Kultrahang Podcast

Molnár Ferenc a Liliomon innen és túl

Kultrahang Season 4 Episode 3

Use Left/Right to seek, Home/End to jump to start or end. Hold shift to jump forward or backward.

0:00 | 53:45

Eredeti közzététel: 2023. 03.02.

Színházi részünkben ezúttal Molnár Ferencről beszélgettünk, aki nemcsak minden idők legsikeresebb magyar drámaírója volt, de rengeteg izgalmas történet fűződik hozzá. Amerikai színházi sikerek, csillogás, viharos nőügyek, szerzői jogi viták. És persze Kovács D. Dani Liliom rendezése az Örkényben.

SPEAKER_00

Annak a rituáléja, hogy elmész egy színházban egy adott időpont, egy adott este hétkor, és régen akkor az az előadás, úgyhogy akkor ott vagy megtalál, és az akkor ési előadást nézed, és soha többé nem fog ugyanúgy megismétlni.

SPEAKER_01

Sziasztok! Ez itt a kultran podcast 40. évadának harmadik része én luca vagyok, én pedig Edina, és ma egy színházi részsel készültünk nektek. Ami abból a szempontból egy kicsit atipikus les, hogy nem kizárólag egy darabról fogunk beszélni, persze természetesen arról is, hogy egy picit kizomolunk, és a részt fókuszában majd a szerző is belekerül, hogy ne csak virágnyelven fogalmazzunk ma Molnár Ferenc liliomáról, és magáról molnáren fogunk majd beszélni, mert rengeteg nagyon érdekes sztori felelhető vele kapcsolatban. De mielőtt belecsapunk a lecsóba, szokásunk az híven, megemlítünk, egy vagy több kedves kultélményünket a közelmúltból. Eddig nem kezded, neked mi az, ami az elmúlt hetekben ilyen jó meghatározó lény volt.

SPEAKER_00

A legutóbb említettem nektek, hogy nagyon meg akarok nézni egy filmet, ami egyébként szem teljesen rosszul mondtam a podcastben, bensis of inserén, nem is én, tehát elzért és elnézést kerek. Magyarul a szigetszellemei címen került ez a film Mozigba, és hát annyira elkényeztet az élet, hogy én ezt Dublinban láttam Moziban, ami azt jelenti, hogy a mögöttem legősorban kizárólag írekültek, akik végig röhögték olyan pontokon a filmet, amire én nem számítottam. És én ezt a filmet nagyon sok szeretettel ajánlom mindenkinek, márt meg Dana írta és rendezte. Ugye őt drámaíróként is ismerhetitek, hogy hallhatatok már róla esetleg. Egyben a fívet játszó színésznő Fibbi Wallerbis várja! Ez egy akkora ilyen. nekem annyira sokkaló információ volt. És az a fantasztikus, ez egy. Nehéz elképzelnem, de valahol baromira írnem azt a háztartást, hogy két ilyen író él együtt, tehát hogy. Amúgy de közben meg amikor fló van, akkor meg mennyire izgalmas lehet, amikor mondjuk adnak egymásnak visszajelzést, és a sziget szellemély egy nagyon veleigír történet bizonyos szempontból, más szempontból megszerűen nagyon egyetemes emberi, és csodálatos színészi alakítások van, akkor menne egy pici ír szigeten történik a cselekmény, ahol körülbelül ez már az előzetesből kiderül, az egyik szereplő közé a másikkal, hogy többé nem lesz a barátja, nem indult minden, és kábé olyan mélységekig megy, hogy így fogod a fejed konkrétan, hogy én úgy jöttem ki ről, hogy nagyon jól esett, nagyon sokáig tudtam róla még beszélgetni, és komolyan elgondolkodatott szerintem ilyen olyan, hova tovább ilyesmikről, mint az Életértelme, ezt itt tökreem ajánlani.

SPEAKER_01

Mi is megnéztük, és nagyon mély nyomot vagy az emberben. Ez tényleg az a filma mi a szedbe jut utána, és nagyon igaz vagy univerzális emberi kérdésekről, mert közben azért, tehát sokkal mélyebb a jelentést tartalom, mint elsőre látszik. Én most csak egy dologgal készültem, de az olyan. Teljesen váratlan módon nagyon friss az élmény, mert tegnap este láttuk. Az örkény stúdióban szolnest, ami úgy egyzenáma, és most elmondtam, hogy nem jó szuperatívuszokban beszélni, majd igyekszem nagyon visszafogni magam, de nekem személy szerint ez az elmúlt évek egyik legjobb színház. A házi feladat az az, hogy nagyon nehéz rá bejutni, mert borzasztó kevés ember férel, viszont igen, nagyon kell hozzá az élménynek, nagy része az, hogy körülbelül nemiszt 30 ember férel, és ettől egy olyan kisebb-nél és kisebb tér van, mert még azt a stúdiót is töféleképpen be lehet rendezni. És itt tényleg az van, hogy a színészek a nézőtéren ülnek, és része vagy a játék térnek, és amikor bemész, gyakorlatilag nem veszed észre, hogy ottál a Hamorigabi majdnem úgy, mint egy Biódizlet, mert kezébe fektiv van egy pár frány, és így neki mentem, és amikor elnézést akartam kielátem, hogy most nincs a Hámorigavés ország meg azért állott, mert ez már az előadás rész, és hogy leültem csendben. Ugyanez a börcsek is mácsaira, és polgárcsobára is elmondható szóval, már ez nekem meg szerintem mindenkinek, aki szeretsz színházba járni, tehát egy iszonyú belsőséges élmény. Maga az előadás pedig én olvastam ezt a drámát nagyon régen, és így körvonalakban megmaradt egy cselekmény főjásodal ilyen tényleg csak a legfőbb dolgok, és annyi új jelentést adtak neki, és annyi olyan dolgot domborított ki ezzel a rendezés, Gáspár Jodig-rórendezt egyébként, amire nem emlékeztem, vagy nem számítottam, vagy lehet, hogy úgy megbújt a sorok között, de nem gondoltál volna rá. Hantasztikus, és van egy külön kedvenc részem, amit nem akarok lőni, csak annyit mondok, hogy a mácsai egy nagyon erős ilyen személyes dolgot behoz, amit elvező civil életéből egy személyes történet, és szerintem azt a kiölt kedveli vagy szeret színházbe járni, ezt így zabálni fogja. De tényleg, tehát egy tenyeréből megetett minket, és hát ezt én teljesen megvettem, és szerintem tök nagy alázat kell ahhoz, hogy színházigazgatóként meg azért a Magyar Színházi élet egyik állócsillagént, ezt eljátszott harminc embernek nem tudom 10-. Tehát hogy ez egy ritkán játszek sajnos, de hogy azért még le lehet kapni. Úgyhogy menjetek el és nézzétek meg a szóna ezt, mert csodálos.

