Tanulási nehézségek

Vajon mi állhat a tanulási nehézségek hátterében, és hogyan segíthet a mozgás, valamint a szenzomotoros fejlesztés a leküzdésükben? 

A Reflexpodcast legújabb epizódjában egy olyan témát járunk körbe, amely rengeteg szülőt, pedagógust és gyermeket érint nap mint nap.

A mikrofonnál Kiss-Bandzsal Melinda és Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet, a Stephens-Sarlós program megalkotója. Közösen erednek a tanulási kihívások nyomába, és megvilágítják a mozgásfejlődés, az idegrendszeri érettség és az iskolai teljesítmény közötti mély összefüggéseket.

🔔 Kövess minket, és iratkozz fel, hogy az elsők között értesülj a legújabb epizódokról!

#reflexpodcast #tanulasinehezseg #szenzomotorosfejlesztes #drstephenssarloserzsebet #reflextanoda #amozgascsoda #gyermekfejlesztes

Transcript

Copy Transcript Copied

SPEAKER_00 0:01

Ez itt a reflex podcast. Minden amit a szíván sarlós programról tudni kell.

SPEAKER_02 0:10

Sziasztok, kisbancsolinda vagyok, a reflex tanoda alapítója. A mai részben a tanulási nehézségekről fogunk beszélgetni. Így év végén mindenki megkapta a bizonyítványát, és esetleg a mellé szöveges értékelést, hogy mi az, amiben a gyereknek fejlődni kellene. Most arról fogunk beszélgetni, hogy tanulási nehézségek és egy primitív reflexek milyen összefüggésben vannak egymással. A témát átbeszéljük, Dr. Stevens Sarlós Erzsébet teszia. Sziasztok. Mik ezek a tanulási nehézségek pontosan? Ugye ismerik a dislexia, diszgráfia, diszkalkulia, de ezért azért sokkal szélesebb a kör.

SPEAKER_01 0:49

Igen, ezek a legköznapi kifejezések vagy talán ezzel találkozik meg többet az ember. Én azt gondolom, hogy minden olyan, hát nem is tudom, helyzet tekinthető tanulási nehézségnek, amikor a gyereknek az adottságai vanamilyen, azoknak a kibontakozása valamilyen akadályba ütközik. És ez az akadály, ez nagyon-nagyon sok területről származhat, származhat belülr a gyerekből, származhat a gyereket körülvevő körülményekből, az ő szociális helyzetéből, akár olyan szociális helyzetéből, hogy szegénység, tehát konkrétan a szülőknek a keresete nagyon alacsony, és emiatt szenved hátrányt a gyerek, de származhat nagyon gazdag családok érzelmileg elhanyagolt gyermekeink kapcsán és a helyzetből adódóan. Nagyon-nagyon összetett ez a probléma, de én azt gondolom, hogy mindig itt egy olyan dologról van szó, hogy amire a gyerek képes lehetne, az ő veszületett adottságait, képességeit tekintve arról nem képes, mert valami az útjában áll. Most ugye nagyon sok minden mi nem tudunk változtatni, mármintam én azt értem, akik a segítő szakmában dolgoznak, viszont nagyon sok mindenben tudunk változtatni, illetve minden nem tudunk változtatni, elsősorban azon tudunk változtatni, hogy a gyerek a saját képességeit ki tudja bontakoztatni, azáltal, hogy megteremtjük azokat az idegrendszeri alapokat, ami nála lehetséges. Most vannak olyan helyzetek, amikor egy genetikai problémáról van szó, vagy olyan anyagcserebetegségről, ami egy konkrét oka annak, hogy ő nem tud teljesíteni, ezeken mi nem tudunk változtatni sajnos, illetve minimális mértékben azért ezeken is lehet, ezeken a helyzeteken is lehet változtatni, de itt nem nincsen garancia, tehát itt nem tudjuk azt mondani, hogy igen, hogyha tetszend ezeket a gyakorlatokat, akkor majd erre is erre leszel képes, de vannak olyan helyzetek, amikor igenis meg lehet mondani már a felméréskor, hogyha rendszeresen végez a gyerek valamilyen gyakorlatokat, akkor annak milyen eredménye lesz. Azért, mert most már 7000, nem tudom én, hány száz gyerek vizsgálat alapján a sok évek tapasztalatai azt mutatják, hogy igenis ez a dolog működik, és most már szerencsére bele tudjuk magad ásni egy kicsit mélyebben és a történetben, hogy konkrétan mi történik ilyenkor a gyerek agyában, és nem csak itt Magyarországon mi, hanem különböző kutatócsoportok a világon kezdik leírni végre, hogy milyen olyan neurobiológiai folyamatok játszódnak le az idegrendszerben, amik megteremtik az alapokat. És akkor itt ugye megint kilukadunk a primitív reflexekhez, hogy ezek az ősi mozgás minták, ezek amikor fent maradnak, akkor úgynevezett vörös zászlók vagy retflegek, ahogy az angol mondja, hogy ezek fennett nem szabad elsiklani, de hogy ezek azért azért maradnak fenn, azért kiálltanak segítségért, mert ezekben az esetekben van nekünk létjogosultságunk, hogy tudjunk a funkciókon segíteni. Ezersszer elmondtam, és még el is fogom mondani, hogy mi az organikus problémán nem tudunk segíteni. Viszont a funkcionális dolgokon igen nagyon-nagyon nagy esély van arra, ilyenkor, hogy javulni fog a helyzet. És akkor mit értek ezeken?

