Lányok története

Eredeti közzététel: 2023. 01.21.

Újra itt vagyunk, és újra együtt olvasunk - egy olyan könyvet, ami meglepően sokban szólt rólunk, és minden lányról és nőről, akit ismerünk. Annie Ernaux cseppet sem lányregényét ajánljuk - és mellé más kultcsemegéket is hoztunk!

Transcript

SPEAKER_00 0:00

Mostani fejemben a mostan életkommal reflega, hogy így oda menné kezd a lányat, hogy a istanem, így megöelném, de hogy valójában ezt az én 18, 9 éve én nem ugyanúgy megérdemeltem volna.

SPEAKER_01 0:21

Sziasztok! Ez itt a kultran podcast 4. évadának második része, és nem harmadik vagy 5. Édina vagyok. Én pedig luca. És akkor kezdjük azzal, hogy ez a második részünk, és ez mi is tisztáva vagyunk, már elég régen volt az első részünk, és ezután is nagyon sok szeretettel üdvözöljük és köszönjük, akik kérdezősködött, hogy hol vannak már a részeink. És hát igazán szerintem nekünk ez egy öröm, hogy összetalálkozunk élülünk és átbeszélünk bármifajta művészeti alkotást utcával, és amikor egyszerűen nem fér bele az életbe, akkor ki kell mondanunk, hogy nem fér bele az életbe. Tehát ilyen értelemben nem vagyunk klasszikus tartalomgyártók, én ezt őszintén nem bánom, ezen az őszön hát nem kevés dolog történt velünk, és egyébként 2023-ban sem kevés fog, de nagyon-nagyon fogunk igyekezni, hogy azért egy havi egy részt meg tudjunk nektek csinálni, ami azt is jelenti, hogy meg kell találnunk azt a művészeti alkotást, amit közösen megélünk valamilyen formában, ez közösen és külön is elmehetünk egy kiállításra, de meg kell találnunk a helyét ennek is tényleg hat gratulálja a pluszának, aki elköltözött. Köszönöm ez egy óriási dolog, és nem érted, de szerintem aki ma lakást felújtak ezután hets off, és gratulálok, mert elképesztem a beló.

SPEAKER_00 1:45

Igen, én és innen is, minden sorstás vannak üzenem, hogy egyszer vége lesz. Aztán, amikor azt jelenti, hogy végre rájössz, még mindig nincs végre, de egyszer tényleg vége lesz. Igen, tehát szerintem az élet történt velünk, hogy ilyen nagyon közhényesen mondjam, és igen, pont ezért, amit mondasz szemé, hogy meg kell találnunk azt a művészeti alkotást, amiről beszélünk, lehet, hogy kicsit lazában fogjuk a részek koncepcióját is kezelni, tehát lehet, hogy ilyen hívószavakra találunk majd vonatkozó műveket. Ezt majd meglátjuk meg megbeszéljük, de minden esetre szeretnénk megmaradni a havé egy résznél. A költözés morgó járól meg csak annyit, hogy most van a nagyon izgalmas időszaka annak, hogy a hajszárító még dobozban van. De egyébként borzasztó hálások vagyunk, mert egy nagyon szuper lakásba költöztünk, és nagyon szép, és hát még ugye rengeteg munka van, de alapvetően tök jó érzés, már harmadik reggel ott felébredni. Úgyhogy ez nagyon ízki. Úgyhogy tényleg rengeteg minden történik velünk, ti már nem sokára elhagyjátok az országot egy kis terepszemlére.

SPEAKER_01 2:45

Viszont nem örök rá, tehát hogy ez egy időszakos utazás lesz, egy kicsit írországban és egy kicsit Angliában leszünk. És ezt nagyon sokból nagyon várom. Az egyik, úgy például én nem voltam még Éországban, de nagyon szépeket gondolok róla. És az egyik, amit egyébként nagyon szeretnék, hogy mindjárt mondunk nektek olyan dolgokat, amiket látunk, és hallottunk, és szerettünk. De az egyik dolog, amit én nagyon várok, az a bens of ain című film, ami az új megdana film. És kolinfel van. Én majd a mozikban egyébként őszintén bevallom, hogy én arra vártam, de később jön a mozikban, mint hogy mi kimegyünk. Még az is lehet, hogy ki tudjuk megnézni. Én az a személye.

SPEAKER_00 3:30

Azért az nagyon élmény látként egy megdalmet nézni.

SPEAKER_01 3:33

Úgyhogy majd beszámolok nektek, szerintem már a következő részben, hogy milyen élmények értek bennünket, Angliában pedig ezután üdvözlöm éveket, akik befogadnak bennünket egy picit, ami egy csak izgén baráti látogatás lesz, úgyhogy azt is nagyon várjuk.

SPEAKER_00 3:48

És akkor. Na és akkor, mielőtt rákanyelödunk a mai témára, azért ha már ennyi időt kihajtunk, akkor hoztunk nektek egy-két olyan dolgot, ami az elmúlt hetekben, vagy hónapokban ér bennünket, mint élmény, vagy találkoztunk, mint könyv, vagy színház, vagy bármi. Itt most a ragazzást kérlek, alkalmazzatok a megfelelő módon. És valamiért azt gondoltuk, hogy nektek is tetszett, hogy igyeztünk olyan dolgokat válogatni, amikért még elérhetőek, hogyha ilyen aktuális drogról van szó. De nem mondta ezt egy ilyet, ami neked ilyen jó élmény volt.

SPEAKER_01 4:20

Szerintem ennyire kurás dolgot, ritkán ajánlunk, ami most mindenkinek az abszolút őrülete, hogy ugye láttátok a vájtlót. Ha még nem láttatok, akkor könnyű nézzétek meg a vájtlótuszt.

SPEAKER_00 4:34

Legalábbis a második évad mindenképpen.

SPEAKER_01 4:36

És viccemül lehet a második évaddal kezdem. Ez torni. Igen. Én a második évadot láttam először, és utána néztem meg az elsőt, és Szicíliában játszodik. És engem annyira elkényezett 2022-ben azért, hogy én kétszer voltam a Sziciliában, beleértve az egyik olyan partot, ami szerepel ebben a sorozatban. És Szicilia egy zseniális hely nagyon sok szempontból. Egy iszonyatosan gyönyörű tengerpartokkal rendelkező ilyen minden hajal, ami ott van, azt finom. És maga a sorozat az viszont egy luxuszállodában játszik, olyan helyen nem jártam. Viszont elnézve a sorozatot nem is akarok. De nem lövöm la apoinokat egyébként nagyon könnyen lehet, hogy eljutott már hozzatok, mert tényleg azt látom, hogy gyakorlatilag annyi ménjön velem szembe.