SPEAKER_00

Hát akkor én megajánok egy olyan előadást, amivel egyel könnyebb bejutni, pedig egyébként minőségét tekintve szerintem megérdemelné, hogy úgy menjenek rá a érjek, mint a Szolásre. Az elfakult társulatnak a mese ország nem mindenki előadását. Néztem én pedig meg. A régebbi vendégünk közegimara hívott meg rá, ő is játszik benne, és ami egy nagyon érdekes koncepció ebben az előadásban, hogy nem mindig ugyanazok az előadók, hanem kicsit ilyen aznap este, aki ráér, rendszerben van az előadás, és bizonyos számok követik egymást, én lazat szövetben, és nagyon-nagyon jó lesett a lelkemnek. Nagyon-nagyon jól meg van csinálva. Nagyon szép zeneisége van, nagyon jó ritmusa, a végével nem vagyok kiegyezve, de ezt a játszoknak is elmondtam, szegények! utána így jönnek megint a fröcsöket, és megint aragú a végéről mit gondolsz. Én voltam az állomnéző, viszont nagyon-nagyon szeretem, és nagyon őszinte, nagyon egyenes, nagyon szép előadás, molnár anna előadás, és hamár a molnároknál tart, ne szép átvezetés. Át is térhetünk molnár Ferencre. Molnár Ferenc nevét szerintem KB lehetetlen, hogy nem hallott azok. Mármár fent szerintem. majd, hogy nem minden idők egyik legsikeresebb magyar drámaírója.

SPEAKER_01

A polgári világ drámaírója kérlek. Így van, úgy ismerjük. Igen, abszolút és hatalmas nemzetközi sikereket ért el. Amit lehet, hogy itthon kevesen tudnak találni, hogy mekkora telebitásával vált élet a másik felében. Azt gondoltam, hogy mielőtt gyorsan végigszaladunk az életpályáján, mesék az, hogy mi hogy találkoztunk vele. Nyilván ugye mindenki olvassa a pár utcai fiúkat általános iskolában. Nekem egyébként ez volt az első találkozásom vele, de ez tök meghatározó volt, mert nem szerettem mindig annyira olvasni, mint most mármilyen hihetetlen is ez, és általánosban még abszolúta nővérem volt az, aki nálunk így falta a könyveket, és a kötelezőket is eléggé ilyen szenvedve olvastam végig, és a párosai fiuk volt az egyik első ilyen. Nyilván a Harry Potterrel együtt nem tudom, hogy melyik volt a pontosan, de hogy az annyira beszipantott, hogy azt mondtam, hogy na, hogy ha ez a szép irodalom, akkor nézzük meg közelebbről, hogy ez mi. És tényleg az írtam, nevettem, amit kell, tehát az egy nagyon meghatározó élmény volt. Aztán volt egy csomó színházi élményem, több darabot láttam. Most összeírtam így a részre készülve, és három tudtam ífásolni nyilván a Lilión kívül, hogy láttam a játék a kastélyban a Wegben, miben még a Benedek Miklós játszott. Fantasztikus volt egy. A testőrt az örkényben, ami pont a másik volt az egyik főszereplő, és a hattyút szintén az örkényben, és amúgy a játék a kastélyban és a testőr mind a kettő nagyon klasszikus rendezés volt, ami azért is lesz érdekes, mert a Liliam, amiről ma beszélni meg nagyon nem ilyen, és meg kell mondom, hogy nekem néha jól lesik ez a kis szalon dráma, vagy szalonjáték, vagy nem tudom, tehát hogy teljesen teljesen korrekt volt. Illetve van még egy nagyon kedves volna errafető élményem egyetemista éveimben, amikor lyukos volt a jogon, akkor nagyon gyakran átmentem a szabóárvény könyvtárban, hogy ott volt tök közel. És volt egy ilyen rutom, hogy megértem egy meleg személycsit a bufényben, és után felmentem olvasni, és én nagyon szerettem ott a széprodalmi részlegben a könyvek között olvasni, ott volt egy egyen álduadt fotel, sok olyan szerettem, mint az olvasóteremben, és többször olvastam a százados köpenegét a molnáról, ami egy novella gyűjtemény, és ez egy nagyon kellemes emlékem, hogy ott oldatok az ervényben. Úgyhogy nekem elsőre ízek ugranak be. Márnárról meg van egy elkerülhetetlen közös élményünk, de arra még biztos.

SPEAKER_00

Ki nem hagynánk, ki nem hagynánk. Nekedem. Képzeld el, amikor készültem a résztem, mondhat, hogy sok mindent látál. Én rájöttem egy nagyon keveset, tehát hogy tök érdekes, hogy valószínűleg ilásban többet találkoztam volna Ferenccel, mint színpadon. Amire emlékszem, az a Bodoviktór nemzetében, ami szinte Liliom előadás volt, és az ráadásul már a gráci tásulatnak volt a vendégjáték az valahogy nagyon kevés emléketőrzök róla, ugyanis elkövettem azt a hát, hogy úgy jártam színház, hogy semmilyen élmény nem jegyztem fel róla. Teh annyira szerintem azt gondoltam, hogy itt a ez a pillanat művészete is egy kisét álltam, és vannak előadások, amik beleigtak az olyan, most vannak, amik kevésbé. Erről a liliomról, valamennyi emléketörzök, de nem. Arra semlész, hogy németül beszéltek egy gondolom igen. Nem egyébként magyar meg német koprodukció volt, de hogy pontosan úgy volt. Mostában a fejed ez egyébként? Nem. A színházat nem. A könyvet jobban, tudod, a könyvet egy ponton megelégeltem, hogy nem tudom, mit olvastam, és akkor elkezdtem myan vezetni, hogy mit olvasok. De a színházat azt el szoktam engedni az ilyen. Ez tök jó ötlet.

SPEAKER_01

Én nekem volt egy idő, amikor írtam, meg ugye volt egy dobozom a színházjegyek, most már ugye netem vásárolom színházjegyet, úgyhogy ez. De pont arról, hogy a szolnes mivel ilyen előzetes jegyfoglalással a jegyrodában kellett átvenni nagyon klasszikus módon, mert egy karácsony ajándék volt. Volt szép színházjegyünk, és azt mondtam is, hogy ezt elteszem, mert annyira jobb volt ez előtt.

SPEAKER_00

Amúgy szerintem ezek ez a pici dolgokozni, ha annyira jól ragaszkodni. A másik non előadás, amit meg élőben láttam, hát ez egy ilyen nagyon kivételezett helyzetben voltam, úgyhogy is képzelték, én azért láttam a pár utcai fiúkat, hogy bemutatták, tehné for it was cool. É az egyik ilyen főpróbám voltam, egy nagyon jó barátom, éppen akkor a vészínházban dolgozott, és akkor én meghívott, és egy kicsit szeretett engem ilyen lapmuszpapírnak beültetni előadásokra, hogy mit gondolok róla. És gondolom nyilván mindannyian hallottuk, ami vagyunk a grundat az elmúlt hónapok tüntetésein, egyébként hajlátanárok, de hogy akkor már nagyon látszott, hogy ebből valami nagy lesz, egyébként tényleg egy. Én azt mondom, hogy nem egy rossz előadás, tök jó látni ezeket a fiatalembereket ott ukráni körbe karikában, meg van köztük kifejezetten szép alakítás is szerintem viszont nekem volt olyan része, ami kicsit kiakasztott a gicsrodaromat, ami azért volt szórakoztatom, mert miközben én ezen szenvedem, hogy ez azért nem haragult, de izén mi ez már, aközben az előttem ülő két sort é, zokog, de úgy sírtak, hogy én még olyat színházban nem láttam. És akkor gondoltam arra, hogy ez lehet, hogy nem nekem készített. Tényleg, hogy annyira tapintható volt a különbség a szciunk között, hogy ez különösen vicces volt. És hát ugye azért a pár utcai fiuk, ugye ez egy musical, tehát az egy kicsit már más, mint amikor a mondtál, hogy egy klasszikus előadás, vagy akár csak a szövegkönyvnek a felrakása szimpet, hát hogy nyilván ehhez új dalok készültek, a koreográfiát horvátcsaba csinálta, és belőle nekem az volt az egyik ilyen pozitív pontja az előadásnak, hogy szerintem tök jó koreográfiák vannak benne.