SPEAKER_02 4:16

Tehát szerintem kezdjük a részletről észre, például az írás. Az írás és az írástanulás melyik primitív reflexekhez köthető, hogy ha fent van az a primitív reflex, az milyen problémát okozhat az írásban.

SPEAKER_01 4:30

Igen, tehát én azt gondolom, hogy nem is ezzel kezdjük, hanem kezdjük egy picit figyelemmel. Mert illetve nem tudom, hogy itt mivel lehetne kezdeni, mert ugye, hogy ahhoz, hogy például a gyerek megtanuljon ír, ahhoz a figyelmének is rendben kell lennie, de rendben kell lennie a nagymotoros és finom motoros mozgásának is. Szerencsére itt vannak átfedések, mert azok a primitív reflexek, amik lehetővé teszik a kisbabánál, hogy azok a kérgiberületek legyenek elsősorban, majd amikor kialakulnak azok a neurális kapcsolatok, mert az elején nem érik el ezek a reflexek a mozgás által a központi idegrendszernek azt a felső rétegét az agykérget, ahonnan majd jönnek a tudatos cselekvések. De ezek a primitív reflexek segítenek abban, hogy majd beinduljon az a kérgiaktivitás, ami egyrészt biztosítani fogja a gyerek számára azt, hogy megtanuljon írni, másrészt, még mielőtt ez megtörtén, legátolja azt a primitív reflexet, hogy ne egy automatikus mozgás, mintta valósuljon meg, amikor a gyerek meg akarja fogni a ceruzál, hanem meg tudja fogni majd három újjal a hüvelyját szembefordítva a mutatóval és a középsővel. Ugyanis mi történik, ha megmarad például a gyereknél a markoló reflex, mert nem markolt eleget, mert ez egy éves korától egy újjal, vagy azért tologatta ide oda a képeket az okos telefonon, vagy az iPad-en, akkor nem markolt eleget, nem tudott kialakulni az a pálya, ami eléri majd egyszer a központi idegrendszernek azt a területét, ami felelős lesz a reflex gázlásáért, viszont az a terület biztosítja az, hogy ő meg tudja fogni majd a három mél normálisan a ceruzát. Tehát, hogyha a gyerek nem markolt eleget, fönnmarad a markolóreflexe. Egyébként ezzel párhuzamosan még egy sor, mert akár a talpi markoló is fennmaradhat, ami ügyetlenséget okoz neki a járásban, fönnmaradhat vele a szopóreflexe, ami a beszédképzést fogja majdnek átolni. De fönnmaradhat vele még akár a móróreflex, mert ezek egy neurális hálózaton vannak, ami meg majd szorongást fog okozni. Soha ne úgy gondolkodjunk, hogy egy reflex szólóban létezik, és csak egyetlen problémát fog magával hozni, ezek mindig csőstől jönnek. Csak mindig a legszembetűbb probléma az, ami a szülőnek vagy a pedagógusnak gondot okoz, és akkor azzal irányítják a gyereket, illetve a szülött valamilyen segítség aló felé. Szóval az a lényeg, ha visszatérünk az írásra, nézzük ezt a markoló reflexet, mert szerintem ez a legnyilvaló. Hogyha a gyereknek még az automatikus mozgás, mintha működik, akkor gyakorlatilag ökölbeszorítja a kezét, és ha nagyon-nagyon akar meg, rettenetesen erős a megfelelési kényszer, akkor valahogy ő összeigazgatja úgy az újját, hogy szembe tudjon fogni a hüvelyan mutatóval és a középsővel. De ez rettenetesen sok energiát igényel, és nagyon elfárad a gyerek. Ez az