SPEAKER_00 5:25

Nagyon durva, meg ilyen minden iszonyú is ilyen akár politikai gazdasági témákkal foglalkozó újságokban cikkeznek róla, hogy minden sajtómén elért már a téma. És azt kell mondom, hogy én egy ideig tartottam a ilyen felhúzott orragantom, hogy ó, csak a hype, és hogy dúsgazdag egy luxus szállodában, most ebből komolyan mi jöhet ki, mi lehet a történet. És hát brutál jó. Tehát tényleg azt mondom, hogy nagyon jó, különösen a második évad, én ugyanúgy vagy jó valami, mint a Free Bel, hogy a második évad szerintem jobb, mint az első, nem sok ilyen dolog van, de hogy ez abszútt merlani. Nagyon átgondolt, nagyon zenekis, nagyon jó zenéje. Szóval azt nézzétek meg! Nézzétek meg! Illetve a nem filmet néznétek, hanem színházat. Nekem most két színházi élményem is volt az utóbbi időben, ami töv volt. És vétlenül mind a kettő Skandináv, valamiért a Skandinávokat most nagyon szatem rá. Az egyike a IbZentől a Hedda Gábler katonában, ami már csak azért is különleges, mert mentes Jó Csibarátnőn játszik benne, aki itt a podcastban is beszélgettünk egyet, és akkor még a táliában játszott, most azóta a katonában kezdte ezt az évadot, szia July. És székely Krisztal este az előadást, és ez egy meglepően jó darab volt, ami azért is földülés, mert sajnos én nem láttam túl jó darabokat a katonában az utóbbi időben, ezt el kell mondani. De ez egy tök jó darab volt, azért ízemben ritkán csalódom, és tényleg komplex, szerintem nehéz lehetett ezt megrendezni, azért azt a teljes igazsághoz hozzatartozik, hogy ez elég egyértelműen egy szerelmes levél Jordanhoz és a lábaihoz. De mindez nagyon jól el az előadásnak, mert tényleg szép lábai vannak. Meg ez egy okosan kigondolt és összerakott előadás volt, és nem csak jól len, nem külön a mészárosbélát szerintem ki kell emelni, mint mellékszereplőt, aki nagyon jól volt, és hát a jítem. Úgy szívből ajánl, a másik pedig a jelenetek a Bábuk életéből, ami pedig egy Bergman film történetét mesél el, vagy azon alapszik, és az örkénystúdióban lehet megnézni, de nagyon nehéz jegyet szerezni rá, tehát azonnal le kell csapni, mert az örkénystúval kb. lefér 30 ember szerintem. De egy nagyon adás, egészen különleges, és ez egy koprodució a dollár papá tesulatával, és polgárcsabban is kis végem kell főszereplői, és tök jó. És Takás Modján, akit tényleg szívből szeretek, és szerintem már rengeteget beszéltünk róla az anyámgyúk kapcsán, de hatalmasat játszik benne. Úgyhogy én ott szintem egészest te tudnám bármi benne nézni. És van egy önállóesja is. Ciandi ez a címe. Nem viccenek. És ének a legáncoros azt gondoltam, hogy te vagy olyan betek, hogy állsz vele ezt megnézni. Vicci, ez volt van. Úgyhogy úgyhogy én ezt akarom. Viszont ez nem az, amire egy akár kitártuk kívni, úgyhogy menjünk el nézzük.

SPEAKER_01 8:23

És akkor hat hozunk könyveket is, és egyébként még egy könyvről fogunk beszélni a részben. Érjás, de még előtte. Képzeljétek, nagyon sok izgalmas könyvet olvastam itt az év vége felé. Ilyenkor egyébként látom egy ilyen tűzet, ez nem nagyon nagyon örögtem, hogy 1242 könyvet olvastam el idén, ebből. Szeretném csak azt aláhúzni, hogy ez nem egy verseny. Tehát, hogyha bármikor úgy magadokat, hogy ja, én nem olvastam el az X-könyvet, vagy semmi képzem egy szoros verseny. Tényleg én az mondom, hogy nem ezért érdemes olvasni. És egy kicsit én például már azt gondolom, hogy peroném tavaly néha annyira gyakran ugrottam könyvről könyvre, hogy az már nem is biztos, hogy jó. És most, amikor vissza kellett emlékezem, egyébként ez szerintem egy boromi járalkodó dolog, egy kezdeteken nagyon nehezen emlékszem, hogy miket olvastam az elmúlt két hónapban. Az egyik olyan könyv, amire viszont emlékszem, és ezt láthatátok egyébként a csomó könyves influencernél is. Az a Rachel Ca-k nevű szerzőnek. Van egy trilógiája, és az első része, az a körvonal néven, outline angol, ez most angol olvasam. És a baromi érdekes, és olyan szempontból érdekel szerintem, hogy ilyen nagyon finom, nagyon okos, nagyon egyszerű szöveg. Nem az benne az igazán érdekes, hogy mi történik, és nem akarok felépítés benne az érdekes, és egy kicsit ebben rezonál a mai könyvünkkel egyébként. És hogy így át is vezesünk, majd egy olyan könyvet hoztunk nektek, amit szerintem mind a ketten szerettünk, nagyon sok mindenről lehet velekolatban beszélni. És ráadásul itt mondjuk egy sikerszerzőről van szó. Ugye itt 2022 irodalmi Nobel-díjasától, Anni Ernó-tól fogjuk a lánytörténetet megbeszélni most Ucával. És ami elkipesztően érdekes, hogy amikor kijelentették Ani Arnó a novelíast, akkor egy két könyv jelent meg elik magyarul az évek, meg ez a lány történet, azonnal eltőtt a boltokból. Tehát egy gyakorlatilag emlékszem arra a pontra, amikor Luca mondja nekem, hogy nem tudja megszerezni a. Most adoked a novedat mire számított.

unknown 10:39

Igen.

SPEAKER_01 10:40

Igen, és hogy nyilván ez lehet annak is egy kicsit a reflexiója, hogy nem nagyon nagy számban nyomják a könyveket, mert ez is igaz, ezzel együtt én mindig olyan boldog vagyok, amikor jó könyvek elmennek példányszámban, és azt kell mondanom, hogy teljesen megértem, hogy miért. Ami nekem nagyon érdekes volt, hogy olyan emberektől láttam Annie Arnó méltatását a Nobel-déj kapcsán, akik azt írták, hogy tudják, hogy nagyon fehér, nagyon európai, nagyon francia, mégis örülnek. És szerintem ez igen is egy nagy dolog, tehát ha azt teszed, hogy a Nobel az a világ legnagyobb irodalmi díja, és ugye szenvedis ezzel, hogy évi egyszerzőt tud kitüntetni, és hogyan vannak politikai konnotációi, van az, hogy bizonyos területeknek az irodalma tökre fel nem fedezett. Ugye a francia szerződt ők gyakran kapott főleg az elején.

SPEAKER_00 11:35

Ez volt az első komment egyébként, mert elmészet, hogy van egy ilyen belső levelezésünk, ami azért a Nobel átadása előtti pár hétben már egy kicsit így felpesdül, és erről a tiváról beszélgetünk, és minden évben előkerül szegény kasznorkai vagyon van a semyen, mint Renöre. És ez volt az első kommentet, hogy francia megi!

