte minden szülőt gyötörnek, ha a gyermekük beszédfejlődése nem a nagykönyv szerint alakul.

A ReflexTanoda 10. adásában átbeszélünk mindent a beszédfejlődés körül. A Stephens-Sarlós módszer segítségével megmutatjuk, hogy a beszéd nem egy elszigetelt képesség, hanem egy komplex piramis csúcsa.

Ebben az epizódban választ kaphatsz a következőkre:

• Az alapoknál kezdődik: Hogyan függ össze a megfelelő izomtónus, mozgásfejlődés, az egyensúly és a beszéd központja az agyban?
• Láthatatlan akadályok: Mik azok a primitív reflexek, amelyek gátolhatják a beszédindítást vagy a tiszta kiejtést?
• A „beszédpiramis”: Miért fontos az érzékszervi feldolgozás és a finommotorika a szavak megjelenése előtt?

Ez az adás nemcsak a megkésett beszédindításról szól, hanem arról is, hogyan függ össze a látás, hallás és a beszéd!

„A beszéd a mozgásból születik – ha az alapok stabilak, a szavak is megérkeznek.”

Transcript

SPEAKER_00 0:01

Ez itt a Reflex Podcast, minden a szívens sarlós programról tudni kell.

SPEAKER_02 0:08

Sziasztok, kis Bands Alinda vagyok, ez itt a Reflex Podcast. A mai adásban a megkésett beszéd és nyelfejlődről fogunk beszélni, dr. Szíván sarlós Erzsébettel, a szívő sarlós módszer megalkatarjával. Szia! Szia, köszöntöm a hallgatókat. Először is beszéljünk, hogy melyek a beszéd és a nyelfejlődés mérföldkövei.