egyik. A másik az az, hogy a ceruza fogása is nagyon görcsös lesz, vagy pedig, miután elfáradt nagyon laza, és vagy tényleg vért izad és vérberejtékkel fogja meg a ceruzát görcsösen, vagy pedig, ami egyébként az teljes posztúrájára kihat, azzal, hogyha ő markolja a ceruzát, neki nem csak az alkarizmai lesznek feszülés alatt, hanem a teljes teste egy idő után, és persze, hogy hamarabb elfáradt sokkal több energiát vesz igénybe, és akkor jön az, hogy kiesik a kezéből a ceruzat, és elfekszik az asztalon merő idáig volt képes teljesíteni. Ez az egyik, de a másik, hogy mint minden egyes motoros cselekvésünket nagyon erősen befolyásolja az általános izomtónus. És van négy-öt olyan nagy reflexünk, tehát az aszimmetrikus nyakiónus reflex, a tónusos labirintusos előre hátra, vagy például a csípány galantreflex, amig befolyásolják, vagy például a szimmetrikus nyaki tónusos reflex, erősen az izomtónus. És illetve nagyon fontos az, hogy a gyereknek az úgynevezett vesztibuláris rendszere, vagyis az egyensúly érzékelését felelős rendszere élet legyen, ami szintén megint a primitív reflexekhez köthető történet, mert az izomtónusunk beállítása mindig attól függ, hogy hol van a fejünk a térben. Ha ezt nem érzékelni az idegrendszer pontosan, hogy hol van a fejünk a térben, nem tudja miliszekundumonként beállítani az izomtonusunkat, és sem a látásunk, sem a hallásunk, sem pedig a finomotorikus mozgásunk vagy a nagymotoros koordinációk nem lesz olyan, mint amilyen lehetne. És ez azt fogja előidézni, hogy a nagymotoros mozgásukban is elakadás lesz, tehát a gyereknek a mozgás koordinációján már látszik az, hogy valami nem stimmel, illetve az írásában abszolút megmutatkozik az írásképpen. Nagyon emlékszem arra. Az édesanyem 42 vagy 43 évig tanított testnevelést. És az utolsó tesi órája is olyan volt, ahogy a nagykönyben megvan írva, én nagyon sokat hospitáltam nála, és még akkor nem is nagyon foglalkoztam ilyen mélyen a fejlesztéssel, de így azt mondta nekem, hogy na akkor most nézd meg, hogy az a gyerek az biztos, hogy nem tud normálisan olvasni. Az a gyerek biztos, hogy nem tud normálisan élni. Lehetett látni a gyerekeknek a testnevelés órán nyújtott teljesítménye nyéből, hogy ők a tanulásban hol lesznek elakadásaik, vagy nekik hol lesznek a tanulásban elakadásaik, mert a nagy motoros mozgás koordináció az ugye alapja lesz majd a finom motorikának, és lehetett látni, hogyha a gyerek egyszerű képtelen mondjuk tudom, én keresztezett indián szögdelést végezni, úgyhogy az ellenkező oldali karja a lábala lendít, és ezt megcsinálni mind a két oldalon, és utána megcsinálni mondjuk ezt, hogy azonos lendíjen, mert ő nála biztos, hogy lesz valami elakadás majd az olvasás terén. Szóval, hogy én azt gondolom, hogy az írás terén van legalább egy 6-8 reflex, ami szerepet játszik, és akkor ugyanezek nem csak a koordinációt befolyásolják, ugyanezek a reflexek a nagy részük, hanem a figyelmet is, ami viszont mindenféle iskolai teljesítmények az alapja, hogy a figyelem az rendben legyen.