SPEAKER_01

Úgyhogy nekem ennyi volt a molnár tapasztalaton, és hát ugye a van egy közös Ciliam, mondjuk el, hogy mi a közös élményünk, hogy fú, azt elfogyettem megnézni, hogy hányban volt ez.

SPEAKER_00

Hát figyelj, én 14-ben végeztem a mászakon, azt mondanám, hogy ez 209.12 között.

SPEAKER_01

Elmondjuk, hogy miről van szó az elte egyetemi színpadán, ahol mi tulajdonképpen edénával megismerkedtünk. És életre szóló barátságot kötöttünk, de erről ugye ez örökötlen is tehet, ezt egy másik részben elmesélük. Volt egy lilió előadás, amiben én muskátné szerepét játszottam, ami nem a drámai irodalom legszimpatikusabb szerepel, és hát roppant jól szórakoztunk ezért. nehéz diplomatikusan megfalmazni. Mindenfé élményeink vannak erre az előadásról, de ők egyszerintem egy nagyon jó munka volt, ami nekem egy ilk meglepő dolog, meg szerint elég sok egyetemi társatot jellemez, hogy nagyon keveset játszottuk.

SPEAKER_00

Igen, persze, hát ha elgondoltak, hogy itt van itt egy színpad, amit az emberek lelkesedése tart össze, nem ám egy erőforrásokkal ellátott dolog, közben vizsgai szakaitok vannak, közben emberek fejezik be az egyetemet, akkor ők már mondjuk nem annyira elérhetők, vagy nem úgy. És tök érdekes, hogy egyébként a országban vannak olyan színpadok, a Pécsi Egyetemi színpadon én a mai napig látom, hogy végzett embereket visszahívnak szerepekre. És szerintem baromi izgalmas. Viszont az eltéln nálunk, amikor mi ezt erre az egyetemi színpadra jártunk, ott egyetemi színpad is volt párhuzamosan egyébként. És én arra is emlékszem, hogy mélyenket először tényleg simán egyetemi színpadnak hívták, és ezt nem azért, mert tiszteletbenek akartunk lenni a nagy és híres egyetemi színpaddal szemben, hanem azért, mert én nem is tudtam, hogy volt. Tehát emlékszem, hogy szólnokon felnevelkedett emberként nekem nem volt evidence, hogy az eltén sok évvel korábban latinovic szavalt az egyetemi színpadon. És erre emlékszem, hogy volt, aki nagyon elvágólagosan felívte a figyelmet, és hogy nem csak mi voltunk az egyetlen csoport. És ezt azért is mondom itt, mert annyira izgalmas az, hogy amiről ma még fogunk beszélni, ez az örkényszínházban játszott Liliomot, ezt az a kovács dédani rendezte, aki velünk teljesen egyszerre még az egyik másik egyetemen alakult csoportban volt szintén alkotás, és őt aztán ugye fel is vették a személyvészetére, hogy a bodóviktor osztályába járt. És most az ő Liliomját megyünk megnézni. Ez a kényt, tehát egy gyönyörű, tényleg nagyon szép kerek. Erről a Liliumról, én annyira emlékszem, én nem voltam ennek szerintem nagyon szoros kollaborátora, tehát hogy az volt, hogy két előadás volt párhuzamosan, vagy az volt, hogy én ekkor már kevésdő voltam aktív, nem is emlékszem, de hogy én arra emlékszem, hogy nagyon, mint ugye tudjátok minden ilyen, hogy nagyon sok ember össze kell szervezni, nagyon sok ember szeretne tényleg művészi pályára menni rengeteg az energia, rengeteg a veszekedést. Szóval nagyon nehéz nektek leírni azt a kámozt, de amibe közben egy iszentelkesedés van. Ami például ezt a Liliumot is jellemezte.

SPEAKER_01

Voltan neki nagyon szuper hangulatot. Tényleg nagyon akartuk ezt csinálni, és végén jól is volt, én egy szólt, egy problönig nem bánom. Abszolol. Most, hogy azt mondod, hogy sok volt a veszekedés, az nagyon vicces, hogy ez is szerintem azt mutatja, hogy mennyire így közösen akartok grözni ezt a projektet, hogy mindenki a saját elképzelését kidomban itt. Meg hát molnárhoz méltó, molnárhoz méltó történetek ezek. Abszolú. Mert hogy azért nem tudunk elmenni a mellett szólnék, meg nem is akarunk, hogy azért molnár akár megkorazonis volt, nem volt egy nagyon kellemes ember közelről, vagy legalábbis nem szerettünk volna a feleségei lenni.

SPEAKER_00

Igen, olyan érdekes egyébként, mert ha elkezd utálni nézni, akkor egy csomó szöveg arról is van, hogy ezek a feleségek se voltak egyszerűen. Abszolut. És ezt most viczenkívül nem azért mondom, hogy invalidáljam az ő élményeiket a molnára, de hogy például ugye itt a Fedák sárét nevét emeljük ki, hogy Fedák sárjól olyan zseniális történetek vannak, hogy hogyan szorított sarokba színházigazgatókat 5 percel fellépés előtt azzal, hogy százpengő a ma este díja, vagy most mondtam valami vérséget, és ő azt mondja, hogy 200 alatt én nem megyek fel. És tombol kéne a közönség, várják a Fedák sárt, és a színházigazgató leizadva megígri neki a kétszenot. Geniális nem igen. Ezzel együtt nagy firma voltam volna.

SPEAKER_01

Nagy firma, milyen szép! Ez egyik ilyen történet, ami azt is letámasztja az, hogy a Fed Cháry volt ugye az ő második felesége, és volt egy nagyon szép szerelmi viszonyú, azért azt kerülgetjük itt a kesát, a majd már kökön bántamztam, mint a három feleségét verbálisan és fizikailag egyaránt, nekem történetek, hogy a Fedek Shárri gyertyatartóval és kivont késsel védelmezi magát, és nem tudom, tehát ez volt szó szörnyű dolgok. Viszont amikor a kapcsolatuk már ilyen hanyatlóban volt, és a molnár már halálosan szerelmes volt a harmadik feleségébe a Das Liliba, aki szintén egy színésznő, és vice versa, akkor a Fedegsáry azt kérti tőle, mint egy elváló ajándékként, hogy nem szeretné úgy bevonulni itt az irodalomtörténetben, mint egy holmi kis szeretője a molnának az évekig tartó viszonyok után, hogy vegye előtt feleségül búcsújándéként. És ez nekem vagy annyira ilyen grandiózus színésznői gesztus, hogy azt kérem, hogy vegyél a feleségül, mint egy ilyen exitáló ajándék. A molnár meg nyilván imádta az ilyen drámai monumentális dolgot, hogy nyilván belement, és olyan volt az ő házásuk, hogy már közben a Darbas Lilivel folytatott viszont a molnár, amiről a Fedegsár tudott és egyátán nem bánta, és a páblék eseményekre a Fedeg sáríval járt, mert ő volt hivatalosan a felesége, a minden más privát életét meg a Darbas Lilivel.

