Autizmus spektrumzavar és az autisztikus tünetek

Egyre több családot érint, mégis rengeteg a kérdőjel az autizmus spektrumzavar és az autisztikus tünetek körül. A ReflexPodcast legújabb adásában Kiss-Bandzsal Melinda és Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet egy napjainkban nagyon aktuális  témáról beszélgetnek.  Fontos leszögezni: a Stephens-Sarlós módszer nem „gyógymód” az autizmusra. Ugyanakkor az idegrendszer és a fennmaradt reflexek  integrálásával a módszer segít csökkenteni nagyon sok autisztikus tünetet, így nyitottabbá és nyugodtabbá téve a gyermeket a külvilág felé.

Transcript

SPEAKER_02 0:01

Ez itt a Reflex Podcast. Minden, amit a szíván sarlós programról tudni kell.

SPEAKER_00 0:09

Sziasztok, és Bancsalinda vagyok, ez itt a Reflex Podcast. A mai adásban az autozmus spektrumzavarról és az autisztikus tünetekről fogunk beszélni, doktor szívens sarlós elcssébettel. Kezdjük az, hogy mi is az autizmus spektrumzavar.

SPEAKER_01 0:26

Az a gond ezzel az egész autizmus spektrumzavar és történettel, hogy többféle meghatározás létezik, és többféle besorolás, többféle teszt, amivel megállapítják, vagy kizárják az autizmus spektrumzavart. Tulajdonképpen én nem is vágnék bele a definiálásba azért, mert ez egy olyan pontosan azért, mert spektrum, olyan tágan értelmezendő, hogy én ezt így nem kockáztatnám meg. Egy nagyon fontos dolog van, illetve több is, de amiről szeretnék beszélni, hogy mindenképpen különbséget kell tenni ténylegesen a spektrumon levő gyermekek működése és felnőttek működése, illetve azoknak a tüneteknek a megjelenések között, ami nagyon hasonlít a spektrumon levő problémákhoz, viszont valamilyen egyéb oknál kifolyó, egyéb okból kifolyólag jelennek meg, tehát ha gyerekeknél maradunk, akkor nagyon sokszor az idegrendszérietlenség, vagy valamilyen szenzoros feldolgozási zavar produkálja ugyanezeket a tüneteket. Egyébként éppen valamelyik nap hallgattam meg, egy nagyon érdekes, nem is podcastott egy videót a Youtube-on, molnár Zoltán professzor, akadémiai székflalója, ahol említi a többek között az autizmus spektrum zavar, de a tanulási nehézségeket és a skizoféniát. És egy nagyon érdekes a megközelítés, ami az agy szerkezetében való eltérést jelenti, és ezek ténylegesen az autizmus spektrum zavaron levő embereket jelöli ezzel, illetve őket említi meg ezzel a problémával kapcsolatosan, és ott ténylegesen az agy szerkezetében van elváltozás. Amit én is láttam, emeri felvételt az úgynevezett egészséges és az egészségestől eltérő agyról, ami nagyon szembeütő volt, hogy azoknál, akik ténylegesen a spektrumon vannak. Bizonyos területi az agynak nagyon sűrűn hálózottak, és nagyon intenzíven működnek, és nagyon erős ez a network a sejtek között, és a távoli területekkel viszont a kapcsolat az nem mondható normálisnak, mert ott ellenyész szőbb ritkább, és vannak olyan területek, amikkel nincs is összekötetésben ez az adott terület. Mindig hangsúlyozom, bárkiről legyen szó kollégáról, vagy éppen a segítségért forduló szülőről, hogy az, ami nagyon-nagyon fontos, hogy azokkal a dolgokkal tudunk mit kezdeni, és jelentős javulást elérni, vagy talán teljes mértékben megszüntetni a problémát, amikor funkcionális eltérésekről van szó, és e mögött nincsen organikus tehát szervi probléma. Mert én mindenképpen egyébként azt mondom, mivel nincsen egy általános olyan eszköz, olyan protokoll, ami minden egyes olyan ember alkalma szakember, aki megállapítja egy gyerekről vagy felnőtről, hogy ő rajta van-e a spektrumon, vagy nincsen, hogy a tornát azt abból a szempontból érdemes elkezdeni, hogy amikor minden primitív reflex, amiről a podcastokban szó van gátlás alá került, akkor még léteznek ezek az autisztikus tünetek, vagy pedig enyhülnek, vagy esetleg el is múlnak. Gyermekkorban én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó differenciál diagnózis lehet, bármi nem diagnosztizálunk, hogyha megszűntek a tünetek, és megszűnt a repetitív mozgás létrejött a szemkontaktus, szociális viselkedés javul, nem végez a gyermek repetitív mozgásokat, bizonyos dolgokat sokkal könnyebben kezel. Barátai lesznek az érzelmeit ki tudja fejezni. Ha ezek a dolgok helyre állnak, akkor ő valójában nem volt rajta a spektrumon, hanem illetve lehetett a tünetek alapján, de nem az volt a probléma, hogy egy organikus akadály jelentette az ő viselkedésének a magyarázatát, hanem egyszerűen azok a hálózatok még nem alakultak úgy ki, amelyeknek ki kellett volna alakulniuk.