SPEAKER_02 10:35

Akkor itt az írásnál azért a figyelmeztető jelek az, hogy nagyon görcsösen fogja a ceruzát, nem tudja, a rendesz szerúza fogást nem megy. És ugye az is egy fontos, amikor felcserélve írja a betűket.

SPEAKER_01 10:48

Hát igen, ez már viszont már az olvasáshoz is kötődik. Ugye, amikor nagyon sokféle vizsgálatban benne van, amikor megforgatják a gyereket, és utána megnézik azt, hogy hogyan mozog a szeme. A mi protokolunkban ez úgy néz ki, hogy mi balra forgatjuk a gyereket, tehát az óramutató járásában ellenkező irányba a nyolszor, és megnézzük azt, hogy a szeme vízszintes irányban mit csinál. Ugye arra törekszik az idegrendszer az úgynevezett vesztibul okuláris rendszerünk, hogy a tekintetünk az mindig a fejünkhöz képest előre nézzen, mert akkor tudunk fókuszálni a környezetünkre, és akkor nem fogunk elesni, hogy ha látunk mondjuk egy görönt. És amikor vanakit forgatnak, akkor, ha most beszéljünk erről a balraforgatásról, akkor mindig a szemmozgásnak van egy lassú és egy gyors fázisa. Ezt misztagmusnak hívják egyébként teljesen mindegy, hogy most ez vízintes irányban, vagy függőleges misztagmus is lehet, hogyha egy másik irányból kapja az idegrendszer, illetve a veszibuláris rendszer az ingert, de az a lényeg, hogy ha viszintesen forgatjuk, ha nagykönyv úgy van írva, hogy 30 fokos szögben elő kéne, vagy fokban elő kéne előre kéne dönteni a fejet, de ez nem feltétlenül muszáj, hogy így legyen. A néz ki a szemmozgás, hogy balról ugrik vissza gyorsan a szem, jobbra, és egy lassabb irányú mozgás lesz ellenkező irányban. És amikor megállunk a forgással 8 forgás után, akkor egy ellenkező irányú gyors és lasszú mozgás lesz, tehát jobbról ugrik vissza majd gyorsan a szem balra, és lassabban kúzik vissza balról jobbra. Most mi azért nézzük ezt az irányt elsősorban, mert a magyar nyelvű olvasáshoz ugye az kell majd, hogy a gyereknek a szeme az gyorsan ugorjon vissza a sor végéről, a sor elejére. Mert ahogy olvasunk, a betűk és a szavak elviszik a tekintetünket a sor végére, tehát balról jobbra, de hogy jobbr-balra visszahugorjon, annak már automatikusnak kell lenni, mert ha valaki akarattal mozgatja a szemét, illetve a feje mozgásra kísérli az olvasást, az úgy nagyon fárasztó, és ez is rendetesen energiaigényes, illetve nagy hibázási lehetőség, mert nem biztos, hogy oda fogja visszavinni a tekintetét sor elét, a sor elére, mi a következő sor lehet, hogy fölé vagy alá. Egyébként ugyanaz vonatkozik a hosszabb szavak kiolvasására is. És ugye, ugye, ha hamarabb forul meg a tekintet, mert mondjuk egy ilyen nisztagmus, tehát egy víszintes irányú misztagmus szemmozgás, nem, mondjuk csak forgatás után csak azt látjuk, hogy a szemtek éppen középpen ezek, tehát nincs meg a megfelelő amplitúja, akkor egy hosszabb szónál előfordul az, hogy már a szó olvasása közben megfordul a szemmozgásnak az iránya, és értelmetlené válik a szó. És sokszor van az, hogy hangos olvasásnál azt, haja a tanító vagy a szülő, hogy többször fut neki a gyerek egy szónak, egy hosszabb szónak. Ez azért van, mert addig, amíg az idegrendszere nem érzékeli azt, hogy ott egy értelmes szó van, addig próbálkozik újból és újból, hogy megértse az idegrendszer, hogy ott egy értelmes szóval találkozott. A másik az az, hogy nagyon sokszor van az, hogy egy érdekes módon, a gyerekek 30%-án el azt