SPEAKER_01 0:28

Igen, papíron. Tehát itt nagyon fontos arról beszélni, hogy mennyire meghatározza a későbbi beszédfejlődést, illetve a nyelvi fejlődést, a gyereknek a születéskori izomtónusa. Ugyanis ahhoz, hogy a gyerek észlelje a külvilágból jövő ingereket, ahhoz bizonyos dolgoknak már készen kell állni a születéskor. Ugye, amikor egy kisbaba megszületik, akkor körülbelül amit ő még élesen, vagy megközelítőleg élesen lát az olyan 25-30 cm, a szoktatáskor az édesanyjának az arca. De ahhoz, hogy ezt lássa, az anyának az arcát, ahhoz neki a megfelelő szemmozgató izmoknak a megfelelő tónusban kell már lenniük, tehát nem lehetnek sem túlfeszesek, sem túl lazák, és ugyanez vonatkozik a hallásban, tehát a hallás folyamatában résztvevő izmokra, és gyakorlatilag mindenre, ami ahhoz kell, tehát a vázizmainkra is vonatkozik, ami ahhoz kell, hogy az adott primitív reflexek azok megfelelő minőségben és mennyiségben ki tudjanak változni. Egyrészt az izomus beállítódás az szükséges a percepciókhoz, tehát az érzékeléshez és észlelési folyamatokhoz, illetve a mozgásnak a kivitelezéséhez. Először a reflexes mozgások kivitelezéséhez, később pedig majd a tudatos mozgások kivitelezéséhez, ahogy azok átveszik a reflexesnek a terepét, vagy funkcióit. Na most, amit itt nagyon hangsúlyozni kell, az ugye egyrészt a látás, másrészt a hallás, a harmad és negyedrészt pedig a szopás és a markolás. Illetve azok a fejbeállító reflexek az előre irányuló tónusos labirintusos, a hátrafelé irányul a tónus laborintus is, illetve az aszimmetrikus nyaki tónus reflex, amelyek, illetve még a galantreflex is majd, amelyek a gyereknek a három félkörös hívjáratát a belső fülében fogják tudni majd ingerelni azáltal, hogy a gyerek mozgatni tudja a fejét jobbra-barra, előre hátra, illetve fordítani jobbra-barra, nem csak dönteni, hanem forgatni is. Ez gyakorlatilag ez a térnek a három irányát fedi le. Ez azért szükséges, mert amikor megszületünk, akkor a veszibulár szerv az egyensúlyérzékelő szerv az kb. 70%-ban érett, az összes többit azt mi rakjuk hozzá ab a korunkban a fejünk mozgatásával. Ezért kell, hogy ezek a reflexek megfelelő mértékben váltojanak ki. Mert utána majd a fejlődés során a fejünk térbeli helyzetének az érzékelése az fogja beállítani azt, hogy melyik izomcsoportunk fog megfeszülni és melyik fog ellazulni. Ugye ez nagyon fontos a látásnál például, de a hallásnál is, hogy a hallásnál például, hogy a dobhártya megfelelően feszes legyen. Vagy a középfülben található harmadik hallócsont az a kengyel, annak is van egy picike izma, hogy az is megfelelően legyen feszes, se ne legyen túlfesz, se ne legyen túl laza, mert nem fogja tudni kiszűrni az illető hallószerve a háttérzajt. A dobhártyának a feszesége az megszabályozni fogja azt, hogy mennyire tisztán halna az illető. Látásnál amit elfelejtünk, hogy a beszédnél az anyanyelvtanulásánál nem csak a hallás fontos, hanem a látás is, ugyanis a látószervünk keresztül beérkező ingerek képezik a 85%-át legalább a környezetből jövő ingereknek. Tehát egy szépen artikuláló édesanyjának a gyermeke, az ha az izomtonus a gyereknek megfelelő, sokkal könnyebben fog megtanulni beszélni, mint aki motog, vagy aki nem is beszél a gyerekéhez. Nagyon fontos az, hogy megfelelő képi inger érje a gyereket a beszéd fejlődés során, illetve megfelelő mennyiségű és minőségű hanginger érje a gyereket. Ahhoz, hogy ez föl tudja venni, ahhoz szükséges az a megfelelő izomtonus, amit én az előbb említettem. Most az, hogy a mérföldkövek hogyan alakulnak, mindenféleképpen kell majd, hogy a gyerek végig menjen a gagyogás gügyögésnek a fázisán, aztán az, hogy szótagokat ugye meg tudjon ismételni, és hogy legyen egy bizonyos szókincse, körülbelül egy olyan 50 száz szó legkésőbb két éves korára. Azért, mert ez már akkor mutatni fogja azt, hogy a beszédfejlődés az elindult nála, és erre majd későbbiekben lehet építeni. De hogy mennyire nagyon fontos a hallás. Ugye az a magyar egy fonetikus nyelv. És később az a gyerek, akin a hallása a hogy is mondja, tehát nem itt is ki kell ugye szűrni mindig az organikus problémát. Tehát, hogy a gyereknek a hallószervével nincs organikus problémája, hanem a funkcionális működésével van valami gond, az meghatározza majd azt, hogy az ő helyes írása milyen lesz, mert hogy a magyar fonetikus nyelv és majdnem mindent úgy írunk le, ahogyan kiejtünk. Illetve ki kell tudnunk ejteni úgy, ahogy azt leírjuk. Tehát például azt mondom, hogy aludt, akkor azt tudjuk, hogy az aludte, hogy dét van a végén. Egy olyan gyerek, akinek a funkcionális hallásának a funkciójával van gond, az simán le fogja írni ezt két tével. Ezek a gyerekek, akiknek a beszédük nem indul be az elején, ezeknek majdnem biztos gond lesz a helyes sírásával. Azért, mert nagyon fontos az, hogy nem csak a megfelelő szókincs, hanem az, hogy az ő hallás reprezentációja, tehát, hogy ő mennyire tudja a hallás útján megkülönböztetni mondjuk egy hosszú, rövid mással hangzónak, vagy egy magas mély magánhangzónak máss, a magánhangzók esetében magas mények a különbségét, ez itt nagyon fontos lesz a helyesírásban. Tehát nagyon sokszor a helyesírsi hibák azok visszavezethetők a megkésett beszédfejlődésre, de ugyanígy az olvasással kapcsolatos gondok is. Na most, az, hogy ugye mondtam az elején, hogy nagyon lényeges az is, hogy a gyereknek az izomtonusá megfelelő legyen, mert például egy olyan gyerek, akinek az izomtonosa feszes vagy laza, nem fog tudni normálisan szopni. A szopáshoz szükséges izmok pedig meghatározzák majd a beszédképzéshez szükséges izmoknak a minőségét. Tehát azok edzik gyakorlatilag. Nagyon fontos az, hogy egy gyerek jól szopjon. A másik pedig az, hogy nemrég olvastam egy cikket arról, hogy például a gyerekek a szemkontaktust nem tanulják meg tartani. Azok a gyerekek, akiknek az édesanyjuk szobtatás közben