SPEAKER_00 4:27

Igen, úgy gondolom, hogy az autizmus spektrum zavarná, főleg akinek csak egy-egy tünete van meg, ott mindenképp érdemes megnézni a csecsemőkori reflexeket, meg aki teljesen rajta van a spektrumon, rajtuk is nagyon sokat lehet javítani.

SPEAKER_01 4:41

Igen, persze javítani mindenképpen lehet ezzel a rendszeres és mindennapi gyakorlat végzéssel, ami nagyon érdekes és nagyon javaslom Molnár Zoltán professzornak a videóját mindenkinek. Az első fene azt szerintem nagyon közérthető, a második felé nél már ott azért némi neurobiológiai, neurológiai ismeretek, vagy nem némi magas szintűre szükség van nekem is egy-két dolognak utána kellett néznem. De ami nagyon érdekes volt, és ezt én már régóta gyanítom, és benne is van egyébként a könyvben, és benne van a gyakorlat repertoárunkban. Az a tény, hogy. Például példának hozta, hogy ha ezt a három újunkat két héten keresztül intenzíven használjuk, akkor már az agyban ennek a reprezentációja megjelenik, tehát a két a három újunk mozgatásáért felelős kérgi terület, az egyszerűen megnő fizikálisan lehet látni funkcionális emerével, vagy valamilyen képalkotóval, hogy ott az a terület, az nagyobb helyet fog elfoglalni. Most, amit én látok a sok éves tapasztalatom alapján, hogy a kélekben a motoros kérgen is, tehát ami a mozgásért felelős, és a szomatosszenzorus kérgen is, ami gyakorlatilag a testünk érzékelését koordinálja, illetve teszi. Megvan a szerveinknek a reprezentáció, hogy melyik szervünk mekkora területet fogod elfoglalni. És azok, akik autisztikus tünetekkel jelentkeznek, azoknál ez nem így működik. Valahogyan felborul ez a rendszer, és azt látjuk, hogy tapasztalati úton, hogy nincs meg az a fajta érzékelés, főképpen a nem is a motoros, hanem a szomatosszenzoros észlelés és érzékelés, aminek meg kellene lennie, és ezt bizonyos stimulációval, tehát, hogy megleyen nagyjáb az az arány, ami a normalitáshoz közelít, tehát, hogy az ajkunk, a nyelvünk, az ujjaink, a hüvelykunk, azok egy nagyobb területet foglalnak el. Ezen a szomatosszenzoros kérgen, mint mondjuk a hátunk közepe, vagy a készhát, és ezt bizonyos taktilis stimulációval igyekszünk valamilyen szinten katyában rázni, vagy a normalitáshoz közelíteni. Illetve ugyanezt meg lehet tenni a motoros területeken is. Ezen egyébként most ebben a pillanatban gondolkodtam el, hogy mi csak a szomotó szenzoros területeket ingereljük ezzel a maszírozással, viszont ugyanilyen arányban be kellene volna talál a tréningben motoros funkciókat is, mert annak is nagyon nagy szerepe van abban, hogy az ember el tudja magát különíteni a környezetétől. A takitis ingerlés egy kisgyereknél nagyon-nagyon-nagyon fontos, hogy ne is legyen túlingerelve, ne is legyen alulingerelve, hanem a megfelelő mennyiségű ingert kapja az ő idegrendszeri érési állapotához képest. Ne legyen túl lerelve és alul sem, és minden test része azt a mennyiségű ingert kapja a környezetből, amire neki szüksége van. Mert hogy ez a reprezentáció a kérgen, akkor fog tudni kieljesedni, és hogyha ez genetikailag nekünk meg van határozva, hogy melyik terület mekkora, illetve melyik szervünknek mekkora területet kell elfoglalnia a kregben, ez akkor tud megvalósulni. És ezért nagyon-nagyon fontos, amiről majd szerintem egyszer beszélni fogunk, hogy a gyerek a környezetével megfelelő kapcsolatban legyen, megfelelő mennyiséget markoljon, megfelelő ételeket kapjon, annak a textúrája legyen változó, nem mindig csak pépet kapjon, nem mindig csak egyfajtát kapjon. És ehhez már pici korban, egészen pici korban a hozzápeállástól kezdve óriási szerepe van, mert ha a textúra mindig az, és félünk attól, hogy a gyerek egy picikével nagyobb morzát tesz a szájában, majd meg fog fulladni. A gyereknél a nyelvnek az ingerlése az nem lesz olyan, mint aki változatosan táplálkozik. Nyilván mindig az életkornak ezt hangsúlyozom megfelelően, vagy aki pici korábban már megkapja a mobiltelefont, hogy ne ordítson, az nem fog annyit markolászni, nem fog annyit kúszni, nem fog annyit mocorogni, jobbra-balra fordulni, mint hogyha ő neki nem ez lenne az elsődleges megnyutatási eszköz az életében. Tehát-nagyon fontos az, hogy milyen ingereket kapnak a gyerekek motoros is, és tehát, hogy milyen motoros cselekvéseket tesznek, illetve milyen szenzoros ingereket kapnak az első életében. De egyébként ez körülbelül ma már Zoltán professzor videója alapján, és amúgy is a szakirodalom ezt hangsúlyozza, hogy ez nem zárul le három éves korban, vagy négy éves korban vagy 5 éves korban, 12 éves korig ez nagyon intenzív ez a történet, tehát ott nagyon-nagyon észnie kell lenni, és utána is fejleszthető az agy klaszticitásának köszönhetően.