tapasztaljuk. Egyébként erején véletlenül jöttem rá egy kisgyereknél, hogy ha jobbra forgatom, tehát az óramutató járásával megfelelő irányban, akkor van tökéletes niztagmusa. Olyan gyönyörűen mozog a szeme a nyolc forgatás után, hogy vihaj. Tehát, ha neki fordítva kéne olvasni, és jobbról-banra kéne olvasni a szöveget, akkor rendkívül jól működne, de így viszont nem. És ezeknél a gyerekeknél, akiknél egy irányban van, és az a pont a mi magyar olvasásunkhoz képest az ellenkező irányt jelenti, ezeknél egy kicsit nehezebb kialakítani ezt a distagnost. Most ehhez a megfelelő az orvasás. És ez azért mondom el, mert hogyha ez van egy gyereknél, az nem csak az olvasásban okoz gondot, hanem gondot okoz az írásban, mert ők cserélik fel a betüket. Az a hasonló betüket felcserélik, néha nem csak a hasonlókat, hanem mást. Például, mit tudom, én, összecserélk, hát nagyon gyakori a D és a B tévesztése. Majd erről még akarok beszélni, mert ez a helyesírásban is nagyon-nagyon fontos, hogy ugye a magyar az fonetikus nyelv és hallás után írjuk le a legtöbb szót. Nyilván vannak kivételek, de általában azért a hallás nagyon erősen dominál. És hogy szóval nagyon-nagyon lényeges az, hogy ez a szemmozgás profil legyen. És ezt legalább van egy három-négy primitív reflex, ami lehetővé teszi, hogy ha ezek a reflexek eltűntek, akkor azok a kérgiterületek normálisan működjenek, amikhez majd kapcsolódni fog ez a megfelelő szemmozgás. És akkor a gyereknek az olvasása is rendben lesz nem fogja felcérélni a betüket, illetve a számokat, mert például a számokat is simán leírja fordítva a gyerek. Tükörírásban ír esetleg. Ez egy nagyon fontos dolog, a másik pedig az, hogy a hallás. Tehát, hogy ha a helyes írást nézzük, hogy illetve az utasításoknak a megértését. Tehát sok gyerek már ott veszzi el a vonalat, hogy azt mondja neki a tanító nő, hogy mit tudom én, nyisd ki a könyvedet, és akkor lapozz a NIC-szedik oldalra, és ott nézd meg a laptetején az első feladatot, ezt nem tudja követni. Ez két dolog miatt van, az egyik, hogy nem érti, hogy mit mondanak neki, hallja, hogy beszélnek hozzá, de nem érti az instrukciót. És ez azért van általában, ez vagy a nagyon hipotónizomzattal rendelkező, lazazizomzattal rendelkező gyerekeknél, illetve a feszes izomzatoknál, mert itt is az történik, hogy ugye az izomtonus beállítása nem lesz megfelelő, ilyen-olyan neurológiai okok miatt, amit már egy cseteltem szerintem egy másik podcastban, de az a lényeg, hogy a fejünk térbeli helyzetét kell, hogy érzékelje az idegrendszer, mert az izomtonus tához állítja be. És ezeknél a gyerekeknél nincs meg ez a beállítás, és a hallásunkat is befolyásolják a különböző izmainknak a tónusai, például a Dophát feszítő izom, vagy pedig a kengyelhez kapcsolódó kis izom, az a tiszta hallásban nagyon erősen szerepet játszik. Ha ez nincs meg, akkor a gyereknek a helyes írása az bizony-bizony nem lesz megfelelő, mert simán leírja azt, hogy aludt két tével, mert nem érzi benne, nem hallja benne a dét és a tét, vagy a rosszú, rövid magánhangzó, hosszú, rövid mással hangzónak a leírása, az nehézséget fog okozni. Tehát, hogy nagyon sokszor itt akad el a dolog, és nyilván akkor ez megint összefügg majd a figyelemmel is, mert ugyanazok a reflexek felelősek az izomtonusnak a pontos beállításáért, amik segítenek a balony a figyelmünk, az megfelelő legyen.