mobiltelefonozik. Ugyanis nem a gyerek szemében néz szobtatáskor, amikor az éppen nem alszik, hanem még nézi, mert nagyon sok kisbaba, én is tudom a sajátjaimról. Hogy nézik, keresik az anyukájuk tekintetét, akik ezt nem találják meg, mert anyukájuk képer a Facebookot, vagy az Instagramot, vagy a TikTokot pörgeti. Azoknál nem lesz meg a szemkontaktus, és nem fogja őket érdekelni az anyjuknak az arca, és az anyjuknak az arcán van a szája. És a száj mozgásból jön le nagyon szépen az artikuláció, hogy hogyan kell képezni egy-egy szótagot egy-egy szót. A megkésett beszédfejlésű gyerekeknél én nagyon sokszor mindig kérem a szülőket, hogy amikor olyan feladat jön, hogy látni kell a szülőnek, illetve a gyermeknek a szülő arcát, akár rúzsolzzák ki a szájukat. Egyébként ezt egy logopédus anyuka, aki hozzám hozta a gyerekét fejlesztésre. Ez az ötlete volt, hogy ő kirúzsta a száját, miután én elkezdtem neki beszélni a beszédképzésnél a vizuális ingereknek a fontosságáről, ő kirúzsta a saját száját, és azóta én is javaslom, hogy aki a gyerekével tornázik ilve csinálja a feladatokat, az rózsolza ki a saját száját, mert jobban a vizuális inger erősebben fog bemenni a gyereknek az anya szájmozgását tekintve. Tehát ez a beszéd fejlődés, meg ezek a mérföldkövek, ezek elég rugalmasak, de van egy bizonyos határ, amikor a gyereknek igenis kell beszélni. És attól én agyvérzést kapok, amikor azt hallom, hogy nem vagy anyuk, ahogy nem beszél a gyerekem, mert Einstein is, tome, négy éves volt, mikor elkezdett beszélni. Sok száz millióból van egy Einstein, de a többiek azok nem Einstein-nek, és mindenkinek valahogyan ki kell fejeznie magát, tehát a kommunikáció, a szóbeli kommunikáció rettenetesen fontos, mert a gyerek az előző podcastban volt erről szó, elszigetelődhet, hogyha nem tud normálisan beszélni. Nem fogják megérteni, ő sem ért meg másokat, és így kikerül a perifériára. Tehát nagyon fontos az, hogy idejében elkezdjen a gyerek beszélni. És mi a különbség a beszédzavar és a nyelvi zavar között? A beszédzavar az ugye megelőzi. Mert ugye a beszéd az megelőzi majd az úgynevezett nyelviséget, bár bizonyos szempontból ez párhuzamosan is fejlődik, mert az, hogy föl tudjon építeni egy gyerek egy mondatot, hogy kérdezni tudjon, az már nyelvi képesség. A beszéd az az alapja, de egymás nélkül nem igazán létezhetnek. Viszont az, hogy először úgy van, hogy szótagok, aztán először hangok, szótagok aztán szavak, és aztán a mondatok, tehát ennek a rendszeknek azért így kell szépen lépésrépésre felépülnie. És én azt gondolom, hogy ebben az esetben például, hogyha egy megkésett beszédfejlődésről van szó, akkor amivel a legjobban tudunk segíteni a gyereknek, egyrészt, hogy leépítjük azokat a primitív reflexeket, ezzel alkalmasát tesszük az agykéregnek azokat a területeit, amelyek a beszédképzésért felelősek, beszédértését és beszédképzését, mert ezt a kettőt nem lehet ellasztani egymástól, és másrészt, szépen a gyerek életkorának megfelelően adagoljuk neki azokat a nyelvi struktúrákat, ami jellemzi az anyanyelvet. Magyarul olvassunk neki meséket, mondunk neki mondókákat, ritmusosan mindig a ritmusos, ritmusosan elmondott mondókák, illetve ugye az énekeknek, azoknak mindegyiknek van egy ritmusa, azok retelhetesen fontosak a nyelvi fejlőd szempontjából. Egyébként, hogy az éneklésnek mennyire fontos szerepe van, volt már nekem több elektív és szelektív multista gyermekem, aki csak az édesanyjával volt hajlandó beszélni, vagy csak az édesapjával, és amúgy pedig senkivel egy árva szót sem szól. Az összes olyan gyereknél, akinél beindult a beszéd, tapasztalható volt a moró reflex, a filparalysis reflex, a búván reflex, illetve a filparalys az a leulást erményező reflex, vagy megdermedési reflex, illetve nagyon soknak kívánható volt ez a mytalpin reflex rendellenes megnyilvánulás, amikor ráfeszít az ingerre és nem elhúzza a lábát. Ezeknél a gyerekeknél mindig az éneklés jött be először. Nagyon érdekes volt, hogy először hümögtek, aztán én kaptam egy videót például külföldről, ahol a kislány karácsony korak, aki addig nem beszélt senkivel karácsony dalokat énekelt a színpadon. Mindenki énekelni kezdett el először, és akkor én az egyik professzor úrral az egyetemen beszélgettem erről, és mondta, hogy ne csodálkozzak, mert hogy a beszéd evolúciójánál is, és ez még ugye, tudom én, az inuit eszkimóknál, vagy afrikai népeknél törzseknél megfigyelhető, hogy énekelve beszélnek. És hogy ez a beszéd evolúciój az ének az megelőzte a beszédet, és hogy az ezért valószínűleg a gyerek idegrendszere így így átmegy ezen a beszéd evolúciós szakaszon. Tehát, hogy nagyon fontos a gyerekeknek kis korban, hogy a nyelviség is együtt fejlődjön a beszéddel, a mondókáknak, az énekeknek, a mondása, ismétlése szemben a gyerekkel, és nem pedig valami háttérzajként kellene, hogy hallják mondjuk a tévéből a magyar nyelvet, hanem az anyját alapjától, nagyanyjától nagyapjától, meg az őt gondozó bölcsődei, nevelőtől kezdve a pedagógusig, hogy szemből lássák azt, hogy hogyan mozog az illetőnek a szája. És még egy bocsánat, de még egyet el kell itt is mondanom, hogy itt mindig ki kell zárnunk a szervi problémát. Tehaz, hogy a gyereknek a hallószerve é, nincsenek óriási nagy ormanduláim, amiktől nem hall, az arcüreg nyelvék, az arcürege tiszta, a homlokürege tiszta. Tehát, hogy minden rendben van. Akkor a másik az az, hogy nagyon ritkán azért előfordulnak az agyban olyan rendellenességek, amik a beszéd beszédet lehetetlené teszik. A hallószerv az ugye nagyon fontos, hogy az ép legyen. Ha a gyereknek halló készülékre van szüksége, akkor az minél hamarabb történjen meg. Te kell szűrni, hogy a gyerekhallása jó, és ugyanígy a látására is nagyon oda kell figyelni. Mert oda kell figyelni, mert a beszédünket azt hallás és látás útán tanuljuk meg anyanyelvi szinten.