SPEAKER_00

Hihetetlen folytatta.

SPEAKER_01

Szóval ezért nem semmi. Viszont meg kell említeni Vészi Margitot is, aki az első felesége volt, már csak azért is, mert nekem ez a történet is egy nagyon meglepő volt, hogy ezt a Vészi Margitot az agy is kerülgette. Az arra nem szól fel, hogy most volt egy köztük olyan vagy nem, de volt egy ilyen időszak, amikor már a molnárral rendavúztak, és kiderültek a molnárnak ezek a nemtól szimpatikus vonásai, és akkor a Vészzi Margit nem állgálott hozzámenni feleségül. És az addig, mint egy bebizonyítsa azt, hogy nincs köztük már semmi, ilyen kerítőt játszott, tehát írt ilyen leveleket a vészivaritnak ajánlásokat a molnáról, hogy mennyire jó karakter, egy nagyon kedves, meg művelt, meg jó fő ember, és ez együtt a vészvagit apjának a rosszállásával, aki ugye ípróbálta óvni ettől az agresszív embertől a legyát, ez a kettő együtt segített el meghozni a döntést, hogy még aztán csak hozzám ment. Ugyan azért vannak történetek, és a vészilit aztán, amikor megismertek egy közelebbről mold, akkor egész pázig menekült a közös gyermekükvel, úgyhogy ez egy szomorú történet, de mozár élete az viszont az viszont abszolút nem az, mert hogy Amerikában emigrált negyvenben a zsidó törvények elől ment ki, és aztán New Yorkban élt haláláig, és ott futotta be ezt az egészen elképesztő karriert, hogy például a Liliomot kereszt a címmel, broadway-ján játszották műzikáként, és az összes többi darabját is Európa szerte, meg Amerikában is. A párucai fiúkól ugye készült több filmadáció, az egyiket a Fábrizz rendezte, az egy kopprodukció volt egy angol magyar koprodukció, de volt amerikai feldolgozásra is szó, egészen elképesztő dolgok vannak.

SPEAKER_00

Én tisztán emlékszem, hogy közelén ezt tökre nem tudtam a Már Ferencről, tehát hogy valahogy addig láttam, hogy írt egy pár ucaifiukat, meg írt egy pár jó drámát, mert hogy ugye ezek a drámák, tehát hogy a mai napig elő vannak vérve, és a mai napig játszok őket, tehát a kortársai közül sokan írtak drámákat, amiket már nem annyira játszunk, ami ez egy érdekes dolog. Ezek a mondható érdekes szövegek, és hogy egyszer csak megtudtam, hogy a sírja New Yorkban van, mert hogy egy ismerősöm ez zarándokolta Molnár Ferenc sírjához. És akkor néztem, hogy mi a fenét keresett a Molnár Ferenc sírja, és akkor kiderült, hogy ez az egész. tényleg ilyen elképesztő sikere volt, egy gyakorlatilag világsikerű író volt, és hogy ezzel együtt mennyire érdekes, hogy itt ez a világ siker, itt van ez a csodálatosan megért darabok, itt van ez a egyébként én a Liliomot és bevallom lehet, hogy nosztalgikus s miatt is, de nagyon szeretem. És akkor itt van ez az ember, aki verte mint három feleségét és darabokra szette őket, ha arra volt szerinte szükség, hogy így ilyenkor mit csinálsz, ilyenkor mész el tovább az árral, és azt mondod, hogy el lehet teljesen választani az alkotót a művétől, vagy azt mondod, hogy nem lehet elválasztani. És a Liliom esetén ugye ez egy dupla fenekű kérdés, mert hogy ugye az egész Lilium az kvázi egy bocsánat kér, és egy pofonért. Vajon az egész sztori, ugye erőszak is. Nem rajtuk itt most azért merek spoilerázni, mert azért a Liliom, az tényleg.

SPEAKER_01

szerintem nyugodt.

SPEAKER_00

Nem egy nagyon bonyi sztori.

SPEAKER_01

A Norman is Jóliában is köztudat más, hogy mi történik.

SPEAKER_00

Tehát ugye ez a Liliom, ennek a figurának ez a művészne, ő egy ilyen kikiáltó körülbelül a ligetben. Szávolsz ki entre. Így van, ez az. Polgári nevén, polgári neve, és Liliom, elmezek nagyon jó abban, amit csinál, egy kicsit olyan, ismét nem teljesen őszinte figura, de igazából szerethető, és akkor. Kikiáltott mondjuk el még bocsánat, hogyha nem az emberek csinálnak az emberek egy csalogatt a játékok vanzed. És ő találkozik egy Julika nevű lányjal, akiről kábé annyit tudunk meg, hogy kábé állami kondozásban nőtt fel, és ők így mondhatjuk, egymásba szeretnek, persze egymásba szeretnek, de hogy hogyan, tehát, hogy abból a három darab beszélt, ahogy a luca ilyen a szelírunit szereti, na én úgy szeretem ezeket a beszélgetéseket, tehát körülbelül annyira mélyek, mire ők megismerik egymást. Egymásba szeretnek, össze is házasodnak, lesz egy gyerekük, és a liliom nem tud dolgozni. Ugye ő itt közben összeveszik az alkalmazójával, aki az a muskárnép. És innentől kezdve ő kábít teng, és kitalálja, hogy akkor rabolnia kell, hogy eltartsa ezt a családot, és amikor elmegy robolni, akkor leszóják és fölkerül a mennyországba. És akkor a Mennyországban most ugye halljátok, tehát hogy az egész tényleg olyan, mint egy kicsit ilyen Haliwoodi film ezen a ponton. O Magyarban számomért vejány az állatsként, nem elég, hogy izjékkara kokler voltán, még meg is utattál a feleségedet, menjél vissza a földre és tedd jóvá, visszamegy a földre, mit csinál megüti a feleséget. De ezt úgy teszi, mint hogyha tiszt a szívét tette volna a kenzére. Érthet, hogy ez hiszem konkrétan idézte a darabban, ez így konkrétan úgy van megcsinálva, hogy jaj, ez az ember valójában ezzel együtt is egy mekkora jó szívű ember. Ez a sztori. Na most így tudva tudván, hogy ez az egész darabnak az volt alapkiindulása, hogy inkább írok egy darabot, mint hogy elnézést kerjek a feleségem től egy pofon, azért ez egy kicsit fáj. Viszont jól megvan írva. Jól meg van írva.

SPEAKER_01

Igen, igen, ez a Readers Digest Version, aki annyiben boldog, ez köszönjük szépen, le is csatlakozhatok. De viczenkívül tényleg ez úgy az első feleségének szólt egyébként, és amikor ő már elmenekült Párizsba, és a molnár otthon mélázott és merengett, akkor született ez a darab, ami tényleg konkrétan azt hivatott mondani, hogy attól, hogy egy ember megüti a feleségét, még lehet jó ember, meg még szeretheti. Na most ezt nem könnyű befogadni, főleg mai felje, de szerintem semmikor nem könnyű ezt befogadni, és hogy kicsit rátérjünk itt a zörkényes darabra. Ez egy nagyon modern, nagyon modern rendezés, tehát azért az alapkoncepcióban, amit a Zina felvázolt az előbb, ez a városligetben játszódik ez a történet, és ez a ligeti csalogató a Lilium, aki az elején dolgozik, az egy kicsit egészvéig ten. Tehát hogy ő nem a legmegbízhatóbb figura a földkerekségen, viszont egy nagyon bályos karakter, imádják a nők, a muskátné részben ezért tartja, vagy alkalmazza, meg hát azért ugye ő maga sem veti meg a Liliomot. Tehát, hogy ez egy ilyen piperköc csávú, akinek mindenére vannak mélyis őszinte érzései, és látni kell, hogy ez a szerelem, amit kialakul a Jullikával, ez egy őszinte dolog. De nekem azért van, én tényleg nagyon szeretem a Liliomot az egyetemi színpados évek miatt is meg egyébként is, meg szerintem jó ez az előadás a zörkönyvet, nekem nehezem veszi be nyilván ezt a kerett történetet a gyomrom, tehát itt van egy kis ellenállás, de a Liliomot nem tudod úgy megrendezni, hogy ezt kikerül.