SPEAKER_01 11:54

Igen. Igen, és gyönyörű volt látni, hogy az irodalmi közleg is azt mondja, hogy tulajdonképpen Anni Arnot megértik. És amit Aniernóról egyébként tudnunk el. 1940-es születésű, mint említettük, francia nőiszerző, és Normandiában született. Most a konkrét városnak a nevét bocsásatok meg, de mellőzni fogom, egyrésztom kiejteni, másrészt már, mert amúgy is utána, hogy az irodalom történetek arra funkció, vagy arra izenek, hogy most a csökkén, január megyek, alani három túlesállás, bőven elég azt tudunk, hogy ez a francia vidék, és a francia vidéknek nem a gazdagabbik felett. Ez egy fontos dolog. Enrónnak az egyik nagyon erő témája, ami egy visszatérő témája, az az ő társadalomban elfoglalt helye. Ugyanis a francia társadalom, egy erősen rétegzett társadalom egyébként egy csomó ilyen van még a világban, de hogy a francia irodalom ezzel párhuzamosan nagyon elitista. És ami még egyébként ez egy nagyon érdekes beszélgetést indította vagy, hogy tavaly a Gongur-díjat egy szenegális származású íro kapta, bárnak hívják, az emberek legtikabb emlékezetért. Szintén ajánlom, a zseni. És ő is azt mondta, miután megkapta ezt a diat, hogy na most az egész könyv egyszerre kritikálja ennek az irodalmi közegnek, ami most őt kitünteté. És kicsit az Anyernál is van egy ilyen szál, hogy ő egy olyan társadalmi réteget képvisel ebben az irodalmi közegben, ami nagyon-nagyon eltér az átlagos, ilyen nagyon filozófiai, nagyon magas, ez a belső klub szervezet az írásról, és ráadásul egészen elképesztem érdekesen, reflektál erre ez a könyv.

SPEAKER_00 13:48

De szerint az tök jó, hogy erre egyébként reagál ez a belső kör, tehát hogy itt is megfigyelti egy olyan ilyen valószínűleg nagyon lassú, de legalább pozitív irányú társadalmi változás, ami egyébként a könyv csomó témájánál előkül, amiről még fogunk beszélni, hogy h'Istenek azért vannak olyan témák, amikre azért ma már másképp nézünk, meg más a társadalmi megítélésük, mint az 50-60-as években, amikor ez a könyv játszodik. Tehát hogy, hogy ez egy fricska, hogy átveszi a dijat egy olyan szerző, aki kritizálja azt a klubot, akitől átveszi a díjat, de közben ez valószínűleg ennek az irodalmi rétegnek egy mondom, egy, azon gesztus, amivel azt akarja kifejezni, hogy mi látunk, és igyekszünk ezen túl téged is észrevenni. Ez meg valahol tösz.

SPEAKER_01 14:32

Így van. És amit még én nagyon tisztázék, mielőtt elkezdünk beszélni a könyvről. Ugye van egy nagyon divatos szó, ami mindig felmerül, és most már a nagyon-nagyon sok irodalmi beszélgetésbenek szövegben láthatjátok, ez az autofikció forma. Na most, az autofikció az egy. valaki most nem fog ezt szembe ki, valaki úgy írta, hogy ez egy gummi metafora, hogy nagyon sok minden bele lehet süríteni, ha akarom nagyon széles, ha akarom nagyon széles. Én tulajdonképpen úgy fogalmaztam meg, ez az én definíció, amit ha kérlek, itt nézzétek el, hogy a nekről hülyes helyet beszélek. Azok a szövegek, ahol nem egyértelmű az elbeszélő ének és az író személyének a szétválasztása. Ebben a konkrét könyben az 1958-as ániernot követjük, és ő ezt nem is nem csinál belőle karaktert. Nem az hogy úgy hívják, hogy a Nyarn-O is csinál dolgokat, hanem ez egy FP egyes, kic memoirszerű szöveg, és a másik, hogy nem foglalkozik az olyasmikkel, amik a klasszikus irodalom sokszor igen, nem karaktereket épít, és nem történetet épít feltétlenül van történetben, ne értsetek vele. De nem ez a jól reg Arisztotelészí van eleje közepe vége, hanem a gondolatok kapcsolódnak inkább egymáshoz, mint hogy az legyen, hogy eljutunk Ából B-be. Egyébként egy lineáris követetett történnek dolgok, és megyünk vele folyamatosan.

SPEAKER_00 16:05

Annyiban azért jutkozik az Apple egyes történetmes, hogy nem mindenhol az, mert ad magának egy nevet is, hogy az 58-as lány, és ez azért érdekes, mert én az első nem tudom húsz oldalban nem tudtam elönteni, hogy ez ő. Tehát hogy nyilván ha utána olvasol a könyvnek, meg meghallgatod ezt a podkaztot, akkor tudod, hogy igen, és egyébként kiderül, a könyvből is elég hamar, de nem teljesen egyértelmű, és szerintem ez is egy szándékos dolog, hogy nem teljesen egyértelmű, és végig van egyfajta érdekes a viszony egyébként ezzel az a nyilvel, de hogy van egy távolságtartás is, ami ahogy majd beszélünk róla, szerintem ahhoz is kellett, hogy rá tudjon nézni, mint ahogy egy festményre, nem tudom, három lépést távolságból nézel rá. Eltelt nagyon sok év azóta, 2015-ben írta a regényt, és 16-ban jelent meg. És ugye a 58 nyarának az eseményeit meséli el, és hogy valószínűleg kellett ez a 40 akárhány év ahhoz, hogy rá tudjon nézni. Tehát, hogy van egyfajta ilyen távolság, de ezt is váltogatja ezt a perspektívát, hogy ha közelebb megyünk, hol távolabb, megyünk, hol teljesen egyé válunk ezzel a lánjal, hol pedig nagyon nem értjük, hogy mit miért, és hogyan csinált akkor.

SPEAKER_01 17:16

És aki nagyon-nagyon jó matákból, az most visszarakja, hogy 58-as lány, 40-ben született az élonet, igen 18 évesek. Nem azért én ezekre annyira nem tudok figyelni a podcasteknél, mert arra voltok most egy azért viszenet. Ez meg fontos a történet szempontjában. Ezt már így mosaikokban említettek, hogy akkor ez egy 18 éves lánynak a története. Van neki egy elbeszélő lény, aki kábé a jelenben van 16-on megjelenés, tehát körülbelül egy 2015-ben való lét is van mellé. És amin én el voltam ámulva, ezen a távolságon kivől mondtál, hogy ezzel együtt viszont ez a visszaemlékezés mennyire részletes volt lenni. Ugyanis olyan mértékű, olyan mélységű naplókat vezet, hogy van benne egy nagyon alaposzeemlékezés saját magára, és közben pár húzamosan történnek a francia társadalomban, amik történnek. És pont ezt mondtuk egyszerű beszélésünk, hogy milyen érdekes és az én régi naplóim van tud, hogy ilyetek semmi nem jelenik meg a éppeni politikából, vagy az éppen az, hogy egyébként én egy társadalomban élek, és mi történik velem. És hogy ernór nagyon szépen összekötti ezt a kettőt. Mikor írt a napot? Írtam 13 éves koromban már meg tudom manbocsátani, a legszórakoztatóbb napul, amit valahalál. A világfájdalom figyeltek, akkor rájöttem, hogy világfájdalom is el akar szemben.

SPEAKER_00 18:44

Szintem minden volt naplóra valószínű igaz.