SPEAKER_02 13:33

Akkor ezekkel a dolgokat, ha kizártuk, akkor mely reflexek állhatnak fent egy megkésett beszéd fejlődésnél?

SPEAKER_01 13:40

Nagyon sokszor megvan a markolóreflex, a szopóreflex, a szopókereső reflex, ezekhez csatlakozik, ugye a móróreflex, nagyon sokszor megvan a Firparaliziz reflex, akkor ott van az összes fejbállító reflexünk a tónusos labrintus előre hátra az aszimmetrikus, nyaki tónusos reflex, néha a szimmetrikus nyaki tónusos is felelhető. Így körülbelül ezek a reflexek a többi is aztán jöhet, mert igaziban itt az van, hogy ezek a reflexek nem egymástól elszigeteltem működnek, hanem hálózatban kell őket elképzelni, tehát befolyásolják egymásnak a meglétét vagy nemlétét. Aki megkésett beszédfejlődéssel jön egyébként elég sokan. Már ugye 18 reflexet nézünk, a 18-ból 12-14 általában kiváltható. Tehát nagyon sok olyan reflex van, és akkor kiderül, hogy hát igen, megkésett a gyereknek a beszédfejlődése, de megkésett nagyon erősen a mozgásfejlődése is, nagyon kis ügyetlenecske nem hozza azt, amit már az életkorától el lehetne várnunk, illetve nagyon sokszor szorong, aztán van, hogy még ráadásul figyelem, zavaros, vagy éppen hiperaktív, vagy éppen autisztikus tüneteket produkál, de a megkésett beszéd fejlődés az nem nagyon sokszor nem önállóan jelenik meg, hanem valami mellett még. Csak ugye ez az, ami a leginkább mondjuk zavarja a szülőt, hogy négy éves és még nem beszél, mert azért előfordul ilyen. Nekem a legidősebb gyerekem, aki nem beszélt, és nagyon büszkén büszkén a szüleire. Tehát nem magamra vagyok büszke a szüleire, mert nagyon keményen beig csinálták. A gyerekkel 11 éves volt, és nem beszélt és beszélt, és már kérdez, három-négy szavas mondatokat rak össze, mondjuk ez két év munkájába került a szülőknek, de nem reménytelen a dolog. És például ugye a nyelvkéses nyelés is ide tartozik, ami. A nyelvökéses nyelés nagyon gyakori, nagyon gyakori, és a hipotonizomzattal jár együtt. A gyereknek a nyelve nem a falatot, nem a szájpadlásához préselifel és nyeri le, hanem a nyelve gyenge, mondjuk így hétköznapi nyelven, és a metszőfogairól, illetve szemfogairól vesz egy lületet a nyelve, és repíti hátra, vagy löki hátra a falatot, ami sem beszéd technikai szempontból nem jó, lenyel egy csomó levegőt, tehát gyakran van, hogy nekik fája a hasukcsikara hasuk, mert nyerik le a levegőt, illetve a fogszabályzás szempontjából sem jó, mert egy idő után előre fog állni a metszőfoguk. És addig egyébként a fogorvosok nem is rakják fel a fogszabályzót, amíg valakinek nyelvökéses nyelése van. És nagyon sok logopédus kolléga van, aki már elvégezte a képzést, és a nyelvéses nyelésnek a kezelését a primitív reflexek leépítésével kezdi, mert onnan már csak szinte egy csatintás, hogy a gyereknek megszűnön a nyelvéses nyelése.