SPEAKER_00

Nekem az volt már az érdekes, hogy pont, amikor egy városliget, és fogja magát a zörkény, és elteszi ezt, hogy nem zörkény kovácsni danni, fogja magát, és elteszi ezt egy ilyen KB majdnem egy ilyen aluljárószerű parkoló, tehát egy parkolóban játszodik, ami olyan, mintha tényleg plázának lenne KB a hátsó parkolója, ahol van egy játékterem, tehát körülbelül erre fordítja le az eredeti helyzetet. És abban szerintem nagyon zseniális, hogy reflektál arra, hogy ha Julikáról azt mondjuk, hogy egy állami gondozásban felnőtt, szinte teljesen tapasztalatlan fiatal nő, meg van a liliom, aki pár tapasztalatnak állítja magát, de azért erre nem erősíti meg ezt az előadást különösebben, hogy ő mindent is ismerne, de nagy szája van és nagyon előadja, hogy ő mekkora király, de aztán, amikor problémával vagy őszintességgel találkozik, akkor megrémül. Ez a két ember ilyen háttérből összetalálkozik, abból igazán nem sok eszközük lesz arra, hogy hogyan fejezzék ki, amikor nehézségük van. Én ezen gondolkodtam közben, hogy nyilván én nagyon remélem, hogy 2023-ban nem azt szeretnénk egy millió előadáson van, és állítom, hogy az örkény előadás nem is ezt szeretné, hogy persze, hogy rendben van, ha valaki megüttél a feleségét a közve egy érző tiszta szívű ember. Bocánat, de nem. Nem nem azt akarják mondani. Azért van, hogy én azt gondolom, hogy lassan, nagyon lassan, magyar társadalomként szerintem nagyon lassan sétálunk elé, de lassan kezdjük azt elfogadni, hogy nem nincsen szerint a fizikai erőszakra megfelelő magyarázat, az nem oké és kész viszont, és pont szerintem ezt a csapdát kerüli ki egyébként. Ez az előadás azzal, hogy a linium figurát igazán nem menti fel. Tehát nem azt mondja, hogy minden rendben van, nem azt mondja, hogy szépen tovább mehetsz a boldogörökévalósága, mert milyen szép és tiszta volt, hanem kifejezetten benne marad egy csomó meg nem értettség, egy csomó harag, egy csomó fájdalom az otthon maradottak van. És ami még egy fontos dolog, hogy amikor elmeséltem, hogy hogy van ez az egész sztori, kezdődik a ligetben, megismerkednek százasodnak, gyerek, mennyország. Na most ennek a szövegváltozatnak van egy olyan változat, ezt Korni is félszövegváltozatnak hívják, amikor előre lakod a mennyországot. Tehát így kezdődik, ez egy jellemző húzás. Igen. És itt is a legvégével kezdünk, de keretes szerkezete van, tehát, hogy elkezdjük ott, visszamegyünk, és megnézzük a beleétől, és utána megint a Mennyországban kötünk ki. És jó, hát ez egyébként még azon is vitatkozhatnánk, hogy ez Mennyország, bocsánat, ez konzekvensen mennyországnak hívom, de közben túlvilág.

SPEAKER_01

Egy előtti a kokokban állunk, ahol aztán meglátjuk, hogy ki hova kell.

SPEAKER_00

Így van, így van. Tú sokan el akartam adni, hogy ez mennyire jó hely, hát nem. Nem, igazán. És én szerintem nagyon-nagyon jót tesz, és mi ugye, hogy szerep kettőzés van a Liliommal, és. Szegény úszét egy pici csalódot volt, ugyanis a tasnádi bence és Patkosmárton játszák ezt. Állítólag. Ezt azért, mert hogy ugye nem a Patkosmártonnal látok, és lassan már a örbön legendbe sem ismerünk senkit, aki látta a Batkorsmár. Az összes ismerősünk tasádi bencevel látta, és ezzel együtt egyébként nem volt rossz. Köszönöm!

SPEAKER_01

Ezt nagyon felnéli egy kisben, hogy tasnádi bence, tök jól ilyen. Tök jól illijon, ezt el kell ismerni. Egy kicsit még visszault már annyira fontos dolgokat mondta le, hogy egyrészt ez a kontextus, amibe áthezt a Kovesidani, ez a tényleg ez a nagyon modern, ez egy ridig beton környezet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a teljes ligati romantika off, tehát ezt kikapcsoltuk. Assélő nagyon furcsa ha az ember egy liomra ül be, és írá jön utálok, hogy én ezt kicsit értem, mert amit mondtál, hogy ez a két milyen háttérből jövő ember egymásra talál, lehet, hogy már túlmagyarázom, és nagyon akarom szeretni, de szeretem is mondom ezt a darabot, de hogy sokkal jobban felhangosítja ezt az érzelmi oldalt, meg ezt az ő kapcsolatukat, az, hogy nincs semmi más zavaró tényező, és a liliom is ebben a darabban, a liliom karaktere is valahogy kevesebbet bassalog, vagy nem tudom, tehát hogy nem ez a maírós jó, cica, mert azért az eredeti Liliumban van egy kicsit, ez a szemesejól, mindenőnek teszi a szépet, stb. És hogy itt a Liliom nem akar nagyon tetszeni. Olyan, amilyen ő a Liliom vagy jó, vagy nem jó, ilyen is kész. És amit mondtam, szerintem tök fontos, és ami az egyik legjobb dolog szerintem az előadásban, hogy nem dönti el helyetted, hogy a Liliomot szeretni kell, vagy nem kell szeretni, és én ezt nagyon köszönöm, mert azzal együtt, hogy mondtam, hogy jók, ezek a klasszikus molnár értelmezések, meg klasszikus rendezések. A Liliumban szerintem egy kicsit ez benne is van, tehát, hogy a molnár sem akarja feltétlenül ezt odaadni, de azért a szívünket teszik a kezünket, a Liliamot azért nyilván szeretjük, ha ez a. eredetileg valószínűleg ez az írói szándék. És nekem az egyik legkedvesebb előadásom, amiről körülbelül hat ott szorban beszélek a podcastben, hogy bocsi, szintén az ökényben az a hamlet volt, aminek szintén a legnagyobb erénye, hogy nem akarja helyet megmondani, hogy a hamlet tényleg bolond, vagy csak úgy tesz. És itt is kicsit ezt éreztem, hogy mindenki vigye haza, ez a liliom, megütötted, de szereti, fölmentem meg be, de visszament, és megint megütött, na, akkor most mi van. Én szeretem, ha nekem van dolgom, és eldönhetem, és nem könnyű egyébként. És én a testági benció abszolú szépet játszik, és szeretnék különni egy pár mellékszereplőt, mert szerint nagyon erősik itt a mellékszereplők. Ugye Józsefina játsza Julikát. A mellékszereplőket kicsit jobban szerettem ebben az előadásban, mint a főszerepunkis egy hálás szerep, Julika.