SPEAKER_01 18:47

De azt írom benne, hogy igen, hogy ugye én nem fogok itt a férfiakkal soha jóban lenni, mert vagy nem vagyok hozzá elég szép, de humorom, az van! És aztán ilyen on andam még egyetem alatt. Van egyetlen egy füzetem az szemben, amit tényleg tele írtam ától. Zéig teljesen végig. És most így egy éve, de ez nem olyan típusú napló tudod, hogy mi történt velem aznap, vagy nem tudom, hanem bizonyos dolgok. Inkább journaling. Ez tudom, hogy ilyen divató. De hogy nem feltettem dierate, nem, ami történik velem, hanem ami foglalkoztat, kicsit inkább ez.

SPEAKER_00 19:30

Én nekem volt egy nagyon durva napló írós korszakom egész sokáig, mert elkezdtem ilyen 910 éves koromban, amikor a különböző színű zselés tollaimat próbáltam ki, és az volt egy bejegyzés, hogy mindig el húztam egy vonalat, hogy ilyen tlaim vannak, most Jézuska hoztam. De aztán persze komoly volt a dolog, és szerintem egész ilyen 20 éves koromig írtam, és most pöltözés nélkül, hogy van egy egész doboznyi, tele írt naplom. És én viszont bizonyos esetekben hasonló részletességgel írtam, mint az Ernó. Például pont ez ilyen életkorban egyébként, és abban hasonló, hogy van egy ilyen nagyon durva, ilyen szubjektív fókusz, nyilván mi a napra, úgy előtt, hogy te hogy érzed te, mint gond az. És abban semmiféle társadalmi reflekció nincs, illetve illetve talán arra emlékszem, hogy azt leírtam, hogy belépünk az EU-ba, ezt leírtam. De hogy körülgyez, és nekem azt nem vagyok erről egyébként, hogy itt az 58-as eseményekre ilyen halványan reflektál az elő, hogy itt is azért nagyon így a szubjektív dolgokon átszűröm, ami akár játszolni egy film, és a háttérben szól a rádió, tehát körülbelül ilyen szinten jelenik meg, hogy ugyez az algériai függetlenségi háború, és egyéb mondjuk aktuális slágerek, amikor szólnak, és stb. De hogy ez nekem eszembe jutott a kint szép, hogy több szerző is nagyon szépen kapcsolik a könyv, kről már beszéltünk a podcastba, és csináltam egy ilyen gyűjst. És az egyik, amit ide behoznék, az az énekelek táncot jár a hegyem, ahol pedig a spanyol polgárháború volt, ami megjelent a háttérben, de hogy nem volt fontos, csak mint a szereplők életén keresztül találták ott a piramisok a kis történyeket. És hogy itt is ugyanez van, hogy hozzásegít a sztorihoz, de hogy amúgy itt is nagyon szépen indul a könyv, mint ahogy az üvegbura. Ez egy másik ilyen kapcsolódási pont, és ezzel amúgy nagyon sok helyen találkozik az üvegurával szerintem ez a könyv ilyen lánynővé válása, meg független és meg saját egyéniség megtalálása, pályaválasztás, stb. hogy az elején lerakad egy ilyen időkapszulat, amit annyira szerettem abban a könyvben is, tehát leírja, hogy bezötik a frankot, degolt tábornak visszatért, nem tudom, kinyerte a turát sajom a sportban, egy neve semmi, vagyok képes megegyezni. És hogy miszol a rádióban is, hogy van tényleg egy ilyen, mint amikor így fels arra, hogy oké, ez van. 58. és hogy mondjuk ezt szerintem, mert már nagyon sokat kerülgettük, hogy mi a sztori, mert egy elég egyszerű történet van, hogy mi történt ezzel a lány. Végülis a lényeg az az, hogy ugye 18 éves, és elmegy egy nyári táborba gyermekfelügyelőnek, ami az első ilyen független trépje a szüleitől, és itt élik az első szexuális élmények. És hogy gyakorlatilag nagyon lecsupaszítva ezzel foglalkozunk, de ennél nyilvokkal többá, tehát, hogy ez őt hogyan érinti, utána mi történik, valamilyen folyamatokat indítesz be, és nem csak ezen a járon játszódik az esemény, hanem ugrálunk az időségok között, és aztán ugye vissza nézünk arra, hogy ez tulajdonképpen ez egy ilyen origó ez a történet, ami tényleg egy ilyen mindenkinek egy ilyen elég nagypyla az életében, és hogy milyen folyamatokat indít el benne, és később aztán hova viszi. Tajdonképpen ez a sztori.

SPEAKER_01 22:42

És ami még szerintem egy nagyon nagyon érdekes szempont, hogy ezt a társadalmi hátteret, ezt egy kicsit úgy is ábrázol, hogy van ez a lány, aki egy katolikus lány iskolából jön el. Tehát, hogy nagyon érzékenyen és nagyon szépen érje szerintem azt le, hogy mennyire különbözik az új valósága a régi valóságától. Ugye egyrészt van a családjával, egy nem annyira erős viszony, itt ez béképp úgy tűnik, hogy két irányba mennek. Tehát, hogy tényleg a szülők, akik egyébként nem nagyon tehetőek, de azért nem is éheznek, ők nagyon nem értik a lányokat, és nem tudnak vele igazán mit kezdeni, de általán se könnyíti meg a dolgokat természetesen, tehát itt ez egy fontos pillanat, hogy így elbeszélnek egymás mellett a generációk, és hogy ez a lány ugye elmegy egy olyan közegbe, ahol nagyon hamar kiderül, hogy az ő ideálja arról, hogy szerelem, hogy barátság, hogy szexuális aktus, romantika, azok nagyon-nagyon különböznek, és ebbe szalad vele nagyon keményen. Az belőle szerintem nagyon érdekes, még az egyrói megoldás, hogy nem csak azért nehéz olvasni, ami történik vele, mert ugye rengeteg akár tényleg erőszakig elmenő élménye is van. És itt értsd akár tényleg a mobbingtól elkezdve, tényleg a szex élmények. Hogy az Ernó is, mintha neki is nehéz lenne ezt leírni. Nem egybe kapod meg az egyenletet az elejétől a végéig, hanem egy ilyen darabkát feltár, és egy kicsit eltávolodik, egy darabkát megint feltár, és megint eltávodik. És aztán pedig egyszer csak reflektál rá, hogy most itt ülök és azon gondolkodom, hogy van-e annak értelme, hogy én erről írok, de úgy tűnik, hogy van valami tartozásom, amit itt muszálj le rónom, úgyhírom tovább, és megy tovább.