SPEAKER_02 17:31

Akkor az írást és az olvasást átbeszéltük nagyjából. Akkor mi a helyzet a számoláss és a számokkal?

SPEAKER_01 17:38

Igen, itt a számolás az egy érdekes történet, mert ott is a figyelem nagyon-nagyon fontos. Most azokról a gyerekekről beszéljünk, akiknél nincsen organikus probléma, és azok a kérgi területek, amik a matematikai képességek kibontakozásáért felelősek, azok igaziból éppek, de hogy a működésük valamiért elakad. Ugye itt is fontos az, hogy halljon a gyerek normálisan, itt is fontos, hogy lásson, itt is fontos az, hogy a vesztibuláris érzékelése, az egyensúérzékelése megleyen, nagyon fontos az, hogy az irányokkal tisztában legyen, és ami még itt nagyon-nagyon érdekes, amire igaziban én egy konferencián voltam, és egy magyar származású kambridgi tudós beszélt a szorongásos diszkúriáról. És akkor elkezdtem azon gondolkozni, hogy azok a gyerekek, akik engem megkerestek, főképpen lányok, hogy nagyon erősen szoronganak, de a diszkúria volt ugye? Mert az, hogy szorong, hát azzal úgy el van a gyerek, de amikor madákból éppen fel akarják menteni, vagy éppen meg akarják buktatni, akkor az az a látványos probléma, mivel a szülő általában fordult segítségért. És akkor így megnézgettem visszamenőleg, és az összes olyan, tehát nem volt kivétel. Az összes olyan gyerekem, aki lány 11 évesnél idősebb, és diszkalkuliának a tüneteivel fordult hozzám, a mór reflex nagyon erősen megvolt, és még mellé kettő-három olyan, ami a szorongásért felelős, mondhatjuk. És akkor elkezdtem azon gondolkozni, hogy igen ez a szorongásos diszkalkuli, és beszéltem az egyetemen iskoléjával, aki elmondta, hogy oda rakta, amikor még pedagógis szakszolgáltnál dolgozott, és oda rakta gyerek elé a kockás papírt, akkor a gyerek sírva fakadt. Ezek a gyerekek, ezeknek nem a matematika tudás, illetve a matematikát megalapozó képességek hiányoznak, illetve azok is hiányoznak, mert hogyha az életük elején olyan tapasztalat íri őket, hogy a matematika az egy olyan tudomány, amit csak kivételes emberek tudnak elsajátítani, és ő buta. Őben ez szorongást fog generálni, és sajnos a szorongás visszafogja, ő ezt stresszként éli meg, és vissza fogja hozogatni azokat a primitív reflexeket, amik a szorongás generálják köztük éljen a móróval. És ez nagyon-nagyon, nagyon nem jó. Tehát én azt gondolom, hogy például a szám király, ezt most remélem sokan hallják tanítók. A szám király nevű játékot azt be kéne tiltani. Mert amikor kettes oszlopban állnak a gyerekek, és rá kell vágni hirtelen egy első gyereknek, hogy mennyi 6, meg négy, vagy mit tudom én, legyen egy bonyolultabb vagy 6, meg 7, és mindig azt látja, hogy mindig ő az, aki még gondolkodnak két másodpercig, és ő is meg tudná mondani, hogy mennyi 6, meg 7, de ő az, akinek le kell ülni, mert a másik gyorsabb volt. Tehát minden időre mérést, időre való feladat végzést, első-második, akár harmadik osztályban én kitiltanék a közoktatásból, mert ez nem normális dolog. Már az a gyerek, akinek megvannak a képességei, abban ki fog alakulni, ha nem tud időre teljesíteni egy olyan gát, hogy sem az olvasása. A hangos olvasás topperel való mérése az gyerekek ellen való bűncselekmény. Ugyanez, mint a szám király. Hagyni kell a gyereknek időt, mert hogyha ő pozitív élményekkel fog gazdagodni a matematika tanulás során, akkor nem lesz annyi diszkalkuliás, aki meglátja, diszkalkuliásnak mondott gyerek, aki meglátja a nézethálos papírt és akkor sírva fakad és leblokkol. Mert itt nem a valódi diszkalkuliáról van szó, hanem ez a szorongásos diszkalkulia, és azt kell mondanom, hogy ez az én tapasztalatom, de nem mondhatom azt, hogy ez akkor így van, csak az én tapasztalatom, hogy gyerekek nagy többségénél inkább ez a probléma, mint a tényleges diszkalkulia.