SPEAKER_02 16:32

Azzám is nagyon sok logopédus külgyereket, például nagyon jó eredményeket érünk el artikulációs problémákkal, hogy szerintem az mindig a szopóreflex nagyon hozzáköthető, hogy ha az megszűnik, akkor sokkal jobban haladnak a logopédusok is. Az egy félteken működése, a megkésett beszédfejlődés esetén, melyiket mondanád.

SPEAKER_01 16:51

Igen, mivel nagy általánosságban elmondható, nagyon ritkán van egy ellentétes felállás, amikor a beszédértés és beszédképzés központja, az a broka és vernéke mező, és az a balféltekénken található. Egymillió emberből egynek az ellenkező oldalon van. Még a balkezéseknél is egyébként így van a felállás. És ezért őket, akiknek megkésett beszédfejlődésük van, jobb oldalról szoktuk ingerelni, hogy a broka és vernéke mezőt azt egy kicsit stimuláljuk. Itt vannak mindenféle szenzoros ingerek is, és itt az auditív ingerekre itt az vonatkozik, hogy inkább a ritmusos dolgokat kell itt, tehát akár metronómal lehet ingerelni, vagy pedig hangos könyvet, vagy mesét olvasni, mert én szoktam javasolni a szülőknek különben, hogy akkor úgy feküdjön a gyerek a kiságyban, amikor az esti mesét olvassák, hogy a jobb füle legyen a szülő felé, mert akkor az a balfélteke ingerlését fogja előidézni. Tehát, hogy annyi az egész, hogy jobbra kell őket ingerelni, de itt is van egy olyan dolog, hogyha mondjuk egy hiperaktív kisgyereknek van meg isettbeszédfejlődés, akkor nem szabad azt elfelejteni, hogy neki viszont dolgoznunk kell a másik féltekére is. És itt már nem a balánzba hozásról van szó, hanem mind a két féltekét stimulálni kell. Az egyiket azért, hogy nyugodtabb legyen, a másikat pedig azért, hogy elinduljon nála a beszéd. Ezt nyilván a mentorok majd el fogják mondani a szülőnek, hogy az szony lehet kivitelezni mind a két oldalról inger. Általában az egyiket reggel, és a másikat este. Általában az a szabály, hogy ha a gyerek nem tud aludni, akkor balról engedünk este, és inkább reggel pedig jobbról, de hogyha mondjuk a gyerek el tud aludni, akkor azért, hogy a figyelme jobb legyen, akkor viszont megfordítjuk. Akkor este ingernünk jobbról, és a napközben a figyelme tartósabb legyen, tudjon fókuszálni, stb. tudja tartani a figyelmét, akkor viszont inkább reggelint ingernünk arról, de ezt inkább majd a mentorokra bíznám, hogy az adott gyerek, hogy melyik a megfelelő.

SPEAKER_02 19:00

Nagyon szépen köszönöm. A következő részben a szenzorosság, amikor az érzékelés másképp működik fogunk beszélni. Köszönöm szépen viszont halásra.

SPEAKER_00 19:09

Ennyi volt már a reflex podcast. Ha tetszett a beszélgetés, és szeretnél még többet megtudni a szívens sarlós programról, akkor tarts velünk legközelebb is. Ne felejts el felidatkozni a podcastünkre, hogy ne maradj le a folytatásról.