SPEAKER_00 24:49

Szóval, hogy ezért ez egy eléggé traumatikus élményekkel tarított nyár. Nagyon. És már csak ez nagyon fontos szerintem, amit most mondtál, hogy egyrészt nagyon meta a történet, mert közben ő reagál arra is, hogy neki ezt mennyire nehéz leírni. És most lehet, hogy ez úgy hangzik, hogy zavaró az, hogy kibeessünk a történetből, de valahogy ez ilyen nagyon szépen organikusan egybe tartozik, mert ettől, amikor visszatérünk a történetbe, jaj, annyi van nehezebb. Tehát, hogy ez nyilván egy írói eszköz is, hogy értsük, hogy ez egy nehéz sztori, ezt nekem most le kell írni, mert azt gondolom, hogy attól jobb lesz, hogy leírom. De ugyanakkor attól is nehéz olvasni, mert mindenkinek van egy saját ilyen története. Tehát vagy lehet az jó vagy rossz, ritkán jó egyébként, de hogy nagyon. szerintem, hogy ne jusson eszed be a saját élményet, és az a szomorú, hogy azért maga a történet, most nyilván nem akarom itt spoilerni, de hogy ez egy közel sem ideális. Könösen úgyhogy ez a lány ilyen, hogy mondjam ilyen, idealistikus elképzelésekkel érkezik ebbe a táborba, mint ahogy amúgy szerintem minden 18 éves lány, aki először el megy egy ilyen nyári táborban. És én már csak azért is nagyon tudtam ezzel azonosulni, mert annyira emlékszem, hogy a szerelemről, a szexualitásról alkotott képem, akkor tényleg ilyen a végletekig ilyen rózsaszín volt, meg ideális, meg majd az így lesz, meg úgy lesz, és hogy nem olyan lesz az az élmény, mint amire számítasz. És ennek a konkrét estének a leírása is egy nagyon, tehát amikor viszont veszi a bátorságot, hogy leírja egyben, akkor az a leírásmód egy nagyon ilyen plasztikus, gyors, rideg, kelemetlen, olyan, hogy a könyvek nagyon az elején van ez a leírás, tehát viszonylag hamar elérkezik, és hogy emlékszem, hogy így meglepődtem, hogy tudtam, hogy mi a történet, de mégis hogy mi, úisten mi, hogy így két perc alatt eskalódik minden, és ide jutunk, és mi történt. Mert ez történt. És közben valahol tök szomorú, hogy egy nagyon meghatározó élményem volt a könyvolvasás közben, hogy a mostani fejemmel, a mostani életkolommal reflektál állni, hogy így oda mennék ez a lányoz, hogy a Istenem, így megölelném. A szellirunin éreztem ugyanez, de nagyon más olvasatban, mert így lapettel mindegy. Itt meg azt érezném, hogy így gyere ide semmi baj. De hogy valójában ezt az én 18-9 éves én nem ugyanúgy megérdemelte volna. Tehát hogy ebben a sztoriban van ennek a szerelemnek egy ilyen szerelem, tehát hogy a lány részéről ugye ki egy ilyen vágyakozás, ami egy plátó íztelem. Ez nagyon ilyen végletes. Amit úgy fogalmaz meg, hogy a teljes alárendelődés történik. Felsem merül, hogy ő neki lehet véleménye csinál várja mást is, mint amit a fiú kér tőle. És ezt is annyira ismerem, és az akkori naplóimat egyébként is szólvasni pont ezért vannak olyan napokimet szórakoztatók, de ezt az életkort ezt nagyon nehéz. Mert ez olyan, hogy az önbizalom teljes hiánya, és a másoknak való megfelelés, a másokban való feladódás, és hogy ez most nem csak a saját tenor, hanem ez a könyv története is. Ezt valami kritikában olvastam, hogy a mások által való létezés, és ez annyira érdekes, hogy ahhoz, hogy elfogadjanak, te teljesen át akarsz alakulni. És egyébként hoztam egy kis részletet, amit ide gondoltam felolvasni, ami nem biztos, hogy a legjobb részlet a könyvből, de hogy szerintem ezt a ezt nagyon jól leírja, hogy mit indít el egy lányban azon, amikor szeretné megfelelni valakinek, és hogy ezt hogy képzelő el egy 18 éves lány, ahhoz, hogy tessem neki, hogy szeressen, gyökeresen szinte a felismerhetetlenség át kellett alakulnom. A passzív állom aktívá vált. Igazi tökéletesedési program volt, pontjait feljegyeztem az azóta eltűnt naplomba, és már csak azért is könnyen felelnétem őket, mert mindegyiket átültettem a gyakorlatba. Célkitőzések, testi átváltozás, lefogyni olyan szökére festeni a hajam, mint az S-szőkeség. Szellemi fejlődés módszeresen dolgozni a filozófián és a többi tárgyon kerülve a kollégiumi szobákban folytatott este beszélgetéssel. Olyan ismereteket szerezni, amelyekkel leküzdöm tudatlanságomat és társadalmi hátrányomat, megtanulni úszni, táncolni, vagy amelyekkel lekörözöm a velem egykorú lányukat, megtanulni autót vezetni és jobbet. És ez egy srác, akivel egy nyári táborban találkoztál két este.

SPEAKER_01 29:22

És most így mondod, azon gondolkodtam meg tudod, hogy azért én, mikor 2007-ben voltam 18 éveset. Ezutána dolog után ötven érve, és még mindig ugyanaz milyen szintég sötétben vannak egy csomó szóval tartva ők ezzel kapcsolatban. Ezzel együtt természetesen ez egy életkori sajátosság is, tehát hogy nem tudhatod, nem tudhatsz többet, mint amennyit akkor tudsz. Ezzel együtt, hogy mennyi tabú övezi ezt a dolgot. És tényleg azt látom, hogy egyben nagyon különbözik a halány vagy és a ha fiú vagy a társadalomban, a mélyenekben is. Pont a francia társadalom, amiről azt gondoljuk, hogy milyen nyitott és milyen szexuálisan felébredt, és mindenki szeretőt tart, és mennyire fantasztikus. Ehhez képest ezek szerint a videog katolikus gimnáziumból hívő lányokra, ez nem igaz. És elképeszt ez a lista, amit felszól, hogy van egy pontja szerintem az életnek, amikor tényleg azt gondolod. Tehát nekem biztos, hogy volt ilyen biztos, hogy van az a pillanat, amikor ha ezt az ő dolgot csinálnák, akkor megfelelnék annak a filmak, aki egyébként nem akar engem. Vem nem figyel rám, vagy nem tudom micsoda. Tajdonképpen, ha úgy nézné ki, mint a lányok érdekli, akkor. És ez azért, hogy elkezdni megvalósítani. Ez hogy egy ilyen, és mindez a nyári tábor után neki még egy programpont, és nagyon durva étkezési zavar írig megy el többek között, mert hogy egy csomó mindenben, és óriási önfegyelme van ennek a lánynak nagyon durva.