SPEAKER_00

Szerintem most záró elbejegyzem meg, hogy nagyon nehéz szerintem jó, Julikát játszani, és én azt gondolom, hogy Józsefina tök kerül megoldja ezt. Tehát én egyáltalán volt rossz a Julik. Takos, csak záró elbe teszem hozzá egyébként, a Julika szerintem még nem messze nem a legjobb szerep a millión van.

SPEAKER_01

Abszut nem, nem. És ez gyönyörűen kiaknazza az örkény zseniális társulata egyébként ezeket a mellékszereeket. Van, miből válogat, hiszem az összes mellékszereplő zseniális. Kezdjük rögtön a znam enák holundernéjával. Igen jól hallották, Hollundernél, István. Csodálatos. És Szent Péter egyben. Ő is egy két karaktert játszik, és mind a kettőben fantasztikus. Ez a mélatlankodó öreg néni, aki húza át a kisbanyatonkelet a színpadon, és mindig ugyanazt nyomja, de közben valóban nagyon szereti és segíti a Liliomot. Azért itt az eléd.

SPEAKER_00

Igen, karakter, szem szuper. Igen, nehéz is elmondani nektek, mennyire jót, hogy ő miatt a konkrétan megéri. Megéri beülni, szerintem annyira jó. Igen, hát aki nekem még nagyon tetszett, az egyik mellékze, egyébként pont a muskárnén Szantner nagyon rég láttam olyanban, amiben ennyire megmaradt nekem, és annyira szépen egyensúlyoz az között, hogy azért ez egy nagyon ordenáré, de közben tök visszafogott. Ez most viccenkívül így gondolom, hogy egyszerre volt nagyon sok, és közben nagyon jó arányérzékkel, nem volt túl sok. Nagyon érdekes, ahogy figyel a többiekre, ahogy időzít, hogy szant már anna muskákné, és tudom, hogy te ugye ezt játszottál muskátnél, hogy könnyű.

SPEAKER_01

Benne is több van, mint amit megmutat. Jár van egy érző lélek, de elnyomja a leopárt mintás mellé csodál. Ami konkrétan volt nekem is az ayletű színpadon. Kedvenc párunk a Kokraitin Maria és a hugó vagy a Milán, aki egy volt futár, és ez egy kedvenc jelenetem, amikor a lányok beszélgetni, és azt mondja, hogy egyenruhája van, és táskája, és hogy egy milyen. mit hisz róla, hogy katonatis. És akkor mondja neki, mi át sötét, és miyen a táska, a kockatáska futár a szívem.

SPEAKER_00

Nyilvalom, és megérlik a majd a milyen egy volt futáros outfitben. Igen egyébként relatívve kevés dolgot modernizál ilyen szinten az előadás, de hogy ez jót tesz, mert különben nincs értelme a beszélgetésnek. Emlékszem, hogy az eredeti szöveget veszed át, akkor az van ilyesmi, hogy a katonák összekevered valami akkori ilyen egyenruhás foglalkozással, ami már nem létezik. Mert annak ott szerintem itt nagyon-nagyon ügyesen hozzányúltak.

SPEAKER_01

És gyennyörű, hogy egy stratégiai ponton, vagy amilyen előbb kap a volt a testkából egy borítót, és megeteti a marikát a hátérmel, amikor egy csodálatos. Ez egy fontos jön zajlik egyébként elől a színvén. Ez nagyon jó. Mert azért a modernizációt is megjelenik, hogy a rablás, az azt hiszem az eredeti darabban valami munkásokat éppen kifizetni készülő pénzember, és itt ugye egy vagyon ő, aki az ATMet jön feltölni, aki külön imádom, és akkor itt elmegyük a szerintem a megszereplők stáryát a csuját, aki ugyanazt a rendőrt játsz, aki a darab elején még igazoltatja a Lilió, miket csak időközben nyugdíjban ment, és kelnek egy másodálás, hogy eltartsa magát így lett vagyon őr. Ez is egy akra geg, imádom, és neki van egy monológia, félre sikerült a blást követően, ami 10 per tízes.

SPEAKER_00

Ez egy egyértelmű improvizált szöveg és csodálatosan.

SPEAKER_02

Tényleg nézül.

SPEAKER_00

Van érettségim csem. Nagyon szép. Nyilván tudjuk, hogy egy csójaimra, amikor bejön a színpadra annak súlya van, de itt szerintem különösen szintén nagyon szépen, hogy egyszerre elképesztem komikust, tehát emlékszem, hogy írünk egymást meg a színházban és így rövegünk, de hogy közben ugye halódnak meg ott mellette az emberek. Tehát hogy van neki tényleg mélysége abszolú. És teljesen jogosan ez a kb. most belesétáltam ebbe a két hülye gyerekbe, és bántam kellett őket, mert ők is bántani akartak. Tényleg, hát ma reggel, így keltem, én fel, tudod kb. Ez a... érted? És abszolót! És annyira zseniálisan ragvele ilyen apró jeleket, amiket te mondasz, hogy tényleg végig így ősz, hogy ez cyny az, ez csodál. Igen.

SPEAKER_01

Igen, és még torszom elég szrepül, akik nem is elégszreplem, mert ő maga egy helyzet komikom, a jégeszsombor, itt amit lemölvel ezzel a fotocálás ajtóval. Az éges rombor, hogy mindenki más a szonder anna odamegyis így már 7-15-táron túl van a égésromok egyszerűen nem nyílik ki. És ezt csak mindenkinek a képzeletére bízom, hogy vicinál egy színész, hogy ha azt mondják neki, hogy akkor te most nyisd ki ezt a fotocálást.