SPEAKER_02 21:33

És agyféltekel működésben a tanulási nehézségeket tudnád valamelyik agyféltekhez kötni?

SPEAKER_01 21:39

Igen, tehát ez mind egy olyan dolog, hogy ugye hálózatokban kell gondolkodni, és erről majd szeretnék egyszer egy hosszabb podcastot, de vannak olyan féltei, féltekékhez kötődő funkciók, amiket igenis lehet stimulálni, és lehet segíteni a tanulási nehézséggel küzdőket. Tehát, hogyha valaki azt tapasztalja, hogy az ő gyerekénél ilyen diszek lépnek föl, hogy diszkalkulia, diszgária, tehát az olvasási nehézség, az írás kapcsán fellépő nehézség, helyesírási probléma, illetve matematikai problémák, akkor én azt gondolom, hogy az esetek nagy többségében arra van szükség, hogy a gyereknek a bajféltek stimuláljuk egy picit. Erre megvannak a gyakorlatok, és hogyha valaki elfárad egy mentorhoz, akkor fog tanácsot adni a gyereknek amúgy a reflex profilát is figyelembe véve. Hogyha a figyelmével van alapból gond, akkor fordított a helyzet, akkor a jobb féltekét kell stimulálni inkább, és ezt meg ugye ugyanígy egy mentor el tudja majd magyarázni, hogy miért és milyen gyakorlatokkal. Van olyan gyereknek, hogy mi a kettőt kell, mert a figyelme is gyenge, de a beszédképzése is gyenge, vagy olvasási nehézségei vannak, tehát sok ilyen gyerek van. Én azt gondolom, hogy ki kell használni a nyarat. Egyrészt a fejlesztésre, a céliányos fejlesztésre lehet általánosságban fejleszteni, ami azt jelenti, hogy nagyon sokat legyen a gyerek levegőn, nagyon sokat mozogjon, minél többet biciklizen úszon, fusson kiránduljon mászonfára, meg menjen játszótérre, ez a nagy általánosság. Nyilván ha egyéni fejlesztést kap céliányosan, azon a három-négy gyakorlattal naponta el fog boldogulni, és most van két hónap még az iskolakezdésig, az első regressziók bejönnek még az iskolakezdés előtt, és azt tudom mondani, hogy keressenek fel mentort, mert csak maguk elé előtt fogják görgetni a problémát, hogyha ezt nem teszik helyre minél hamarabb.

SPEAKER_02 23:31

Aki nem talál a közelbe mentort, akkor, ha jól emlékszem, a honlapon lehet venni előfizetni videókra.

SPEAKER_01 23:39

Igen, igen, igen. És igen, ez is egy megoldás, vagy pedig a könyvb is lehet torrázni, mert sajnos vannak még olyan területei bárkin. És egy elég jól lefel. Igen, már több mint 500 mentor van Magyarországon, de ez még messze nem elég. És aki nem tud a környéken találni, vagy ő úgy érzi, hogy meg tudja oldani a gyerekével, akár ő saját maga is egyébként csinálja a feladatokat, mert ez senkinek nem már az vagy a könyvben, majd pedig a drsardos.com oldalról tudsz tájékozódni, illetve tud találni megoldást.

SPEAKER_02 24:09

Köszönjük szépen, ez is egy nagyon hasznos részt volt, legközelebb találkozunk. Én is köszönöm a lehetőséged.

SPEAKER_00 24:16

Ennyi volt már a reflex podcast. Ha tetszett a beszélgetés, és szeretnél még többet megtudni a szívens sarlós programról, akkor tarts velünk legközelebb is. Ne felejts el felidatkozni a podcastünkre, hogy nem maradj le a folytatásról.