SPEAKER_00 31:04

És igen, és ugyannél a témára maradva egy kicsit kizumolunk, amit az Ernózen azóta, hogy a Gábor Ernőnek hívja. De csak nekünk. Szóval mint az Ernó művel, hogy mint írói eszköz, hogy valahol ez egy nagyon merész vállalás, hogy azért erről az életkorról írni, amiben valószínűleg az ember az életében a legtöbbet változik. Mert ugye, hogy mondjam, az élet felépítésénél fogva nem tudhatunk többet, hogy mondod is, mint, mint akkor tudunk, és ez nagyon érdekes, hogy így van kitalálva, mert ugye akkor élnek bennünket ezek az élmények, és hogy erről, erről az időszakról írni ilyen baromi részletesen, ezt így aktívan dokumentálni a naplók segítségével, és erre úgy reflektálni 40, nem három évvel később, úgyhogy empatizálsz azzal a lányjal, aki akkor voltál, de már megmutatod a könyben azt is, hogy te már azóta nem ez a lány vagy, és felsajlik az, hogy azóta már benőtt a fejem lágy, és rengeteget változtam, ami aztán később ugye konkrétan ki is darül a könyvből, de hogy ezt szerint egy nagyon nehéz dolog, mert én nekem most visszaolvasni ezeket a naplókat, nem egy könnyű vállalás, és nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy oké, értem, persze én voltam, és én írtam le, és annál egyébként semmi nem ütt jobban meg, mint hogy basszus a te kézírásod, és te komolyan gondoltad azt, hogy te nem tudom, fel fogod áldozni az összes szabadidő, de annak oltár el, hogy ez a fiú, akkor észrevegyen. És nem azt látod, hogy úisten mennyire értékes vagy egy csomó mindenben, ami miatt, ha nem vesz észre, akkor hát így járt. És hogy miről marad le? Hogy semmiféle ilyen gondat nincs, és hogy szerintem ez tök nehéz lehet azt mondani, hogy oké, megmutatom, és hitelesen megmutatni ennek az akkori ennek a motivációit, úgyhogy te azzal teljesen tudsz azonosulni, mert nekem így köszönre visszahozta ezeket a 17-8 éves körüleneimet, ami azt jelenti, hogy jól van megírva a könyv.

SPEAKER_01 33:02

Abszolut. Hiszen egyébként vannak benne zseniális húzások, tehát például nekem az egyik, ami nagyon megmaradt, hogy én egy picit regelben olvastam, mint a bocsánat, egy kicsit ilyen nagy valló-ban fogok felembe jönni. Például a korosztálya, ahogy bánik ezzel a lányal, az egy szerintem egy nagyon alapos leíra annak, hogy mi van akkor, hogy van egy relatívan összeszokottárság, vagy egy olyan társadalma, ahol bármi miatt a társadalmi berendezkedés, akár miattük egy társaságnak tartják magukat, és téged furcsának tartanak, and hajlandóak nani feled. Ennek a lánynak senki nem mondja meg, hogy róla mit gondolnak, mit látnak. És ezt már nyilván a kortárs Ernó látja. Tehát ő ír erről, hogy biztos, hogy azt gondolták, hogy A vagyok, B vagyok, Cél vagyok, de hogy nincs bennük az a vágy és akarat, hogy segítek. Vagy legalábbis nem emlékszem én erre a könyvből. És nagyon-nagyon érdekes kérdés, hogy talán ez talán szerintem olyan lehet, hogy változott egyébként egy picit, így a közegek egy picit jobban számon vannak érve, hogyha ilyet vesz észre valakit. Itt például a őket felügyelő nő, aki egy 30 fár éves, hogy ott nem szere halálüregnek látják, meg előként egy idős, hogy ő erre nem reflektál például egyáltalán, és tisztán látja, hogy mi történik a táboron belül, hogy ennek a lánynak milyen reputációja alakul ki, és nem érzi azt, hogy itt nincsen ugye ilyen típusú elvárás felé, hogy ő ezeknek a fiataloknak vármifajta visszajelzés, hogy ilyesmit adjon. És itt csak az záró elbeyzem meg, hogy tudok én errészt, hogy beszéltem már ebbe a podcastben, hogy én dolgoztam a amerikai gyerekkáborokban gyerekfelügyelőként, tehát hogy nekem ilyen értelemben van, erről valamennyit tapasztalatom. Amikor összeengedsz nagyon sok húsz éveest azzal a szöveggel, hogy ők vigyáznak a gyerekekre. Az egy rettentő érdekes dinamikáthoz létra. Az egyik, hogy akkor az a nyár egy ilyen végtelen dolognak tűnik, ami önmagában egy realitás. Tehát nagyon sok minden, ami a táborban evidenciának tűnik, az kívülről nézve ilyen szépen volt. Nekem ez volt, hogy fejítam az anyukámat sírva, mert nekem kellett megrendeznem, a táborin musik át. Erre majd szerintem visszatérnem borzaston.

SPEAKER_00 35:32

Nem ez volt az oroszlány király. Ez az oroszlány volt. Ettől is sírta az best work.

SPEAKER_01 35:42

Azon sírtam, hogy valamelyik jellemez nem lehet kész. Amerikában ezen a ponton még nem nagyon működnek a telefonok, tehát ezt egy vezetékes telefonról csinálom telefonkártyával. Fegyom a nyukámat, hogy nem lett készül, az orosztálfej! És most mi lesz abra. És annyira, hogy ekkor vagyok egyébként 23 éves, hogy egy papírmasé fején sírsz. Ennyi volt rá. Ez nem egy probléma, ez nem egy dolog. Itt ebben a konkrét táborban, amit Arnó leír, én annyit látok párhuzamnak, hogy van tényleg ez egyszerű és megismételhet a studenség érzése, és by the way tényleg megismételhetetlen lesz, mert amikor másodjára jelentkezik, ugye elutasítják. Teh az egész tervezés, hogy visszamegyesen ezzel a sráccal a következő nyáron, ugyanebben a táborban az a dolva, hogy akkor már egy éve pöröge, és elutasítják.

SPEAKER_00 36:52

Most, amikor muszáj beszóra miattól meszem a papírmasé oratelyhez, hogy ezt a mőtott, hogy több homár is jelen volt Jézus szemetés. Oké, érték. Szerintem abszolút nagyon sok pár húzom van minden, és nekem is voltak bakem inkább állt a iskolában ilyen táborok, ahol tényleg ez van, és azóta emlékszem, pedig én otszintem ilyen 14 évesen voltam utoljára, hogy a szoba vagy mi az faház tisztasági versenyt melyik nap kinyerte meg, és mennyire rosszul esett, amikor a fiúk kettővel több pontot kaptak, mint mi. Pontosan.

SPEAKER_01 37:24

És amikor ott dolgozol, akkor tudod a tábor vezetés egy kicsit úgy tesz, hogy oh, hát felnőttek, úgyhogy biztos, hogy nem fognak inni, nem fognak füvezni, és szexelni, meg végképp nem fognak. Oh, my friend! Persze, hogy fognak. Tehát ezt van az érdekes, hogy mai napig, és nyilván tok okay, mert a jogilak, de ott egy felnőtt, vagy nyilvánas jársz amit akarsz. Itt is az van, hogy van ez a 18 éves lány, akinél azt látod, hogy az én felnőtt definíciomtól baromi messze van, és rájuk bízzák a gyerekeket, és szerencsére olyan típusú én attól egy kicsit izgultam, hogy történik-e valami probléma majd ezzel, hogy gyerekekre vigyázunk, és jaj, ne. A némelyik parti után nem voltam benne biztos, tudod, hogy nem történt valami.