SPEAKER_00

Zseniális! Nagyon jó. És nagyon-nagyon jó egyetemi hallgatókból vervúvált hórus nagyon-nagyon szépen énekelnek együtt, és nagyon szépen emelnek a jeleneten egy egész, nem tudom, teljesen más hangulatban tesznek, úgyhogy még az is gyönyörű. Annyit mondok, hogy én azt nagyon kedvem a Kohesda Dani rendezéseiben, hogy szintén mérhetetlen jó érzéke van ahhoz, hogy a színpadi térben olyan gegeket építsen be, amik nagyon szépen játszanak az, hogy tulajdonképpen mit tud a színház csinálni. És a bögés geg, az azzal játszik, hogy egy böge, ami eltörött miért ne jöhetne vissza a színpadra egészbe. Teh ennyit mondok, és én a kezdem muszáj megnéznetek, nem spoilerztem egy teljesen. Én nagyon szeretem, hogy a Dani rendezése én azt gondolom, hogy nagyon érződik, hogy ő épít be másik művészeti ágakból is nagyon erősen, nagyon erős képi világa van, és közben ennek a liliónak nekem nagyon tetszett az alapkoncepciója. Én azt érzem, hogy egyrészt ez a tér egy iszonyatosan erős indítás lett hozzá, egybe van az előadás, nincs benne szünet, amit én először nagyon megijedtem, hogy jaj, ne tudjátok, na most, amikor néztem a Babilon egy három órás felmén, már ott ültem, hogy nem közel lehetne egy kiszi szünetet 90, mert ezt mondaj. Már annyira hozzáztam, hogy a Netflixet nézem, és akkor álló fő is, amikor akarok, hogy már azért. És ehhez képest nagyon tudtam azzal menni, hogy ez egybe sztori, nagyon jó ritmusa van, és nagyon jól nem túlmodernizál, nem az vagy káromkodásra van tele az egész előadás, akkor ez a modernizálás, hanem ott modernizál, ahol kell, ahol van értelme. Úgyhogy én összeségében nagyon-nagyon szerettem ezt az előadást, és különösen szerettem, hogy együtt mentünk el rá. De egyébként tökrék volt olyan, hogy úgy tudtunk egy előadásról beszélni, hogy teljesen ugyan adnak az előadásnak az élményét. Ugyanannyi időre tudtuk visszanézni. Igen, szóval ilyen nagyon. Ennek különösen örülök, hogy szerintem az is benne volt még az élményemben ilyen extrába, hogy tényleg ígyütt elmentünk, és tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy szerintem annak a rituáléja, hogy elmész egy színházba, egy adott időpont, egy adott este hétkor, és téged akkor az az előadás, úgy, ahogy akkor ott vagy megtalál. És az akkori est előadást nézed, és a soha többé nem fog ugyanúgy megismétlni. És látjátok ezért tök érdekes, hogy legelején felhoztuk ezt, a felírod-e vagy nem érod el az előadást. Ami veled akar maradni, az veled fog maradni szerintem. Most jutott eszembe, képzzétek el ezen a ponton, hogy láttam egy harmadik liamot, szerintem az volt a legszebb liliom, amit valahol láttam. A nemesni ágnes Mészeti Szakzépiskolában a 12-esek előadása volt a Liliom, és azt Jobbul aigából rendezte, és én arra az előadásra mindig emlékezni fogok, és nem volt benne más részlet, mint egy asztal. Tehát hogy szerintem tényleg, és ez az előadás, ez szerintem a kovácsdét né örkényes előadása, tökre tudom nektek ajánlani a szempontból és szélből és maradni fog velem valami. Megpróbálom folytatni. Most libabbörös lettem egy nagyon szépen mondhat. Arról, beszéltünk egy ilyen fél szól, hogy mi marad, meg mi nem marad, meg, és hogy itt élményekről érzésekről beszéltünk, viszont ha belegondoltok, ugye mi marad meg egy drámai roután, a szöveg, leírta kiadták bizonyos típusú jogok társnak hozzá, és a Molnár Ferenc kapcsán ez egy eléggé hát topik lett az elmúlt években. Szóval, hogy ezzel mi volt ezekkel a jogokkal pontosan utcát. Emlékszem.

SPEAKER_01

Hát ez valmi egészen érdekes történet. Egyébként, ha az ember egy kicsit elkezd kutakozni az interneten a Molnár Ferenc örökösei és a jogviták és a szerző jogok felhasználása kapcsán egy elképesztő ilyen szövegvényes krimi pontakozik ki ebből. Ugye az alapvető dolog, amit érték el a szerző jog kapcsán, az az, hogy egy szerző halálát követő 70 évig az adott szerzőt, vagy a jogutódjait, akik ugye klasszikus értelemben az örökösök, szerző jogi védelem illet meg, ami azt jelenti, hogy mindenféle felhasználásához az adott műnek jele a szövegeknek, a szerző jogi örökösöknek a hozzájárulása kell. És ugye még nagyon sok mindent jelent még ez az intézmény, például, hogy a Befolyó jogdíjak ezeket az embereket illetik, meg stb. stb. És a Márference kapcsán két érdekes történet is van ezzel kapcsolatban. Az csak egyébként mellékesen jegyzem meg, hogy a molnár 52-ben, 1952-ben halt meg, ami azt jelenti, hogy idén 2023-ban jár le ez a 70 év, és mostantól közkincsé válnak. Az ő művei. Nagyon érdekes, ez egyik ilyen történet, ami szorosan ide kapcsolatik, az az, hogy egy pár évvel ezrett, azt hiszem, hogy 2019-ben lehetett olvasni a sajtóban, hogy annyira egy házi Móric színházban a mohác testvérek szerettek volna rendezni egy derilát, ami ugye egy molnár 9 darab, egy kevésbismert darabja, én megmondem, hogy szintén nem is ismertam korábban, és arról már nem szól a számom, hogy ők a prbafolyamat melyik pontján kezdtek egyeztetni az örökösökkel, de azt hiszem, hogy nem az utolsó pillanat van, és többször én eredménytelen tárgyalások voltak, de remélték, hogy most is megkapják majd a hozzáulást. Képzeljük el, hogy lement egy próbafolyamat, ugye bocsánat elkészült egy szövegkönyv, mert a mocsi testvéreknek egy nagyon klasszikus, nagyon híres rendező stílusa van, ami általában azzal jár, hogy az adott szöveget jelentősen átdolgozzák, és megszületett a szövegkönyv, lezajlott a teljes próbafolyamat, összeegyezték a színészet, stb. És a premér előtt pár nappal derült ki, hogy nem kapják meg a hozzájárulást. Mert a molnár örökös is egyébként velem is olvastam egy interjú, ő úgy gondolta, hogy műgritását sérti az az adaptáció, ami készült, mert, hogy a molnár nem ezt akarta mondani, és hogy nem méltó hozzá ez a feldolgozás. És aki látott már Moha egy Darabot, az tudja, hogy ő tényleg szeret a szökövsz hozzanyulni, személyes, nagyon szubjektív véleményem következik zseniálisan, tehát, hogy nekem a tök meghatározó élményeim kötödnek hozzá, meg az egyik legzsenibb magyar rendező páros szerintem. És én tényleg azt gondolom, mert ez a történet azért nagyon komoly kérdéseket vett fel, hogy színházak dolga az, hogy nyilván az is egy tök jó funkciója, hogy fárakom ez iz, tehát amit mondtunk, hogy a klasszik volna a rendezések, játék a kastélyban, ja Istenem kivan az ajtó mögött, ennek tökre helye van a színházban, és ez egy jó szórakoztató mi faj, majd hogy nem ezt csinálja, és szerintem szíve joga egy színházi rendezőnek azt mondani, hogy én úgy értem ezt a darabot, hogy, és én azt szeretném ebből megmutatni, hogy, ahogy ugye mondtuk az epzen darab kapcsán is, hogy mennyi olyan új jelentést hozott be, ami valószínűleg ott volt, csak nem volt annyira felhangosítva, és azért egy rendezőnek egy színészekkel való közös improvizációs munkafolyamatnak, akaratlanul is az az eredménye, hogy bizonyos dolg felhangosodnak, mások lehalkulnak, stb. De itt a kérdés azért a nap végén mégiscs, hogy kinek van joga értelmezni ezt a darabot. Szerintem ez egy nagyon izgalmas kérdés. Van egy örökös, aki beleszülhetett egy adott helyzetbe, és neki valóban dolga védenni az adott örökséget, az adott művelet, hogy neki dolga az, hogy az a tisztelettel bánjan, stb. De a másik oldalon van egy szakmai ember, egy színházi rendező, aki ezzel töltött a karrierjét, stb. stb. Aki pedig szeretné a közönséghez jusson ez a darab, mert azért itt azt ne felejtsük el, hogy a történet vége az lett, hogy nem tudták bemutatni ezt a darabot, tragikus fotok találhatók netá, hogy egyszer ment le az üresnézőtérnek, ha már annyit próbálták eljátszották egyszer, amiben van valami nagyon szép. De hogy érdekes jogászként nem tudom teljesen megvédeni ezt az intézményt, hogy ez nagyon érdekes, hogy ilyen helyzeteket tudsz eredményezni.