SPEAKER_00 9:34

És tapasztalatod szerint melyik primitív reflexek jelennek meg a legjobban az autizmus exzemül szabadna?

SPEAKER_01 9:41

Igen, tehát ugye mi 18 reflexet validáltunk, 18 primitív reflexel és átmeneti reflexel foglalkozunk, azok közül gyakorlatilag bármelyik fennállhat, belefoglalva az úgynevezett frontális felszabadulási jeleket, nálunk ebben az esetben nem is beszélhetünk felszabadulási jelről, mert nem is voltak gátlás alatt, tehát nem volt mi, alól felszabadulniuk, hanem ez születéstől kezdve ez a történethez fenn áll, nem kerülnek ezek a reflexek átlása le, ami azt jelenti, hogy valamilyen anomália van a kérgi funkciókat illetően, mert ugye jelen tudásunk szerint a kéreg felelős, a kéreg neurobiológiai folyamatai felelősek azért, hogy ezek a primitív reflexek átlás alá kerüljenek. Úgyhogy igaziban náluk a legösszetettebb talán a probléma, és azoknál, akik szenzoros feldolgozási zavarral küzdenek. Egyébként az nagyon-nagyon szorosan összefügg az autizmus spektrumzavarral is, illetve az autisztikus tünetekkel, és még akkor nem véletlenül van erős komorbiditás az ADHD- és tünetek és az autisztikus tünetek között, mert ott ugyanez a fennállás, tehát ott is nagyon sok printiv reflex marad, gátlás. Tehát felszabadultán, és nem kerül gátlás al.

SPEAKER_00 10:57

És agyfélte tekintetben van különbség az autizmus Spektrum zavarnál, hogy a jobb vagy a bal agyféltek működik.

SPEAKER_01 11:04

Igen, ugye itt hangsúlyozni kell, hogy hálózatok vannak, tehát itt már az az elmélet megdölts, hogy az egyik félteket csak az egyik valamiért, valamilyen funkcióként felelős, a másik egy másik funkcióhal azért. Vannak területek az idegrendszerben, a központi idegrendszerben, amikhez köthető egy-egy funkció, tehát például a beszédhez, vagy például a látáshoz, bár a látás az ugye mind a két féltekét elősen érinti, de a beszédértés, beszédképzés az kifejezetten a bajféltekéhez kötődik. Még vannak olyan funkciók, főképpen például a figyelem terén, amiknek megvan a maguk központja a jobbféltekében, tehát ez vitathatatlan és ez anatómiai tény, neuroanatómi tény, de hálózatokban kell gondolkodni, de mi azt látjuk, és azt a kirodalom is ezt támasztja alá, hogy azoknál az autisztikus tüneteket produkáló gyerekeknél és felnőteknél, akik beszélnek, nem a nem beszélő autistákról szólok most, hanem akik rendesen szóban ki tudják magukat fejezni. Ott nagyon gyakori az, hogy a bal félteke túlműködik, és illetve a jobb félteke meg alulműködik. Itt feltehetően a neurális hálózatok sűrsége és az ott történő ingerület átvitel, jelátvitel az intenzívebb a bal oldalon, mint a jobb oldalon valamilyen oknál fogva, és itt be is szoktuk vetni azt, hogy akkor bizonyos ingerekkel próbáljuk szenzoros és motoros ingerekkel egy picit stimulálni a jobb féltekének a működését, hogy szinkronban legyenek, mert hogyha nagyjából szinkronban van a két féltekének a működése, ez nem jelenti a dominanciát és semmi köze a lateralizációhoz, illetve lehet, hogy van köze, most a mi szempontunkból nincs köze. Ez azt jelenti, hogy a működési tempó gyakorlatilag az milyen és milyen gyorsan a reakció egy dolgokra, vagy egy ingerre a féltekék szempontjából, és hát ezt úgy látjuk a gyakorlatban, hogy ez igen jól működik.

SPEAKER_00 13:03

Köszönöm azt gondolom, hogy aki az autizmus spektrum zavarban vagy autisztikus tünetekben érdekelt, mindenképp érdemes a csöcsemőkori primitív reflex, csöcsemőkor és a primitív reflex, ami színi ma ugyanúgy felméretni és tornázni rá, és nagyon sokat javíthat a tüneteken. Köszönöm szépen, hogy velünk voltatok. Köszönöm.

SPEAKER_02 13:22

Ennyi volt már a Reflex Podcast. Ha tetszett a beszélgetés, és szeretnél még többet megtudni a szívens sarlós programról, akkor tarts velünk legközelebb is. Ne felejts el felidatkozni a podcastünkre, hogy nem maradj le a folytatásról,