SPEAKER_00 38:16

A kicsit zavart, hogy nem történt ugyanakkor. Érted? Tehát hogy az események tükrében lehet, hogy jó lett volna, ha történik. Tehát, hogy nekem eszembe jutottak ezek a szörnyű, ágékes, Golyotabort történetek is, hogy ez a nem fognak drogozni szextrán, stb. Összeröksz egy csapat huszen éves elválaszt, vagy itt még tizenévest elválasztva a szüleitől először nagyon sok ember esetében először több napig tartó élményben, és adsz nekik alcoholt meg eszközöket ahhoz, hogy minden lehetséges modon szétcsapják magukat, vagy nálunk öt vagy legjobb esetben 10 évvel idősebb, neked ugyanúgy megvan minden eszközök, hogy jól érez magad, és így fajta az ezzel, hogy ha fá, és polizotok is it-th, hogy valahol ez tökéletes. És azért ez a történet azon túl, hogy ez tényleg egy ilyen nyári tábor, és van benne tök jobban, hogy benne egy ilyen önirónia, és hogy nem kell ezt túl misztifikálni. Azért valahol egy nagyon súlyos témákat mozgat meg. Ez a konkrét bullying, nem tudnem eszedbe jutni a bullying, mint téma, amit mondtál az előbb, hogy utána ez a társaság rá, hogyan reagál, és hogy közösítik ki, és hogy ami mindenkinek az életében megjelent, és szerintem amúgy az általános iskolás és gimis emberek a legszebbek emberek a világon. Most félek, hogy a gyerekem lesz, és az bekerül ilyen intézmények az, ami fognak tenni, mert a legcukibb, legszebb, legmagasabb, akármilyen lányra is volt mindig, hogy olyan betűk, hogy síba ment haza iskolából. És hogy ezzel a lányalék nem történik semmi, senki nem védi meg. És nem tudom esze, van egy ilyen tök jó feminista olvasata is, hogy azért elég erős szavakat használnak rá, és ezeket így mindenhova kikürtek a táborban. És van egy ilyen kiacsintás, amikor az Ernul írja, hogy nem tudom pontosan idézni, de hogy a világban mindenhol állnak nők, akiket körbeállnak férfiak, és az égészek arra, hogy követhessenek rá. Tehát, hogy nagyon sok ilyen dimenziót behoz ilyen iszonyú, súlyos témákat, és ezek azok a témák, amikre azt szeretném gondolni, vagy azt gondolom, rész alején említettünk, hogy talán most már háristennek mondhatjuk azt, hogy kicsit más ezeknek a társadalmi megítélése és más a közgondolkodását. Ha most látsz egy étkezési zavarra a küzdő lányt, vagy egy olyan lányt, akit az iskolában verbálisan nem tudom, bántalmaznak, vagy szexuálisan bántalmaznak, vagy akár, hogy most ha nem azt mondod, hogy jó van, mindenki előforduló, és rácsapsz a válára mennyi haza, aztán sírjál azt a kettőt is jó lesz. Mert szeretném azt gondolni, hogy ez talán egyre jobb, ugyanakkor, amit mondtál, hogy 50 évvel később a misztoriaink is, hanem is annyira durván, de hogy tök hasonlóak olyan értemben, hogy nem jelenik meg a szabad akarat, és teljes szó, hogy ez egy nagyon érdekes téma, hogy ez sokkal több olyan, mint egy 18 éves kori napló.

SPEAKER_01 41:06

Hát vagy ugye, amikor nagyon féltem, hogy rosszul fogom mondani egy címét, mert hogy lányregényt mondok-e majd a lány történet helyet, és ez sikerült egyszerint beszélgetésünkben meg is csinálom, hogy csak zárójelben mondom, hogy a lányregénynek annak megészem a definícióért, ifjúsági irodalom műfaja, a serdülő korú lányok sajátos igényeihez igazodó regénytípos ez a. Hát ez a kétlotti. Anem távolabb nem lehetnék. Ilyen szempontból is egy, bocsánat, muszáj, megemlítenem, hogy Lőrinski Jirkó fordította. Egyébként mind a két, ami magyarul elérhető elnótt. Jó a fordítás. Szerintem abból a finom, okos utalásokkal teli szövegből, ami a francia, nagyon-nagyon szépen át rakta, és például ezzel is ez a címe, hogy lány történet. Tehne van a lány regény, de mégis emlékeztetés rá, meg nem is az. Szerintem egy csomó.

SPEAKER_00 42:02

A francia, te beszélsz francia, én sajnos nem, a francia cím ehhez képest. Memoire fi cím, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen ez elég szoros fordítás, akkor jól értem. Abszolut. Egyébként a lány története, a magyarban van egy szó játék.

SPEAKER_01 42:21

Érdekes ez a kérdés, mert egyébként amikor rá kell semmerni egy memoir. Ez tényleg az a memoire-e, vagy ez az emlékezete. És még a kettőt jelentom. Zárony jezzel meg, hogy azért olyan nagyon-nagyon jól nem beszél francia voltat, aki hallgató a memoir the fake-et egyértem, ez nyugodtan írja meg. De abszolut és girl'sztory angolul. Viszont szerint nem tudom, hogy angolul, hogy van a lány regény, nem tudom, hogy azt így hogy mondanád angolul. Én azt mondom, ez egy nagyon finom írós, hogy minden szónak helye célja van, nagyon át van gondolva, és amit még én nagyon szeretem és eretni egy fél mondattal törtél közelők, hogy ugye tele van azzal, hogy épp mit olvas, épp mit néz, épp mit hallgat. És például én csináltam hozzá egy Spotify listát, hogy éppen mikor milyen zene megy. Ez annyira jó. És én az éveket is olvastam, és az évek is tele van egy csomó ilyen, hogy én szól, ha nem tudom, mi a háttérben, vagy nem tudom, hányszor hallgattam meg az adott dalt, és megnézegettem őket, tudod, hogy mi a dalszövegük, mi a hangulatuk, én ezt egyébként azért is ajánlom, mert ha egy háttérben felrakod, akkor tölatot teremt. Tehát egy picit jobban érzékelett, hogy fogom próbálni. Van benne egy olyan, hajó elemrész, remélem, hogy nem keverem a két regényt, amikor klasszikus zenét hallgat, valamik nagyon át akar élni, és klasszikus zenekat. Van igen van, van. És az is valami érdekes, hogy ha azt berakod. És képzeld utoljára az ilyen könyv, amit olvastam, ugye tudjuk meg. Sotobiat vannak ilyen könyvek, amelyik ez nagyon klasszikus. De hogy a Bratis Tonalisnek az egyik első Lesson Zero, az is nekem nagyon sokat segített, ez egy 80-as években írod könyv, akkor a Bratis Tonalis még nagyon nagyobb fiatal, és ez egy nagyon kegyetlen könyv egyébként megfelelően, hogy első könyv is. És abban van egy csomó 80-as években is sláger. És komolyan mondom, hogy sokkal jobban, nekem sokkal jobban érthető lehet a szöveg, amikor raktam ezeket a számokat. Ez total. Nekem ez, és gondolhatjátok, hogy ez az 50-es évek vége, 60-as évek al nem a zenet. Tehát hogy van benne nagyon sanzonszerű, de van benne már olyan, ami tudja, tudod, ez a popos. Akarom, az már meg van a személyes. Viszont tökre ajánlom, mert nagyon feeling. Viszont az is igazod, hogy van ilyen film alatt is benne, hogy én őt hallgattam, és nem a másikat, amit mindenki hallott.