SPEAKER_00

Hát, sőt, képzeld el, ugye nagyon kevés szerzői jogokkal kapcsolatos információt tanultam én egyetemen, de egy ilyen volt, egy példa, amit mindig hozott be az egyik tanárom, hogy a bartókörökösök voltak híresen nehezek egyeztetés szempontjából, és volt egy előadás, nem tudom, hogy melyik tanztásulat készített egy előadást egy bortok darabra, és nem adták meg nekik sem az engedélyt. Itt nem emlékszem, hogy nagyon korán vagy ott is nagyon későr derült ki, de nem adták meg az engedélyt. És erre a bartó örökösök azt csinálta, vagy most erre az színházításról azt csinálta, hogy megkérte a nézőket, hogy hozzá kell MP3-on a bartok darabot, beradtad a fületbe, és beint tettek, hogy mikor indítsd el. És a táncosok metronóra táncoltak, és te hallgattad a bartok darabot, mert ugye azt nem tudták megtartani, hogy nálad legyen pont a dallam. Nagyon érdekes megoldás. Tehát ugye egyértán egy kicsit pasz. Ez azért egy szóló.

SPEAKER_01

Én nagyon visces, hogy a partokot emítette, mert van egy ilyen történt, a part feldolgozás volt a csodálatos mandarin, amiből a mészáros már készített egy filmet, és ennek a feldolgozásával kapcsolatban volt egy nagyon érdekes. Pra ugyanezek a kérdések merültek fel, hogy akkor hogyan használhatjuk, egyben kell, hogy lemenjen, de a történetet nem változtathat meg, is ilyen nagyon rigorózus módon szigorulni értelmezték. Ez egy nagyon komplikált történt, és nem is szeretnék belemenni a részletekben, nehogy butaságot mondja. De itt ugye az az érdekes, hogy azt mondja szigorúan ez a szerző jogi szakérteli testület, vannak ilásfoglalásai különböző ügyekben, nem itt a konkrét molnárű kapcsán, de ki mondják, hogy a színházi rendezés során nagyon szigorú jogértelme véve új műem születik. És ezért azt, mint olyan nem illeti meg szerzői jogvédelem. Úgyhogy de ezzel azért lehet vitatkozni, főleg egy mohacci darab kapcsán, hogy soha nem felejtem el az egyszer élünket, amiből a kedvenc mondatunk származik, ha ne basszunk már szekér, ezt is nekik köszönhetjük. Igen. És a másik ilsztori, ami nagyon szintén érdekes, csak egy megemlítés szintjén szeretném behozni, hogy volt egy holokauszt jóvételi bíróság, ami megítélte a holokausztúlélőknek bizonyos összegeket, és közzé tettek, ez azt hiszem, hogy 2007 körül közétek egy ilistát, hogy kik azok a túlélők, akiknek, illetve akiknek a leszármazottjaiknek lehet ilyen igényük, és ott volt a Dárva Silly rajta, úgy, aki a molnár harmadik felesége volt. És itt elindult egy ilyen egész érdekes történet, hogy a molnár állítólagos féltestvének a déunokája benyújtott egy ilyen igényt, és kapott egy nagyon komoly összeget Amerikában, amire amiről nem is tudott itt van a magyar állam által ismert örökös, aki ugyanez a család, akik ugye a Dela feldolgozáshoz nem járultak hozzá, és ő nem is tudta, hogy van ez a lehetőség, és úgy értesült róla, hogy valaki más már igényt nyújtott be. Most azért érdekes, hogy nem tudjuk, hogy a molnának volt féltestvére. Viszont a másik oldalon a magyar örökös az effektív molnának a dédunokája volt. És ő is benyújtotta, és ő nem kapott semmit, és megkeresték egymást is, és most a New York Times cikkkezett erről az eseményről, tehát meg lehet találni, 2009-ben jött ki a cikk, tehát meg lehet találni, mert ez egy tényleg egy egész, mert ugye mindenki Amerikában élt már. Ez egy egész elképesztő történet, és azt hiszem, hogy amikor a molár dédonokája megkereste az amerikai hölgyet, aki egyébként megkapta a kárpótlást, akkor azt mondta, hogy ha még meglenne a pénz, akkor én ezt köszönöm odaadnám, de már elköltöttük. Úgyhogy ez egy egészen szürreális történet, és akit azt hiszem, hogy itt ér véget a történet, de hogy a molnár műveket nagyon sok érdekes sztori övezi, de most már 2023-ban boldogan mondjuk, hogy szabadon felhasználók, mert hogy közkincsiveltak.

SPEAKER_00

Úgyhogy rendezettek belőle izgalmas előadásokat van kedvetek, viszont azt tényleg ajánljok, hogy olvashassatok volna a ferencet, mert egyébként szövőként elképesztően izgalmas, nagyon élő, nagyon friss, azzal együtt, hogy most mondod, hogy a szexmét pontosan 70 éve halt meg, elképesztően mainak hat egy csomó minden, amit írt, ami szerintem olyan szerzőnek, aki korábban nagyon el volt ismerve, az egy különösen különleges dolog. Tehát, hogy nagyon sokszor vannak azok a szövegek, amik nehezebbek a kortársak számára, és később lesznek nagyon nagy klasszikusok. Ehhez képest ahogy a legelején elmesélted, elképesztő sikerszerző volt, és ha belegondoltak, hány ilyen emberünk van, aki azt mondja, hogy ha Amerikával költözem a világ sztárja, Ferenc, megcsináltam. Megcsinált, nyilván nem azért mentem, hogy meg akart menni, azért ezt tegyük hozzá, szólít, vállaljuk annak a felelősségét, hogy itt a magyar állam egyakilzte őt. Viszont viszont csodálatos, hogy elképesztő, hogy a Lilion, ha belegondoltok, működött ezek szerint Amerikában is, tehát egy milyen gyönyörű alapít helyzet az, amikor tényleg Amerikában is valahogy nyilván át lehet dolgozva, de hogy értik, amiről beszélünk. Úgyhogy szerintem itt is zárnánk a mai gondolatainkat, és nagyon-nagyon örülök, hogy elmentünk együtt színházról, és nagyon remül megyünk hamarosan újra, viszont a következő részünkben hát nagyon valószínűleg, hogy nem egy színházi rész fog követni egy másik színházi részt. Még azért mondom ennyire, hogy nem valószínű, mert szerint még nem találtuk egy pontosan miről fogunk beszélni a következő részben, de ígérjük, hogy addigra kitaláljuk.

SPEAKER_01

Jól is él egy könyvről szerintem de meg fogjuk látni. Addig is nézzetek és olvassatok molest, és márciusban jelentkezünk, megtalálok minket a szokásos csatornákat, és mindest is nagyon örülünk, hogyha meséltek a podcastról a barátaitoknak, hogy ha tetszett. Köszönjük, hogy itt voltatok. Sziasztok! Sziasztok!