SPEAKER_00 44:59

Ez nagyon. Ez az irodalomban is megegy, hogy Simon de Buárt olvasunk, és nem tudom, megkérdőjelezzük az ő elméleteit, ami akkor az uralkodó, filozófiai nagyság, és hogy ki akarunk tűni. Ez már a 20 évek eleje, amúgy szintén egy olyan klasszikus, mondom, nagyon jól van megfogalmazva, és egy dolog amindek kapcsolatok, és még egy folyamat erejét ki akartam letérni, az az a pályaválasztási történet, amiben nekem tényleg több sokszor eszembe jutott az üvegúra is, mint értem, hogy vártok tőlem valami idején, azt ki ezt akarom, mint hogy mondjam saját öntudatára ébredő fiatal nő. Ezért is tök jó, hogy lány történet, mert hogy ez a tábori történet annyira még egy lány, hiába 18 évesek vagyunk, és azt gondoljuk, hogy miért a világ, de ez a mai felnézve jaj. És aztán viszont lesz belőle egy teljesen önálló entitás, aki már együtt, és először beidatkozik a tanítóképzőre, ahol nem érzi olyan baromira otthon magát, és aztán van egy ilyen kis kitérő, hogy baby szitterkedni mennek Londonban, vagy barátnőr, és aztán beidatkozik a bölcsészkarra, és nekem nagyon tetszett ez a váltás, hogy ő mery azt mondani, hogy ezem nekem való. Igen. És hogy érdekes már a szüleikben is van egy ilyen megosztottság, hogy az apja túlértékeli az egyetemi diplomát, és tökre örül, amikor azt mondja, hogy ő ilyen viszonylag hamar kétkezi munkát adózakra akar menni, az anyag, aki pedig egy kicsit állítástok már leírva, hogy meg iszonyosan csalódott, és aztán, amikor bejelenti a bölcsészkart, akkor ez is felcérődik. De hogy nekem ugye itt ez a nem akarom minden részőben hozni, mert egy csomót meséltem erről, hogy volt egy ilyen vonzódásom a színészet, meg a bölcsészkar felé, aztán mégis a jogra mentem, aztán elkezdtem a bölcsészkart, aztán ott hagytam, hogy én ezt értem. És én ezt nagyon becsülöm, hogy az viszont, hogy mindazon együtt, amit elmondunk, hogy az ember milyen kis nem tudom éretlen még egy időskorban, hogy azt viszont nagyon erősen érzed ezt a motivációt, ezt a driveot, hogy oké, ez nem, nekem inkább ez, és úgy elmegy a bölcsiskarra, és ez szerintem egy barami fontos dolog, mert ez viszont az első lépés, meg ez az alapja annak az egyéniségnek, ami aztán később te vagy. Meg ami ez az önálló döntéshozatal, ami most így a 30-révényben már annyira természetes, de hogy ez armi nehéz, és ezt tanulni kell. És ez szerintem egy nagyon fontos lépés vagy, hogy ő azt mondta, és tök tuki volt, amikor így leírta, hogy tanító képzem, hogy nem tudta, hogy akkor mit csináljuk, a filozófiai vizgot, és akkor menjünk el a jogra, mert ezt csak memória, és sigatok, el nem megy a jogra, és utána bemegy a könyvtárba, és akkor ott, hogy mennyire otthon érzi magát, és milyen ilyen bölcsész, csillogás van. És hogy tök rezemültek ezek a délutánnak, amikor volt egy lyukos sorrában jogom, és akkor elmentem a Szabuárving és amúgy pont Molnár Ferencet olvasni a lyukasórában, mert róla beszélgetünk itt a rész előtt. Szóval ez is egy tök fontos lépés szerintem, hogy azt így megalépni.

SPEAKER_01 48:00

Egyébként ha egy picit utána akartok olvasni, Ezani Arnó ki lett, milyen életörténete van, mintha az élet történetében minden fontos pontnak lenne egy különkönyve egyébként. Az évek, amit már emlegetünk, azt képzelt el én egy csomó szájt-on láttam, ami javasolja, hogy ne azzal kezdjétek az Ernó életművet, mert ez egy ilyen nagyon nagy átfogó mű, de abba viszont kifejezetten sokat foglalkozik a francia társadalommal. Teh ott van egy picit olyan, hogy vagy az van, hogy mindennek után nézel, vagy az vagy el tudod engedni ezt a részét. Nem tudom engedni. Én igen. Ugye, hogy itt nézek a frankofónakra, hogy vagy tudod. Tehát ugye nyilvész ezeket lehet enszigni. Ez kell ezt a olvasni. Abszolut, és az is egy nagyon jó könyv. Ott már egy ilyen teljes ernóképet kapunk, és barom érdekes, hogy ez az zero növel később. Ennek a lány történetnek ez eléggé elveszett, eléggé naív, ahogy te fogalmaztál, észonyatos önerővel és szigorúsággal maga felé, hogy nagyon nagy akarat ereje van, de nagyon rossz irányba kezdje használni, hogy ez a nő mekkora megy utána. És amikor megkaptál a Nobelt, akkor néztem el egy interjút, ami körülbelül arról szólt, hogy még annyi mindent kell tennünk, mert még annyira az elején járunk még mindig. És az interjúban nem tűnt úgy, mint aki feladja, szerintem továbbra se adja fel.

SPEAKER_00 49:30

Ez egy annyira szép zárszó, szerintem nem is kell semmi mást mondanunk. Még egy napon telet hoztam, mert az is szinte indukatlanak tűnik. Kérlek. Mindig a legjobb szólem a szöveggel végeznünk. Igen, az írásról szól, mert hogy azért azt is elég fokatban szolgatja, hogy hogy lő, és hogy az milyen nehéz volt néha megtalálni a hangját, és azt, hogy miért írta ki magában mégis ezt a történetet szerintem ez zárásként egy tök jó kis rész. De mi másért írna az ember, mint sem azért, hogy előássa a dolgokat, akár egy valam, aminek a megfejtéséhez nem elég semmiféle lélektani, szociológiai vagy más elféle magyarázat. Olyas valamit, ami nem egy előzetes elgondolásból vagy tudományos levezetésből, hanem az elbeszélésből derül ki. Olyas valamit, ami az elbeszélés kisimított erőből kerül elő, és aminek a segítségével megérthetjük, elviselhetjük azt, ami történik, és amit teszünk. No, hát köszönjük szépen, hogy itt voltatok ma velünk, és hogy kiváltatok ezt a nagyon hosszú hiátus, mire újra lett költ a hang rész. És februárban újra jelentkezünk, egy színdarabról fog beszélgetni. De hogy kellő izgalmas legyen, nem mondjuk meg, hogy melyik van.

SPEAKER_01 50:46

Úgyhogy mindenkinek kitartást januárhoz, ami ugye az év hét fejre, és azt tanultam most egy. meg nagyon tetszett. És hát nem tudom, hogy meghoztuk a kedvőket ez a könyvhez, mert azért nem egy nagyon könnyű az meg szép felánjuk.

SPEAKER_00 51:03

És nagyon könnyű nagyon rövid. Nem könnyű, de. De gyorsan lehet olvasni, ha elkapjoneket a rendület. Továbbra is megtaláltak bennünket a Facebookon és az Instagramon, és továbbra is nagyon örülünk, hogyha lelkiátok bárkinek a podcastot, hogy ha tetszik. Köszönjük, hogy itt voltatok és februárban találkozunk. Sziasztok! Sziasztok!